SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr 2015-ben még arról beszélt, hogy le kell állítani a gazdasági bevándorlást, mert Magyarország a magyaroké. Ehhez képest a jelen törvényjavaslattal külföldi vendégmunkások tömeges bevándorlását teszik lehetővé, amire az elhibázott gazdaságpolitikájuk által előidézett munkaerőhiány miatt van szükség.

A kormány gazdaságpolitikája az elmúlt 13 évben önálló nemzetgazdaság építése helyett a politikai túlélésről szólt, még a balliberális kormányokat is túlszárnyalva támogatják a multikat, hogy hazánkba hozzák a beruházásaikat. Ezzel rövid távon ugyan elmondhatják, mennyivel nőtt a GDP, és hány új munkahely jött létre, hosszú távon azonban gazdasági függőségbe taszítják az országot. Ez azért úgy szemmel látható.

Már a 2010 előtt tett választási ígéretüket is, miszerint tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre, csak közmunkásokkal, a korábbi rokkantnyugdíjasok, a 18 év alatti és nyugdíjas korosztály munkába kényszerítésével tudták teljesíteni. Elgondolkodtató, hogy a témában legtöbbször a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár helyett a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Menczer Tamás nyilatkozott. Jelen törvényjavaslattal viszont egyértelművé vált, hogy miről szól az önök munkaalapú társadalma.

Azzal büszkélkednek, hogy közel a teljes foglalkoztatottság. Miniszterelnök úr a gazdasági évnyitón mégis arról beszélt, hogy a felépülő gyárakban a következő években félmillió új munkahelyet kell betölteni, amit a hazai munkaerőpiac nem képes biztosítani, tehát jöhetnek a vendégmunkások. Úgy tűnik, hogy az ázsiai működő tőke behozatala az ázsiai munkavállalók beáramlásával jár együtt.

Azt nem teszik hozzá, hogy a vendégmunkások a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják otthoni családtagjaiknak, tartós javakra nem, vagy csak inkább a mindennapi megélhetésükre költenek, így az ő bérük a GDP-t csak papíron fogja növelni. Az úgynevezett magasnyomású gazdaságpolitika eredményeként a munkaerőhiány már 2015 körül nemzetgazdasági szintű problémává lépett elő, amit akkor még román, szerb és ukrán munkavállalókkal igyekeztek megoldani.

A Mi Hazánk Mozgalom már többször hangsúlyozta, hogy a tömeges bevándorlást nemcsak a határkerítés, hanem az alacsony munkabérek állítják meg, de leginkább az alacsony munkabérek. Parragh László még tavaly is arról beszélt, hogy Magyarország versenyképességének alapja az olcsó munkaerőben rejlik. Ez már önmagában óriási szégyen, hogy a magyarok munkaerejét olcsón árulják ki.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ez az a gondolkodásmód, amit örökre távol kellene tartani és száműzni kellene a magyar politikából. Európán belül nem igazán vagyunk kedvelt célország munkavállalási szempontból, inkább tranzitországként szolgálunk, mert Nyugat-Európában lényegesen többet lehet keresni. A külföldi munkaerőt elsősorban a fejlődő országokból, Délkelet-Ázsiából és a Fülöp-szigetekről importálják, mert számukra a magyar bérek még így is magasabbak, mint az otthoni lehetőségek. Fennáll a veszélye viszont annak, hogy alkalmazásuk a magyar bérszínvonal letörésével jár, de legalábbis nem a növekedés felé fog mutatni.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországra érkező külföldi munkavállalók száma a 2015-ös és 2016-os 17 ezer főről 2019-re megközelítette a 70 ezret; majd a korlátozások hatására 2020-ban ugyan 36 ezerre mérséklődött, de ez 2021-ben újra növekedésnek indult. A Covid alatt rájöhetett volna a kormány arra, hogy a gazdasági szuverenitás megteremtése érdekében a hazai termelőkapacitásokat mielőbb le kell választani a globális ellátóláncoktól. Ehelyett pont az ellenkezője történt, a kormány a járvány utáni gazdaságélénkítésre hivatkozással 2021-ben adta a legtöbb támogatást, méghozzá 250 milliárd forintot, a multiknak természetesen; és ez nagyon baj, hogy ez természetes.

Ezzel párhuzamosan jelentősen megkönnyítették, előbb kilenc, majd további nyolc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Egy tavalyi kormányrendelettel pedig lehetővé tették, hogy harmadik országbeli munkavállalók munkaerő-közvetítő cégeken keresztül munkavállalási engedély nélkül jöhessenek az országba. Eddig 25 cég kapott minősítő engedélyt arra, hogy ázsiai munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozzon. Ennek fejében nagy létszámban és egyszerűsített eljárás keretében hozhatnak partnereik részére ázsiai munkavállalókat.

Előfordul azonban, hogy a helyi toborzók csak a schengeni határon belülre akarják juttatni a jelentkezőket, akik ezért jó pénzt fizetnek nekik, majd felszívódnak. Sajnos ez a veszély tökéletesen benne van a rendszerben. A munkaadóknak a külföldi vendégmunkások alkalmazása összességében többe kerül, mint ha magyarokat foglalkoztatnának, hiszen a szállást és a repülőjegyet is ki kell fizetni, emellett adószámot és tajszámot kell intézni nekik, betegség esetén orvoshoz kell vinni őket.

(16.30)

Az igaz, hogy cserébe viszont a fluktuációt velük akár nullára is lehet csökkenteni, mert a magyar munkavállaló könnyen megteheti azt, hogy ha jobb bérajánlatot kap, akkor vált. Másrészről könnyen előállhat az a helyzet, hogy a munkáltató a külföldieket fixen foglalkoztatja, miközben a magyar munkanélküliek száma emelkedik. Ennek oka, hogy a munkaadónak a vendégmunkással hosszú távra kötött megállapodásból költségesebb kiszállni, ellenben a hazai munkavállaló szerződését könnyebb sajnos megszüntetni.

