KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Több millió magyar munkavállaló helyzetéről kellene vitáznunk, de muszáj először kifejezetten 199 dolgozóról szót ejtenem, a parlamenti kollektíváról, azokról, akiknek itt kellene lenniük a parlamentben, és vitázni itt, a vitaparlamentben. Nonszensz, hogy külön vitanapot kell kezdeményezni az egyik legfontosabb kérdésről, és még ilyenkor is attól kell tartani, hogy nem kapunk mást, mint a kormány hátrahagyott magnókazettájáról a 2010 óta játszott slágert, hogy azért nem tudnak mit tenni, mert 13 évvel ezelőtt milyen rossz kormányzás folyt.

Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Nekem ne mondják, ugyanis én akkor nem kormányoztam, hanem gyárban dolgoztam, és egy ipari szakszervezetben küzdöttem a mindenkori kormány ellen. Még egyszer mondom: a mindenkori kormány ellen. Mire következtetnek önök abból, hogy mi a vegyipari szakszervezettel annak idején már az SZDSZ-es Kóka János gazdasági miniszter ellen is tüntettünk, önök meg 2010 után azonnal a keblükre ölelték, és bevették a bizniszbe.

Vita  ennyit szeretnénk elmondani, ami szerintünk nem jó, javaslatot tenni a megoldásra, és meghallgatni az érveiket kölcsönös figyelemmel, hátha meggyőzi egyik a másikat. Annál is inkább, mert egyik oldal sem egységes. Mi is pontosan tudjuk, hogy a kormány többfélét gondol, a kordonok mögül is hallani a Karmelitából a tányérok csörömpölését, pontosan tudjuk, hogy miért nem készül mosolygós szelfi, amin Lázár János, Nagy Márton és mondjuk, Matolcsy György egymást öleli. És azt sem titkoltuk soha, hogy a Szocialista Pártnak alapvető kérdésekben van vitája az ellenzék két liberális pártjával, a két zöldpártjával és a jobboldali pártokkal, mozgalmakkal, nem ugyanazt gondoljuk a jelenlegi helyzetről sem. Ezért vagyunk itt, hogy vitázzunk közösen, hogy beszéljünk együtt, közösen.

Aki szerint ma nincs miről beszélni, és nem nézi a boltban az árcédulát, az meg sem nézi a banki sms-ben az egyenlegét, az ma a kivételezett kaszt tagja, és nem gondol az emberek megélhetésével, anyagi biztonságával.

Elsőként hadd beszéljek a problémáról, arról, ami szerintünk a legnagyobb gond. A Fidesz-kormány 2010 után egy torz gazdaságpolitikát valósított meg, ami dupla kiszolgáltatottságra épül. Magyarország csak akkor működik, ha egyrészt hiánytalanul megérkeznek az uniós források, másrészt pedig folyamatos az olcsó magyar munkaerőre, elégtelen munkavédelemre és nagylelkű adókedvezményekre apelláló külföldi tőke beáramlása. Ezzel a módszerrel, tisztelt fideszes képviselőtársaim, önök uralták a pillanatot, de megették a holnapot.

Nézzék csak meg, mit műveltek! A politikai és gazdasági hatalmuk fenntartása érdekében olyan messzire távolodtak az Európai Unió alapvető értékeitől, ahová már nem viszik ki az uniós pénzt, helyette bedobnak egy értesítést, hogy be kéne fáradni Brüsszelbe a megfelelő papírokkal. Igen, önök addig rugdosták ki sorban a jogállami pilléreket, addig hizlalták uniós pénzből a kormánypárti oligarchákat, amit már nem tudott szó nélkül hagyni az Európai Unió sem. Pedig az önök korábbi európai konzervatív barátai nagyon sokáig igyekeztek félrenézni, ezt mi, MSZP-sek éveken át fel is róttuk nekik. Gondoljanak bele, önök a magyar emberek százmilliárdjait költötték EU-ellenes propagandára, most meg se pénz, se posztó! Biztos jó ötlet volt a forrásaink elleni szabadságharc? Mondják csak: pont így akarták megállítani Brüsszelt, utalás előtt? A magyar gazdaságszerkezet pedig kizárólag szélcsendes időben, folyamatosan érkező külföldi tőkével és háborítatlan forinttal tudott egyben maradni.

Mindebből évek óta semmi nem áll meg. Önök védtelenül hagyták a magyar dolgozót egy olyan viharban, amit a klímaváltozás kihívásai, majd egy világjárvány, majd egy háború és az erre épülő energiaválság és abból fakadó egyéb válságok folyamatosan tápláltak.

Még mindig 25 százalék körüli az infláció. Ez rekordméretű, bárhonnan nézem. A magyar dolgozók bérét befolyásolni képes kormányzati döntések hol késve, hol kapkodva születnek, de akárhogy is, érdemben nem segítenek. A magyar emberek egyre rosszabbul élnek. Lehet, hogy mást értünk függetlenség meg szabadságharc alatt, de amikor az orosz gáz, az orosz olaj függésében, orosz atomerőmű bővítésére várva, kínai akkumulátorgyárhoz kötve akar utcai harcost játszani a miniszterelnök, ez még komikus is lehetne, ha nem magyarok millióinak mindennapi biztonságát kockáztatná.

