VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, hogy szót kaptam, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt látjuk, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium összegyűjtötte egy salátatörvényben a hozzá tartozó területeken felmerült törvénymódosítási ötleteket. Éppen ezért a javaslat a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztést folytató vállalkozások és az alapítványi fenntartású egyetemek részére való további vagyonjuttatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz, vagyis igen tág kört érint.

Először a pozitívumokkal kezdeném, ugyanis mindenképpen támogathatók a felsőoktatást, illetve a doktori képzést érintő egyes módosítások. A fogyatékossággal élő hallgatók részére a támogatási idő megnövelését már jelenleg is lehetővé teszi a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény. Ez azonban nem jár együtt jelenleg az adott ösztöndíjhoz kapcsolódó oklevélszerzési határidő meghosszabbításával, a módosítás ennek a lehetőségét teremti meg.

A doktori képzésben részt vevők foglalkoztatásához kapcsolódó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény bővítése is egy támogatható irány. Az, hogy a vállalatok minél nagyobb arányban támogassák munkavállalóik doktori képzésben való részvételét, egy pozitív törekvés. A javaslat értelmében a munkáltatóknak a doktori képzésben részt vevő munkavállalóik után havi bruttó 500 ezer forintig nem kell szochót fizetniük, azaz egységesen 13 százalék lesz a kedvezmény mértéke. Az, hogy ez mennyire lesz sikeres, még nem teljesen világos, mert a munkáltatók számára csak a kiosztott feladatok elvégzése az elsődleges fontosságú, míg egy doktori képzés elvégzése legalább négy, de inkább öt-hat évet vesz igénybe, vagyis a munkavállaló részéről rengeteg időt és energiát von el.

Ha megengednek egy javaslatot, ezzel kapcsolatban lehetne bővíteni az adókedvezményi kört, hogy ne csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is kézzelfogható támogatásban részesüljenek. Érdemes lenne a doktori képzést folytatók számára is szja-kedvezményt biztosítani, ami valóban motiváló erővel bírna a képzés elvégzésére. Ez egyrészt támogatná a képzést folytatók munkavégzését, hiszen csak akkor tudnak élni vele, ha dolgoznak a képzés mellett, hiszen az állami ösztöndíj adómentes. Másrészt pedig komoly anyagi áldozatot is kell hoznia egy-egy PhD-hallgatónak a képzése során, épp elég, mondjuk, a konferenciákra, publikálásokra, a kutatásokra, és a többi, gondolni.

Az is jól látható, hogy a magas infláció korában a kkv-k finanszírozási lehetőségei beszűkültek, és ezt bizony már a kormány is érzi. Ennek jele annak a két új jogintézménynek a bevezetése, mint a tőkévé konvertálható kölcsön, valamint a tőkeelőleg. A tőkévé konvertálható kölcsön üzletrésszé váltható, vagyis jellemzően rövid lejáratú tagi kölcsön. Adott idő vagy bizonyos események bekövetkezte után a tőkévé konvertálható kölcsön üzletrésszé válik. Egészen addig, amíg a kölcsönből üzletrész nem lesz, a tőkévé konvertálható kölcsön úgy viselkedik, mint egy hitel, vagyis kamatot is kell rá fizetni. A tőkeelőleg a tőkévé konvertálható kölcsönnel ellentétben nem rendelkezik kamattal és lejárati idővel. Más országban már ismertek ezek a megoldások, nem feltétlenül működnek rosszul, de még egyszer hangsúlyozom, nem lehet eltekinteni a mai magyar pénzpiaci állapotoktól. Azok a kkv-k, amelyek nem jutnak kamattámogatott hitelhez, egész egyszerűen nemhogy fejleszteni nem tudnak, de működni is nehezen. A brutális mértékű infláció és az egekbe emelt kamatok terén kellene mihamarabb változást elérniük.

A javaslat további támogatható elemei közé tartozik a szabadalmi díjak csökkentése is, illetve az, hogy az Ukrajnában folyó háború miatt a Magyarországra menekülő ukrán pedagógusok számára teszi lehetővé azon oktatásba való bekapcsolódást, amelyet a pedagógus maga is beszél, amely nyelven hivatása gyakorlására felkészült.

Több olyan változást is látunk, ami a kormányzat újabb átalakítási szándékát jelzi a kutatásokkal kapcsolatban. Mióta a kutatóhálózatot elvették a Magyar Tudományos Akadémiától, azóta gyökeresen próbálták átalakítani a szervezet működését. Most éppen az olvasható ki, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító testülete tagjainak számát a javaslat kilenc főre csökkenti. Az újonnan létrehozásra kerülő Kutatási Kiválósági Tanács válik a jövőben a kiválósági kutatási támogatások, programok első számú szereplőjévé. A Kutatási Kiválósági Tanács testületi formában felel a kiválósági kutatási pályázatok előkészítéséért, valamint a pályázati döntés előkészítéséért.

Végezetül szeretném kiemelni azt, hogy nem fejeződött be a Fidesz szándéka, hogy a még megmaradt nemzeti vagyonelemek közül minél többet magánkézbe tudjon átjátszani, azokat az egyetemeket fenntartó magánalapítványok részére adják át. Most is azt látjuk, hogy immáron repteret, kórházat, szántót, valamint további ingatlanokat kívánnak magánkézbe adni. Továbbra sem világos, hogy miért működne egy egyetem jobban, csak mert a fenntartója kezében kastélyok, jachtkikötők és paloták vannak. Sokkal jobban megmagyarázza viszont a törekvésüket egy önökhöz közel álló amerikai republikánus gondolkodó. Ő nyíltan kimondta, hogy a miniszterelnöknek ezzel egyetlenegy szándéka van: egy mélyállam – tudják, deep state  kiépítése, hogy ha a népakarat már nem kedvezne neki, akkor is ő és a köre kezében maradjanak ezek a vagyonelemek és feladatok. Ahogy az elmúlt években sem, úgy most sem tudjuk ezt támogatni.

Mindezekre tekintettel jelzem, hogy a frakciónk ennél a javaslatnál tartózkodni fog. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam.