DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításról szóló T/4025. számú törvényjavaslat célja, hogy a polgári jog egyes, a követelések érvényesítésével összefüggő szabályainak módosításával, illetve egy új polgári jogi jogintézmény, az építményi jog bevezetésével hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat szabályozási gerincét a polgári törvénykönyv módosítása képezi. A zálogjoggal, az építményi joggal, a jogosultnak teljesítő harmadik személy és az engedményes jogállásával, valamint a társasági jogi leválással kapcsolatos rendelkezések lényegi elemei a következők.

Az alzálogjog intézményének  főként a pénzügyi intézmények refinanszírozási tevékenysége során – egyre jelentősebb szerep jut a gazdasági életben, amely szükségessé tette az e körben jól alkalmazható és hatékony biztosítékként igénybe vehető alzálogjog intézményének az eddiginél részletesebb és áttekinthetőbb szabályozását. Ebben a vonatkozásban a módosítás különösen az alzálogjog érvényesítésére irányuló szabályok felülvizsgálatát, az érintett rendelkezéseknek a gazdasági viszonyok felmerülő igényeihez való hozzáigazítását tartotta szem előtt.

Kiemelem az említett módosítás eljárásjogi rendelkezései közül azokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az alzálogjog jogosultja a közjegyzőnél az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárást indítson, amely által egyszerűbbé válik a jogosulti minőség igazolása.

A törvényjavaslattal bevezetni kívánt jogintézmény, az építményijog nem ismeretlen a magyar jogrendszerben. A klasszikus magyar magánjog integráns részét képezte, amely osztrák és német hatásra már a XX. század első felében megjelent a hazai törvényi szabályozásban is. Az intézmény újbóli bevezetésére a magyar jogtörténeti hagyományokra és a környező országok által alkalmazott sikeres jogi megoldásokra figyelemmel, ugyanakkor a magyar jogrendszerbe szervesen illeszkedő módon kerül sor.

A gazdasági növekedés gátját képezi, hogy a különféle épületek, építmények, műtárgyak, műszaki berendezések létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik.

Az építményi jog magyar jogba történő ismételt bevezetésével az ilyen beruházások finanszírozása megoldható, illetve elősegíthető lenne. Az építményi jog arra biztosít lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy azt hasznosítsa. Az építményi jog határozott időre, legfeljebb 50 évre alapítható, és a létrejöttéhez  a tulajdonjoghoz hasonlóan  szükséges az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is.

Fontos korlátozás az új szabályozás alapján, hogy építményi jogot a fogyasztónak minősülő személy a tulajdonát képező ingatlanon nem alapíthat, illetve ilyen jogot sem alapítással, sem pedig átruházással nem szerezhet. A törvényjavaslat a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, ugyanakkor erre a körre speciális szabályokat állapít meg.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az előbb említetteken túlmenően módosítja a polgári törvénykönyvnek a jogosultnak teljesítő harmadik személyekre és az engedményes jogállására vonatkozó szabályait. A módosítás célja a jelenlegi hatályos szabályok egyértelműsítése, ezáltal növelve a gazdaságban a kiszámíthatóságot.

Mindezeken felül a tervezet a Ptk. szétválási, kiválási szabályai közé bevezeti a leválás jogintézményét, amely a gazdasági szereplők oldaláról merült fel szabályozási igényként. Ennek lényege, hogy a leválás során a jogelőd cég vagyonából leválasztott, önálló cégbe rendezett vagyon tulajdonosává maga a jogi személy válik, amire korábban nem volt lehetőség.

A polgári törvénykönyv bemutatott módosításaival kapcsolatos összhang megteremtése indokolja a törvényjavaslatban szereplő számos törvény, így például az illetékekről, a bírósági végrehajtásról vagy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvények módosítását is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőken túlmenően a törvényjavaslat részét képezi a pénzügyi szektort szabályozó törvények módosítása is, mely módosítás egyrészt az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítéséből adódik, másrészt viszont a folyamatos fejlődés által támasztott igényeknek történő megfelelést szolgálja.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást érintően kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a gépjármű üzemeltetésének fogalma helyett  az Európai Bíróság ítéleteit is alapul véve  bevezeti a gépjármű használatának fogalmát, így a biztosítási kötelezettség ezentúl a gépjármű bármely használatára ki fog terjedni, amely összeegyeztethető azon rendeltetésével, hogy a baleset időpontjában szállítási, illetve közlekedési eszközként szolgáljon, függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjárművet milyen terepen használják, valamint attól, hogy az akár huzamosabb ideig álló helyzetben vagy mozgásban van.

Egyszerűsödik azon külföldi balesetek ügyintézése is, ahol a másik érintett félnek egy éppen becsődölt biztosításnál van szerződése. Ebben az esetben lehetőség lesz arra, hogy ne csak az adott országban lehessen ügyet intézni, hanem itthon a hazai biztosítói garanciaalapnál nyújtsuk be kártérítési igényünket.

A törvényjavaslat mindezek mellett a zöldkártya fogalmának módosítását is tartalmazza, amelynek révén a zöldkártya az eddigi papíralap mellett a jövőben elektronikus tanúsítványként is előállítható lesz, tehát lényegében akár már a mobiltelefonunkon is bizonyítani tudjuk, hogy rendelkezünk zöldkártyával, így biztosítási fedezettel.

(14.00)

(A jegyzői székben Berki Sándort Bakos Bernadett váltja fel.)

Kimondásra kerül, hogy ha valakinek az egyéni vállalkozói tevékenysége egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg, akkor az adott személy mint az üzemben tartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása emiatt nem szűnik meg érdekmúlással.

A törvényjavaslat a jogharmonizációs kötelezettséget biztosító kisebb terjedelmű rendelkezéseket is tartalmaz, így a kollektív befektetési formákról és kezelőiről szóló törvény módosításában a tájékoztatási szabályok pontosítása érdekében, vagy a központi szerződő felek szanáláshoz kapcsolódó társasági jogi következmények vonatkozásában is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! E fontos kérdéseket szabályozó törvényjavaslat elfogadása esetén jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség erősödéséhez, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/4025. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti sorokban.)