DR. CZOMBA SÁNDOR gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország 2010-től kezdve egy olyan sikeres foglalkoztatási fordulatot hajtott végre, amely példa nélküli a rendszerváltozás óta eltelt több mint három évtizedben. A foglalkoztatást tekintve az Európai Unió sereghajtójából felzárkóztunk a tagállami rangsor élmezőnyéhez, miközben a munkanélküliséget rekordalacsony szintre sikerült leszorítanunk.
2010 óta a magyarországi foglalkoztatásbővülés üteme volt a legdinamikusabb Európában, amelynek eredményeként a hazai foglalkoztatás a rendszerváltozás óta a legmagasabb szintet érte el. A 20-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 21,4 százalékponttal javult a 2010-es kormányváltás óta, és a 80 százalék feletti foglalkoztatási ráta messze meghaladja az európai uniós átlagot, amivel Magyarország a tagállami rangsor utolsó helyéről a hetedik helyre lépett előre. Ezt a teljesítményt érdemes összevetni a szocialista kormányok időszaka alatti munkaerőpiaci folyamatokkal.
Magyarország 2002-2010 között úgy vált az Európai Unió sereghajtójává a foglalkoztatásban, hogy közben az európai foglalkoztatási szint 2,1 százalékponttal javult ebben az időszakban. Hazánkban 2002-2010 között 1,5 százalékponttal, 61,4 százalékról 59,9 százalékra romlott a 20-64 évesek foglalkoztatási szintje, ezzel szemben 2010 óta 21,4 százalékponttal javult. A gazdaságilag aktív munkavállalási korú munkaerő-állomány is több mint félmillió fővel bővült 2010 óta.
Soha ennyi dolgozni akaró és aktívan állást kereső munkavállaló nem volt a magyar munkaerőpiacon. Míg 2010 elején a magyar aktivitási mutató a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban, addig ma már az uniós átlagot meghaladva a tagállami rangsor első felében áll Magyarország e tekintetben.
Tisztelt Országgyűlés! A 2010-es kormányváltás óta tehát mintegy 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt eredményezte, hogy mára már nem a 2010 előtt tapasztalható magas munkanélküliséggel amikor is több mint 600 ezer fő volt a regisztrált álláskeresők száma , hanem a munkaerőhiánnyal nézünk szembe, ami hasonlóan nagy kihívást jelent a magyar foglalkoztatáspolitika számára, mint az 1 millió új munkahely létrehozása volt. Már több mint fél éve 4,7 millió fő a foglalkoztatottak száma hazánkban, 2010-ben ez csak 3,7 millió volt. A 2002-2010 közötti években a munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitását tekintve sem sikerült felzárkózni az EU-tagállamok átlagához. Magyarország mindkét időpontban az utolsó előtti helyen állt Európában.
Ezzel szemben a 13 éve tartó kormányzás alatt a munkavállalás ösztönzését tekintve korábban soha nem tapasztalt előrelépés következett be. A kormány 2010 óta számos olyan intézkedést dolgozott ki és vezetett be, amelyek a hazai inaktív munkaerő-tartalék fokozottabb álláskeresését és a munkaerőpiacra való visszatérését ösztönözték.
Az ellenzéki képviselők által számtalanszor kritizált, 2010 utáni közfoglalkoztatási programoknak is jelentős szerepe volt abban, hogy a korábban inaktív rétegek visszatértek a munka világába, és keresőtevékenységet kezdtek folytatni. Jelentős hányaduknak ezt követően sikerült a hazai elsődleges munkaerőpiacon tartós foglalkoztatást találniuk, amivel az egyik leghátrányosabb helyzetű munkavállalói réteg is tovább tudta javítani jövedelmi pozícióját a magyar munkaerőpiacon.
(16.10)
Az ország gazdasági felzárkózásának alapfeltétele, hogy a magyar gazdaság növekedése tartósan európai átlagot meghaladó maradjon. A kormányzati stratégiában ezért kiemelt prioritást élvez a magas foglalkoztatási szint fenntartása és a gazdasági növekedéshez szükséges munkaerő biztosítása. Ezért a kormány tovább kívánja javítani Magyarország tőkevonzó képességét, és 2030-ig több százezerrel szeretné bővíteni a hazai munkahelyek számát. A foglalkoztatáspolitika előtt álló két meghatározó feladat a munkahelyteremtés ösztönzése és a vállalati szféra munkaerőigényeinek biztosítása.
Tisztelt Képviselők! Múlt héten kezdődött meg a vendégmunkásokról szóló törvény általános vitája a parlamentben. A nyitó felszólalásomban akkor is egyértelműsítettem, hogy a kormány célja, hogy elsősorban a magyar embereknek adjon munkát, ha a magyar munkáskéz elfogyott, akkor a szomszédos országbeliekkel töltse fel az üres álláshelyeket, és ha már onnan sem sikerül munkaerőt bevonni, akkor érkezhetnek harmadik országból munkavállalók.
A kormány egyik legfontosabb feladata és célja a magyar munkahelyek védelme. Tehát szó sincs arról, hogy ezek a munkavállalók azért érkeznének Magyarországra, hogy letörjék a magyar béreket, vagy elvegyék a magyarok munkáját. Éppen ellenkezőleg, a magyar munkahelyek védelme érdekében van szükség rájuk, a légből kapott állításokkal szemben pedig a vállalkozásoknak sokkal többe kerül a foglalkoztatásuk, mint a magyar munkaerőé.
Tisztelt Országgyűlés! Ami az elvándorlás kérdéskörét illeti: felhívnám a figyelmet arra, hogy a magyar állampolgárok hazatérését illetően is fordulat figyelhető meg. A 2010-es kormányváltás utáni időszakban ugyanis megélénkült a Magyarországon született magyar állampolgárok hazatérése. Míg 2010-ben alig 1600 fő tért vissza Magyarországra, addig az elmúlt évben már 36 ezer főt tett ki a hazatérő magyar állampolgárok száma, ami az eddig mért legmagasabb létszám. Ezen belül 22 ezer fő volt a Magyarországon született és 14 ezer a külföldön született magyar állampolgárok száma. Összességében 2010 és 2022 között 195 ezren tértek vissza külföldről Magyarországra, 110 ezer férfi és 85 ezer nő. A legtöbben, 60 ezren Ausztriából jöttek haza, Németországból 50 ezer fő, az Egyesült Királyságból pedig 40 ezer fő volt a 2010 óta Magyarországra visszatérők száma.
Az elmúlt évtized második felétől tartós fordulat figyelhető meg a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlásában, ami azt jelenti, hogy 2015 után a Magyarországra hazatérők száma minden évben meghaladja a külföldre távozókét. A vándorlási egyenleg az elmúlt hét évben közel 60 ezer fős többletet jelzett, vagyis évente átlagosan 8 ezerrel több magyar állampolgár tér haza, mint ahányan kivándorolnak.
Tisztelt Képviselők! A magyar kormány kiemelt célja a munkahelyteremtés mellett, hogy folyamatosan emelkedjenek a bérek idehaza, mindenki tudja biztosítani családja számára a biztos megélhetést. A kormány a szociális partnerekkel együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a bérek emelésére és a munkavállalás ösztönzésére. Az elmúlt évek gyors ütemű béremelése növelte a munkaerő-kínálatot, és ösztönözte a külföldön munkát végzők hazatérését is. A társadalmi felemelkedés két fontos mutatója egyaránt azt jelzi, hogy sokkal többen élnek munkajövedelemből Magyarországon, mint a 2010-es kormányváltás előtt, és akik dolgoznak, azok lényegesen többet keresnek, mint a rendszerváltozás óta bármikor.
A reáljövedelem mértéke az elmúlt években jelentősen növekedett. Ennek több összetevője van. Egyrészt a gazdaság jelentős növekedése, amely eleve több és nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozók számára, másrészt a kormány adópolitikája is, hiszen az egykulcsos adó is a reáljövedelem-növekményt támogatja, amit a családi adókedvezmény, illetve az egyéb adókedvezmények még erőteljesebben elősegítenek. A kormány tehát a magyar gazdaság és a magyar emberek érdekeit védi, segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat hozott létre.
Kiemelném, hogy Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóék 2009 óta az Európai Unióban, ami főként a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkenésének köszönhető. Ez a csökkenés érdemben támogatta a bérnövekedést hazánkban: a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 2020-ig 11,5 százalékponttal, ’22-re pedig további 2,5 százalékponttal csökkent, a szakképzési hozzájárulási adó pedig beolvasztásra került, így összességében a szocho kevesebb mint a felére, 13 százalékra mérséklődött.
A baloldal egyértelművé tette, hogy a bérek növekedését sem támogatja. A költségvetési szavazásokon, valamint egyéb alkalmakkor minden munkát terhelő adócsökkentést elutasítottak, és nem adták meg a támogatást a közszféra béremeléseihez sem. A baloldal ugyanazt a gazdaságpolitikát folytatná, mint a kormányzása alatt, akkor sem védték meg a magyar emberek munkahelyeit és jövedelmét, közben pedig feladták hazánk gazdasági szuverenitását. Ezzel egymillió embert tettek munkanélkülivé, és mivel mindent alárendeltek a külföldiek profitszerzésének, gyakran megalázóan alacsony bérekért dolgoztak a magyar munkavállalók. A fizetéseket magas adók sújtották, egész ágazatokban befagyasztották a béreket, sőt a közszolgálati dolgozóktól elvettek egyhavi bért, azt sem bánták, hogy több százezren tengődnek segélyen.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a magyar munkavállalók pártján van, és azon dolgozik, hogy mindenki tudjon boldogulni hazánkban. A kötelező legkisebb bérek esetén a kormány mindig a munkáltatók és a munkavállalók alkujára hagyatkozott, meghatározásukkor azt tartotta szem előtt. A céllal összhangban a szociális partnerek közötti megállapodás figyelembevételével a minimálbér bruttó összege 2023 elejétől 16 százalékkal 232 ezer forintra emelkedett. Ez jóval több mint a háromszorosa a 2010. évi 73 500 forintos szintnek, mintegy 216 százalékkal magasabb. A garantált bérminimum összege ugyanezen időponttól 14 százalékkal 296 400 forintra nőtt, ami a 2010-es 89 500 forintot 231 százalékkal haladja meg, azaz közel két és félszeresére emelkedett.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy 2002-től 2010-ig, a szocialista-liberális kormányok idején, nyolc év alatt a bruttó minimálbér összege mindössze 47 százalékkal nőtt. A minimálbér reálértéke így csak minimális mértékben emelkedett, sőt a gyermekes munkavállalóké még csökkent is, mivel a szocialista kormány lényegében megszüntette a gyerekek után járó adókedvezményt. Vásárlóerő-paritáson és euróban mérve 2002 és 2010 között a visegrádi országok közül hazánk növelte a legkisebb mértékben a minimálbért.
Tisztelt Képviselők! Az átlagbérek is folyamatosan növekedtek Magyarországon, a bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 155 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 159 százalékkal, azok figyelembevételével pedig 168 százalékkal növekedtek. A reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71, kedvezmények beszámításával 77 százalék volt Magyarországon.
2002-től 2010-ig, a szocialista-liberális kormányok idején, nyolc év alatt a bruttó átlagkeresetek mindössze 65 százalékkal és a reálkeresetek mindössze 13,8 százalékkal növekedtek. Ekkor családi kedvezmény nem létezett. Tehát nyolc év alatt kevesebb mint 14 százalékos reálbér-növekedés, 12 év alatt 77 százalékos. Ugye, érezhető a különbség a két szám között? Ha arányosítjuk ezeket a számokat, akkor három és félszeres a különbség.
