HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, teljesen világos, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot, bár valóban több törvényt módosít, két dolog abroncsként fogja össze. Az egyik ilyen abroncs az uniós jogharmonizáció erről államtitkár úr is beszélt , a másik pedig az, hogy minden egyes törvénymódosítás, amely ennek a javaslatnak a része, a gazdasági versenyképesség elősegítése érdekében született meg. Ez tehát az abroncs. Azért nem hívnám én salátatörvénynek, mert van egy világos célja a törvényjavaslatnak.
Szomorúan hallgattam Gy. Németh Erzsébet érvelését. Úgy láttam, ő is azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat valójában támogatható lenne, magyarul, nincs szakmai érve arra, hogy erre a törvényjavaslatra nemet mondjon, de megint jönnek a Brüsszelből egyébként már jól ismert szövegek a jogállamiság hiányáról. Azt gondolom, nehéz úgy szakmai vitát folytatni, ha az a kiindulópontjuk, hogy azért nem tudnak egy szakmai törvényjavaslatot támogatni, merthogy Magyarországon nincs a jognak uralma, nincs társadalmi kontroll, meg a hatalommegosztás elve nem érvényesül Magyarországon.
(14.20)
Tehát akkor, amikor a jog uralma egyértelmű Magyarországon, és négyévente választanak és döntenek az emberek, és akkor azt mondani, hogy azért nem tudnak önök egy szakmai törvényjavaslatot támogatni, mert Magyarországon mindezek hiányoznak, azt gondolom, ez vitaalapként nehezen fogadható el.
A törvényjavaslat részleteit államtitkár úr itt előttem Bánki Erik képviselőtársam is ismertette, egy dologra kevéssé tértek ki, én erről szeretnék beszélni, ez a javaslat polgári törvénykönyvet érintő módosításai, és egyébként ez a Gy. Németh Erzsébet által felvetett kérdésekre is, azt gondolom, részint válasz lehet.
Egyrészt a Ptk.-t érintő módosítás tartalmazza a zálogjog intézményének, pontosabban az alzálogjog intézményének a felülvizsgálatát. Erre azért került sor, hiszen a hitelbiztosítéki rendszer alapintézményének, a zálogjog-szabályozásnak a módosítása azért vált szükségessé, mert a jelzálogjog alapítására irányuló zálogszerződésnek erre vonatkozó kötelező tartalmi eleme hiányában előfordulhatott, hogy a zálogtárgyakkal való helytállási kötelezettség terjedelme a nyilvántartott adatokból nem volt megállapítható, ez a hiányosság pedig kétségtelenül megnehezíti a gazdasági életet tápláló hitelezési gyakorlatot.
Az alzálogjog intézményének főként a pénzügyi intézmények refinanszírozási tevékenysége során egyre jelentősebb szerep jut a gazdasági életben. Ebből következően vált szükségessé az e körben jól alkalmazható és hatékony biztosítékként igénybe vehető alzálogjog intézményének az eddiginél koncepciózusabb és áttekinthetőbb szabályozása.
A másik, amiről szerettem volna beszélni, ez pedig az építményi jog bevezetése. Itt a módosítást az indokolja, hogy a gazdasági növekedés és ahogy mondtam, ez a törvényjavaslat mégiscsak a gazdasági növekedés bővülését kívánja elősegíteni egyik gátja, hogy a különféle épületek, építmények, műtárgyak létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik.
Azt tudjuk, hogy az ingatlanfejlesztési szakma elég széles körben használ hiteleket, általában, sőt döntő többségében nem saját tőkéből fejlesztenek ingatlant, hanem hitelből, és a problémát az okozza, hogy a jövőben létesítendő épület, építmény, műtárgy nem terhelhető jelzálogjoggal, illetve azt ilyen joggal terhelhető hitelfedezetként egyetlen hitelintézet sem fogadja el. Egyfelől azért, mert a finanszírozni tervezett beruházás értékéhez viszonyítva a meglévő és a fedezetül leköthető telekingatlan értéke általában nem jelent elegendő fedezetet, másfelől ezzel a hitelt igénybe venni kívánó építtető az esetek nagy részében nem rendelkezik, így a beruházás finanszírozási igényének kielégítéséhez szükséges megfelelő hitelbiztosíték végső soron nem áll rendelkezésre.
