KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alternatívákkal és a megoldásokkal szeretném folytatni, tényleg csak röviden. Általánosságban a zöldátállás és a zöldfordulat az, ami szükségeltetik, és mindennek, ami zöld, mindennek, ami zöldmegoldás, komoly munkahelyteremtő hatása van, illetve béreket felemelő hatása van. (Rétvári Bence: Kivéve az akkumulátorgyárakat!) Hadd mondjak erre egy példát! Nyilván, ha, mondjuk, egy atomerőművet építünk, az elsősorban orosz mérnököknek, orosz beruházóknak teremt munkahelyet, ellenben ha próbálunk évente százezer lakóingatlant leszigetelni, ahhoz több tízezer pluszmunkaerőre van szükség.
Ha megújuló energiaforrásokban gondolkozunk, szélkerekek telepítésében, napelemek telepítésében, ahhoz nagyon sok dolgos kéz kell, mérnöki tudás kell, mérnöki munka kell, illetve szakmunka kell. És máris elérkezünk oda, hogy az alternatíva mindig az oktatásból indul ki. Nem tudnak egy országot mutatni nekem, amely bármiféle felzárkózást, növekedést, fejlődést tudott felmutatni anélkül, hogy először ne az oktatáshoz nyúltak volna akár távol-keleti országokról beszélünk, akár skandináv országokról beszélünk , ugyanis nem működik máshogy a dolog. Ha nem költenek az oktatásra sokat, sokkal, de sokkal többet GDP-arányosan, nemhogy magunkhoz képest, az európai uniós országok átlagához képest, akkor semmilyen fejlődés vagy felzárkózás innen nem indulhat ki.
Egy egyszerű példán keresztül szeretném bemutatni, hogy miért van így. Nézzük meg, mondjuk, az akkumulátorgyártás értékláncát! Itt azt a közgazdaságtani fogalmat kell segítségül hívnom, amit úgy hívnak, hogy mosolygörbe. Ebben a mosolygörbében hol van a mosoly? Hát, a két végén van. Ott van az elején, ami egy adott terméknek, szolgáltatásnak a kitalálását jelenti, ez a K+F tevékenység, az innováció, valaminek a megtervezése. Ehhez, ugye, komoly tudásra van szükség, és mindennél, ami komoly tudással jár, van pénz, itt van igazából a nagy profitnak az egyik része a cégek részéről, amiből mi is tudnánk profitálni. És ott van a másik vége, ami az értékesítés, a logisztika, ami a marketing; ehhez szintén nagy tudásra van szükség, amit egy fejlődő oktatási rendszer megtámogat.
Na most, az akkumulátorgyártás esetén mi a kettő között vagyunk, ugye, ez a mosolygörbe alja, itt nem a mosoly van, hanem a sírás és a fájdalom: ez a termelés, a gyártás és összeszerelés, tehát az a fizikai tevékenység, ami a legkevesebb hozzáadott értékkel jár. Ha önök ebbe ruháznak be, ebbe ölik a száz- és ezermilliárdokat, akkor mindig is itt maradunk, akkor tíz év múlva, húsz év múlva és harminc év múlva is összeszerelni fogunk. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Na, ebből nem lesz semmiféle fejlődés és felzárkózás, hanem a zöldmegoldásból lenne. Köszönöm szépen.
(19.10)