Eddig tehát a problémák sora, most pedig jöjjenek az MSZP javaslatai!

Először is: mivel önök miatt buktuk el az uniós pénzeket, legyenek kedvesek a lehető leghamarabb a lehető legpontosabban végrehajtani azt, amit az Európai Unióval megállapodtak! Csinálják meg, amit kell, jöjjenek végre a pénzek, ezeket pedig ne vigyék haza, hanem legyen belőle fizetés a magyar emberek számára!

Másodjára: ismerjék be, hogy az unortodox gazdaságpolitika megbukott! Tessék végre az ügyeskedés, alakoskodás, pávatánc helyett visszatérni azokhoz a megoldásokhoz, amelyeket alkalmazva már a régiós versenytársaink is leköröznek minket! Fektessenek a tudásba! Az összeszerelés felől tereljék a kutatás és fejlesztés felé a magyar gazdaságot! Számolják fel a piacot agyonnyomó korrupciót, és válogassák meg, kivel kötnek stratégiai partnerségi megállapodást! Kössenek stratégiai szerződést a magyar munkavállalókkal, a magyar szakszervezetekkel! Az MSZP fő törekvése, hogy minden dolgozó ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzen, nincs állás munkaszerződés nélkül, nincs állás tisztességes fizetés nélkül. Kezdeményezzük a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei közötti ágazati szintű bér- és termelékenységi megállapodások megkötését és a kollektív megállapodások rendszerének kiterjesztését az ágazatok többségére.

Harmadszor: ismerjék be azt is, hogy egy nyugdíjkatasztrófa felé robogunk! Rövid távon a nyugdíjasok létbiztonsága kerül veszélybe a juttatásaik elértéktelenedése miatt. Ezért az MSZP azt mondja, egy azonnali 5 százalékos nyugdíjemelésre van szükség, ez az MSZP javaslata. Utóbbit majd egy alapvető reform oldhatja meg, azt, hogy stabil legyen a nyugdíjrendszer. Ma 256 ezer nyugdíjas van Magyarországon, akinek még a 100 ezer forintot sem éri el a nyugdíja.

Végül pedig, szándékosan a mondandóm végére időzítve, hogy biztosan megmaradjon, szeretném ismertetni azokat a javaslatainkat, amelyek a tűzoltás miatt szükségesek.

Ne sarcolják meg az alapvető élelmiszereket! Ne legyen áfa rajtuk! Pont arra szolgál egy ilyen vitanap, hogy ezek körét megvitassuk. A miniszterelnök úrral ellentétben szerintem nem alapvető élelmiszer a pálinka, viszont a krumplinak nem csak választások idején kellene olcsónak lenni. Vitassuk meg végre azt, hogy miért van szükség a rekordméretű, 27 százalékos áfakulcsra, és hogy mekkora lehetne az a mérték, amivel a vásárlók, a kereskedők, a szolgáltatók és az államkassza is elégedett lehetne! Ne sarcolják meg a legalacsonyabb fizetéseket! A minimálbér után adót fizettetni ugyanolyan kulccsal, mint a sokmilliós cégvezetői bérek után, békeidőben is elfogadhatatlan, de a megélhetési válság közepén életveszélyes. És tényleg nem vethető fel az, hogy a több millió forintos fizetések magasabb kulccsal adózzanak?

Végezetül: vezessünk be mentőcsomagot a háztartások számára! Adjunk 20 ezer forintot havonta a legrászorultabb 300 ezer családnak egy élelmiszer-bankkártyán, amit alapvető élelmiszerek vásárlására tudnának fordítani!

Gyakran megkérdezik tőlünk, miért jövünk ide, miért jövünk el újra és teszünk kísérletet, hogy vitába szálljunk a kormányerőkkel. Nos, én mindig elvégeztem a munkám, bármi is volt az, nem csak akkor, amikor éppen ellenőriztek. Pláne, hogy azoknak a százezreknek, akikkel odakint hétről hétre szót kell váltanunk, nincs módjuk felszólalni, az ő hangjuk is mi vagyunk. Ha nincs hangjuk, akkor majd mi elmondjuk helyettük, használják a miénket.

Elmondjuk ezért, hogy világos legyen  a különbség egyértelmű  az ajánlat. A Magyar Szocialista Párt adómentes bért akar a legszegényebbeknek, olcsó alapvető élelmiszereket a boltokban, biztonságos és jól fizető munkahelyeket, kiszámítható öregkort, ismét megbecsülést a magyaroknak az EU-ban, azonnali segítséget a családoknak, nagyobb felelősséget a milliós fizetésű, tehetős rétegen, esetleg egy olcsóbb balatoni belépőt is a hétköznapi családoknak, ha már jachtot vettünk a leggazdagabbaknak.

Tisztelt Képviselők! Jó volna a kormánypártiakkal is ütköztetni, egyeztetni az álláspontokat, nemcsak kivételes alkalmak esetén, hanem folyamatosan a parlamenti munkában. Mi, szocialisták nem adjuk fel, legközelebb is itt leszünk, vitára készen. Köszönöm, hogy megjelentek, és köszönöm, hogy itt vannak és vitáznak velünk. (Taps a DK soraiban.)