DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Hol lenne még teendő? Ha az EU minimálbéreit megnézzük, akkor Magyarország az utolsó előtti 578,74 százalékkal. A másik, ha megnézzük, hogy 2013-2023 között hol volt igazán jelentős minimálbér-emelkedés: Románia, Litvánia, Bulgária, Málta, Franciaország, Görögország; Magyarország sehol.

És még rosszabb a helyzet, ha megnézzük, hogy mennyi pénzt vihet haza a dolgozó a bruttójából. A cseheknél ez 89 százalék, tehát ott mindössze 11 százalékot vesz le a bruttó fizetésből az állam, a lengyeleknél ez bruttó 76,52 százalék, az elvonás tehát 23,48 százalék; a szlovákok a bruttójukból 81,37 százalékot kapnak, tehát itt az állam 18,63 százalékot von el. A magyarok, vagyis mi, kedves itt lévő képviselők, mi a bruttó fizetésünk mindössze 66,5 százalékát tehetjük zsebre, mivel az állam több mint a harmadát, összesen 33,5 százalékát elveszi a bruttó fizetésünknek. A románok vannak csak nálunk rosszabb helyzetben.

Magyarországon a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése közel egymillió munkavállalót érint. Ez azt jelenti, hogy egymillió dolgozó megélhetésének egy minimális szinten való biztosítása függ a döntéstől. Tizenkét év alatt több mint százszázalékos emelkedés történt, vagyis valóban a bruttó minimálbér több mint megduplázódott Magyarországon, de fontos azt is kiemelni, hogy míg 2010-ben egy minimálbérre bejelentett dolgozó a bruttó fizetése 82 százalékát kapta kézhez, 2022-ben a terhek levonása után már jóval kevesebbet, a bruttó bér 66,5 százaléka maradt az alkalmazott zsebében. Ha eltekintünk a 12 év alatt jelentkező inflációtól, akkor még 2010-ben 100 forintból 82 forintot vitt haza a magyar család, addig 2022-ben már csak 66,5 százalékot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK padsoraiban.)