DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Több témát érintett, először is az oktatás ügyére szeretnék reagálni. Minden ellenkező állításuk ellenére abban vagyunk érdekeltek, hogy a tanárok megbecsülést, a magyar diákok pedig versenyképes tudást kapjanak. Ezt többféle módon szeretnénk elérni; ennek egyik eszköze a béremelés. A béremelések ügyében valójában sokkal kisebb a vita köztünk, mint azt gondolnák, mert azt is mondhatnám, hogy teljes egyetértés van abban, hogy ezeket a béreket emelni kell.

Ezt az elkötelezettségünket egyébként az is mutatja, hogy először a pedagógusok számára indult meg életpályamodell, még a jobboldali kormányzás megindulását követően; ez 50 százalékos volt. Idén januárban is volt emelés, viszont ha ön azt mondja erre, hogy még nem elégséges, akkor én ezzel egyetértek, további béremelésekre van szükség.

Ezért nem mindegy, hogy mikor érkeznek már meg az uniós pénzek. Ön ezen mosolyoghat, de attól még az a helyzet, hogy ha ezek a pénzek megérkeznek, akkor úgy néz ki az emelési pálya, hogy 2024-ben további 25 százalékos emelés jöhet, miután egyébként visszamenőlegesen még az idei emelés is magasabb tud majd lenni, 2025-ben pedig egy 29 százalékos emelés következhet, ami azt jelenti, hogy 2025-re, ami azért már mégiscsak egy belátható időn belül van, az átlagos pedagógusbérek elérhetik a 770 ezer forintot. Azért az nagyon nem ugyanaz a szint, mint ami akár csak pár évvel ezelőtt volt vagy akár most is. Ezt szeretnénk elérni, és valójában ebben sokkal nagyobb az egyetértés, mint ön azt gondolná. Másfelől, hogyha megnézi a fejlesztési csapásirányokat, akkor az elmúlt években az egyik legnagyobb intézmény-, iskolafejlesztési program valósult meg Magyarországon. Itt sem értünk a munka végére, de elindultunk egy olyan úton, amelyet folytatni szeretnénk.

Megújult az alaptanterv is, és mindeközben folyamatosan vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a digitális eszközöket hogyan lehet hatékonyan a minőségi oktatás szolgálatába állítani. Itt is folyamatosak az eszközbeszerzések, és hogy ha csak egyet mondhatok, akkor például a népszámlálás során használt táblagépeket  itt több tízezer táblagépről van szó  javarészt oktatási intézmények kapták meg.

Zajlik egy párbeszéd az új életpályatörvény ügyében is. Ebben többek között olyanok vannak, miszerint növekedne a szabadnapok száma. Azt gondolom, hogy ebben is egyet tudunk érteni. Lehetővé tenné ez az előterjesztés, hogy aki többletfeladatot vállal, az pluszjuttatást is kaphasson; ez is egy olyan dolog, amiben szerintem egyetértés körvonalazódik. És nem utolsósorban ez a törvényjavaslat a további béremelések jogi kereteit is megteremtené.

Ön pár éve képviselő, de nem tudom nem felhívni arra a figyelmet, hogy amikor az önök szövetsége korábban kormányzott, akkor nem arról ment a vita, hogy hogyan lehet növelni a béreket, hanem csökkentették a béreket; akkor nem bővítették a pedagógusi életpályát, hanem utcára tettek tízezreket. Azért az nagyon nem ugyanaz! És nem felújították az iskolákat, hanem megszüntették az oktatást, tudja, képviselő asszony, hogy hány helyen? Közel 400 helyen, 381 helyen, azért az nagy különbség!

Ami a beruházások kérdését illeti: az akkumulátorgyárak ügyében annyit szeretnék csak elmondani, erről már volt szó, hogy a kérdés most az, hogy hol lesznek Európában autógyártási kapacitások, mert hogyha egyszer megszületett a döntés Brüsszelben arról, hogy 2035 után már csak e-járművet lehet forgalomba hozni, akkor az azt jelenti, hogy az egész autógyártás innentől kezdve az e-mobilitáson, illetve az elektromos járművek gyártásán alapul.

(11.10)

És innen adódik a kérdés, hogy Magyarország ebben részt tude venni, hogy megleszneke azok a gyártókapacitásaink vagy akár nagyobbak leszneke, amelyek az elmúlt években kiépültek. Több százezer magyar ember megélhetése a tét, és önök, amikor erről beszélünk, nem adnak választ arra, hogy ugyan hol kellene ezeknek a magyar embereknek utána dolgozniuk.

Ami egyébként általában véve a beruházási politikáját illeti a kormánynak, azért a számok magukért beszélnek. A mostani nehéz időszakban is sikerült elérni, hogy a beruházások rekordot döntöttek Magyarországon, és mindezt úgy, hogy a munkanélküliséget a kormányzás kezdetéhez képest 12 százalékról 4 százalék alá sikerült letornázni, és az nem megy beruházási politika nélkül. Tehát amikor önök a beruházási politikát támadják, akkor ezt a munkahelyteremtő politikát is támadják.

Ha lehet még két javaslatom ebben az ügyben, illetve egyre maradt időm: ha valóban érdekli önöket, hogy legyenek versenyképes munkahelyek Magyarországon vagy legyenek pedagógusbér-emelések, akkor ne akadályozzák, hogy megkapjuk az uniós forrásokat. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)