Az átlagkeresetek folyamatosan növekedtek a versenyszférában is. A bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től 2022-ig elérte a 152,4 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül is megközelítette a 160 százalékot. Ez alatt a 12 év alatt a versenyszférában a nettó keresetek reálértéke kedvezmények nélkül mérve 71,6 százalékkal nőtt.
A kormány a bérek folyamatos emelkedését a közszférában is kiemelten kezeli. A bruttó átlagkeresetek emelkedése 2010-től ’22-ig meghaladta a 153 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül is elérte a 151 százalékot. 12 év alatt tehát a közszférában a nettó keresetek reálértéke kedvezmények nélkül mérve 66 százalékkal nőtt.
(16.20)
Ha nemzetközi kontextusba helyezzük az átlagkereseteket, akkor elmondható, hogy az Eurostat-adatok alapján hazánkon kívül csak Lengyelországban és Bulgáriában történt 2022-ben reálkereset-emelkedés az egész Európai Unióban. A hazánkban tapasztalt növekedési mértékkel a közép-európai országok közül megelőzzük Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát és Szlovákiát is.
Európai uniós összevetésben a bruttó átlagkeresetek euróban mért sorrendje tekintetében Magyarország ’22-ben a 22. helyen, a V4-eken belül pedig Csehországot követően a második helyen állt. Egyes országokon belül a ténylegesen elérhető életszínvonalat inkább a vásárlóerő-paritáson kifejezett keresetek határozzák meg, ebből ugyanis kiderül az is, hogy az adott euróban mért keresetekből mennyi árut és szolgáltatást tudnak vásárolni a munkavállalók. A vásárlóerő-paritáson mért EU-sorrend alapján Magyarország 2022-ben a 19. helyen állt, a V4-ek közül pedig Lengyelországot követően a második helyen.
Tisztelt Országgyűlés! A háború és az elhibázott szankciós politika Európa-szerte példátlan inflációhoz vezetett. A kormány célja, hogy kivédje a recessziót, és év végére egy számjegyűre szorítsa le a szankciós inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjak, a nyugdíjasok, a munkahelyek, a teljes foglalkoztatottság. Januárban tetőzött az infláció, áprilisban pedig 24 százalékot ért el a KSH legfrissebb adatai szerint. Ez 1,7 százalékponttal kedvezőbb érték a januári csúcshoz képest.
Az infláció tehát mérséklődik, a csökkenés dinamikája egyre gyorsul; a folyamat az év második felében pedig még inkább felerősödik. A trendszerű és fokozódó inflációcsökkenést jól mutatja az élelmiszer-infláció alakulása, amelynek év/év alapon vizsgált szintje már közel 7 százalékponttal kedvezőbb a tavaly decemberben látott csúcspontjához képest.
Biztató továbbá, hogy 2023 áprilisában az előző hónaphoz képest már csökkent több élelmiszer ára az üzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenése mellett. Annak érdekében, hogy az infláció minél hamarabb és minél erőteljesebben csökkenjen, év végére egy számjegyűvé váljon, a kormány két új eszközt vezet be, amelyek jelentős versenyt generálnak a kiskereskedelemben, így pluszlökést adnak az élelmiszerárak csökkenésének.
Június elsejétől elindul a kötelező akciózás, így minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy 20 termékből álló, akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg. Július elsejétől pedig elindul az online árfigyelő rendszer, amely több mint 60 termékkörre vonatkozóan napi szinten és üzletenként teszi elérhetővé mindenki számára a legkedvezőbb árakat.
Ebben a nehéz helyzetben meg kell őrizni a háztartások pénzügyi stabilitását, a lakhatás biztonságát is. A kormány ezért a lakossági kamatstop 2022. januári bevezetése mellett döntött, majd többszörösen meghosszabbította annak érdekében, hogy a háztartásokat megvédje a magas hozamkörnyezet negatív hatásaival szemben. A kamatstop meghosszabbítása 2023 második félévében a családok esetében további 60 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük az intézkedésnek köszönhetően.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány tehát továbbra is azon dolgozik, hogy megvédje a munkahelyeket, a keresetek pedig folyamatosan emelkedjenek Magyarországon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)