Valóban, a napelemek egy tipikus és konkrét példa, de egyáltalán nem úgy, ahogy azt Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony mondta, hiszen tipikus és konkrét, igen jelentős akadályt jelent ez a naperőművi beruházásoknál, amelyek esetében a befektetés értékét még nem is csak a beépítésre vagy a telepítésre kerülő eszköz adja majd, hanem az adott földterülethez kötött erőművi engedély és a hosszú távú átvételi garancia.
A klíma- és természetvédelmi akciótervben rögzített 6 ezer megawatt kapacitás, a nagyságrendileg 1500 milliárd forint értéket képviselő naperőművi beruházás hitelintézeti forrásbiztosítása az építményi jog bevezetésével megvalósulhatna, hiszen így az ingatlanhoz kapcsolódó, olyan forgalomképes és ezáltal megterhelhető joggal kerül kiegészítésre, amely az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezhető és a jelzálogjog alapjául szolgálhat. Tehát az építményi jog magyar jogba történő ismételt bevezetésével az ilyen beruházások finanszírozása megoldható, illetve elősegíthető lenne.
Tehát ez azt jelenti, azt gondoljuk, hogy pontosan annak érdekében, hogy Magyarország energiafüggetlensége, az orosz gázról való leválása közép-, hosszú távon megvalósítható legyen, ehhez segíteni kell a naperőművi beruházásokat, és az építményi jog bevezetése itt nagyban segítheti ezeknek a naperőművi beruházásoknak a megvalósulását, hiszen ezek nagy része is, ahogy általában minden ingatlanfejlesztés, hitelből valósul meg.
Azt én magamnak fölírtam, és reménykedem, hogy Gy. Németh Erzsébet is így tesz, azt állította, hogy itt majd evvel tömeges visszaélések lesznek. Kérem, ezekért a szavakért, majd vállalja a felelősséget. Nekem az emlékeimben benne van, hogy önök ugyanekkora meggyőződéssel mondták azt, hogy a munka törvénykönyvének a módosítása majd azt fogja eredményezni, hogy százezrekre kényszerítenek rá pluszmunkát, és százezrek majd ennek a pluszmunkának az ellenértékét nem fogják megkapni. (Gy. Németh Erzsébet: És így is van.)
Az a helyzet, hogy ez egy óriási hazugság volt az önök részéről. Riogattak vele, azért, mert az éppen aktuális politikai érdekeik ezt diktálták, de utána ezeket a mondataikat, már két héttel egyébként a munka törvénykönyve módosítása után elfelejtették, elrakták, akkor ez már nem volt aktuális. Úgyhogy azt gondolom, hogy ezeket a szavait érdemes mindenkinek a figyelmébe ajánlani, és majd meglátjuk, hogy az építményi jog a gyakorlatban hogy fog működni, és ha önöknek nem lesz igazuk, akkor legyen kedves a szavaiért akkor is kiállni.
Én azt gondolom, hogy összességében az építményi jog visszavezetése merthogy valóban ez korábban a magyar jogrendnek már része volt segíteni fogja a gazdaság versenyképességének erősítését, a gazdasági növekedés megtartását, hiszen valóban azt láthatjuk, hogy a magyar gazdaság tekintetében, hála istennek, egy komplex gazdaságról beszélhetünk. A gazdasági komplexitás esetében ahogy ezt itt az előző vitában is már elmondtam Magyarország, a magyar gazdaság a kilencedik helyen szerepel, tehát hála istennek, nem úgy fejlesztettük a magyar gazdaságot, hogy az csupán egy iparágra korlátozódjék, nem egy lábon áll, hanem sok lábon áll.
A környező országokban láthattunk olyan gazdaságfejlesztési stratégiákat, amelyek egy iparágat szemeltek ki, arra tettek föl mindent, egy lapra tettek föl mindent, ha viszont az az iparág éppen nehéz helyzetbe kerül, az magával ránthatja a teljes ország gazdaságát is. A magyar gazdaság nem ilyen, sok lábon áll, ha viszont ez így van, akkor a gazdasági növekedést, illetve a gazdaság stabilitását egy dolog tudja elősegíteni, ha a versenyképességet erősítjük.
Én azt gondolom, hogy ezek az intézkedések, amelyek ebben a javaslatban benne foglaltatnak, éppen ebben segítenek, és garantálják, hogy a magyar gazdaság továbbra is stabil maradhasson, ezért természetesen a KDNP is támogatja ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)