A KSH adatai alapján a foglalkoztatottak számának növekedésével párhuzamosan tavaly júniustól idén márciusig a munkanélküliek száma 160 ezer főről 195 ezer főre nőtt, ami veszélyes tendenciát mutat. A statisztikai adatok alapján, ahogy már említettem is, 2021-ben 71 ezer, 2022-ben 74 ezer, idén pedig már 85 ezer külföldi állampolgár tartózkodik Magyarországon keresőtevékenység céljából. Az elmúlt évben csaknem 20 ezer munkavállaló érkezett minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. Ezzel párhuzamosan rekordot dönt a külföldön munkát vállaló magyarok száma, a 2021. januári 85 ezer főről idén márciusban már meghaladta a 100 ezer főt. Eszerint egyértelműen akár lakosságcsere is zajlik/zajlódhat az országban. A külföldön dolgozó több mint százezer magyar honfitársunknak kellene inkább versenyképes körülményeket és béreket biztosítani.

Tisztelt Országgyűlés! Nyugat-Európában így kezdődött: Németországba a hatvanas-hetvenes években azzal a céllal érkeztek vendégmunkások, hogy ők csak dolgozni akarnak, jelenleg pedig már egész városnegyedeket uralnak. Az első generáció még úgy-ahogy dolgozott, a második már többnyire segélyből élt. A közvetítő cégek tapasztalatai alapján akadtak olyan ázsiai munkavállalók, akik elszöktek a munkaviszony megkezdése előtt. Problémának tartjuk, hogy a törvényjavaslat nem tér ki arra, mi van, ha a vendégmunkások csoportja nem tud beilleszkedni és nem tudja elfogadni kulturális szokásainkat, vagy ha kirívó magatartásukkal megbotránkozást váltanak ki a magyarokból. Miért nem utasítják ki őket azonnal? Felháborítónak tartjuk, hogy egyes közvetítő cégek az integráció elősegítése érdekében nem a vendégmunkás, hanem a magyar munkavállaló érzékenyítésére helyezik a hangsúlyt. Bár a törvényjavaslat nem engedi a vendégmunkások letelepedését, a tartózkodási engedélyek időtartamát pedig 2+1 évben maximálja, mi van akkor, ha a munkáltatónak nem sikerül a munkavállalót az utolsó napon rávennie, hogy elhagyja az EU területét? Mi történik akkor, ha a magyarországi tartózkodása idején például egy indiai vendégmunkás, mondjuk, ha törvény nem is engedi, de akkor is élettársi kapcsolatot létesít és gyerekek születnek? Ugye, nem gondolja senki komolyan, hogy egy törvényjavaslattal majd az érzelmeket és a biológiát befolyásolni lehet?

A törvényjavaslat szerint a vendégmunkások létszámát rendeleti úton maximalizálni fogják, hiányoljuk azonban, hogy a törvényjavaslatban nincs egy viszonyszám, amely a nagyságrendet mutatná. Jelenleg is számos cég működik Magyarországon, ahol az 50 százalékot is elérheti a külföldi dolgozók aránya. Például itt van a gödi Samsung-gyár, ahol hatezren dolgoznak, a munkások fele külföldi, a gödi munkavállalók száma még a százat sem éri el. Álláspontunk szerint a többségében még fizikai munkavállalókra kiépülő rendszer megágyaz majd a fehérgalléros munkavállalók tömeges betelepülésének is.

A kormányzati kommunikáció nem szól a feszes munkaerőpiac demográfiai okairól, vagyis arról, hogy minden évben 30-40 ezerrel több munkavállaló megy nyugdíjba, mint ahány fiatal belép a munkaerőpiacra. Arra sem térnek ki, hogy az elmúlt időszakban globális mértékben verték szét a munkavédelmet és a sztrájkjogot. A Mi Hazánk Mozgalom véleménye szerint ennek a törvényjavaslatnak meg sem kellett volna születnie. Önálló nemzetgazdaságot kell építeni, ami nem igényel több százezer külföldi vendégmunkást. A külföldön dolgozó magyarokat kellene megfelelő kormányzati programmal hazahívni, ami nem sikerült sem az első Orbán-kormány alatt, sem az elmúlt 13 év alatt, a balliberális kormányokról meg már ne is beszéljünk, ott aztán pláne. A külföldi multik helyett a helyi gazdaságok megerősítésébe kellene invesztálni, hiszen a magyar munkavállalók kétharmadát a kkv-szektor foglalkoztatja. Nem a vendégmunkások tömeges beáramlásának feltételeit kell megteremteni, hanem olyan körülményeket, hogy a magyarok itthon tudjanak tisztességesen megélni, ne Nyugat-Európába vándoroljanak ki.

Átgondolatlanul, egyik napról a másikra döntenek óriási összeszerelő műhelyek létesítéséről. Mi lesz a következő lépés, tisztelt államtitkár úr? A gyártósorokat majd pár év múlva automatizálni fogják, mert mondjuk, a munkaerőhiányt majd japán mintára robotokkal fogják megoldani? Így képzelik el az ország jövőjét? Ehelyett azt követeljük, hogy Magyarország valóban a magyaroké legyen. Ahogy már említettem, ennek a törvényjavaslatnak meg sem szabadott volna születni, számunkra, a Mi Hazánk Mozgalom számára ez a törvényjavaslat teljes mértékben elfogadhatatlan. Köszönöm szépen a figyelmet.