F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Államtitkár Urak! Nagyon nehéz ilyenkor a végén felszólalni, mert azt, amivel készült az ember a felszólalásra, kicsit áthúzza az élet. Hiszen az ellenzéki pártok részéről olyan felvetések és megnyilvánulások történtek, amelyekre mindenképpen először reagálni kellene. Lehet, hogy titkot árulok el, de én Európai Unió-párti vagyok, és mindig fáj nekem az a statisztika, amit legutoljára látok, hogy a fiatalok egyre jobban ábrándulnak ki Magyarországon az Európai Unióból. És nem azért ábrándulnak ki az Európai Unióból, mert volt olyan párt, amely uniós zászlót égetett spongyát rá, ez butaságnak tűnt akkor , hanem azért ábrándult ki, mert az ellenzéki pártok politikusai, európai parlamenti képviselői hiteltelenek.
Idejönnek az Európai Parlamentből a magyar Országgyűlésbe, és előadnak egy olyan előadást, olyan történetet, aminek néhány évvel ezelőtt pont az ellenkezőjét mondták. (Dr. Gurmai Zita közbeszól.) Nem lehet tudni, és a fiatalok nem buták, okosak, az internet nem felejt, pontosan tudják, hogy néhány esztendővel ezelőtt az oroszok hívták meg a szakadár köztársaságokba választást megfigyelni, most pedig Putyint pincsizik. Zászlót égettek néhány esztendővel ezelőtt, most pedig az Európai Unió leggyengébb paneljeit mondják fel. Tehát, ha uniópártiak, akkor ne hiteltelen politikusokat hozzanak ide az Európai Unióból. De ha mégis az a régi ellenzéki Jobbik van, aki az Unió ellen van, akkor azt kellene mondanom, hogy ügyes.
A másik dolog: itt elhangzott egy vita a minimálbérek euróban való számolásáról, és Dávid Ferenc és Cseresnyés Péter között zajlott egy kis vita, és őszintén meg kell mondanom, hogy Dávid Ferenccel értek egyet ebben a dologban, amennyiben a Kossuth rádió bemondta délben, hogy a matematika szabályai megváltoztak. Amennyiben nem, és nem prímszámokkal, hanem természetes számokkal számolunk, akkor Cseresnyés Péternek van igaza.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Parlament! Tudjuk azt, hogy a legnagyobb bércsökkentés az, amikor valaki elveszti a munkáját, amikor munkanélkülivé válik. Amikor több mint 10 százalék a munkanélküliség, és 2010 előtt 12 százalékos, extrém magas munkanélküliség volt. Nem a bérek csökkenése, hanem a munka elvesztése az igazán veszélyes, és az igazán komoly bércsökkentés. És megvolt a megoldás, 20 év alatt nem változik semmi. Bizonyára az idősebbek emlékeznek arra a szlogenre, hogy a baloldalnak milyen megoldása volt: több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!
Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt ezzel a szlogennel nyerte meg a választást. A kasszát ki is ürítették, szétszórták a pénzt, utána széttették a karjaikat, és azt mondták, hogy működjön úgy a gazdaság, ahogy akar, tönkretették, eladósították az országot, eladták a közüzemeket, eladták az állami vállalatokat, és egy romot és csődöt hagytak maguk után. Megsarcolták az egyszerű beteg embereket vizitdíjjal. (Dr. Komáromi Zoltán: 300 forinttal!) Ezt érték el kormányzásuk idején, és most kritikát fogalmaznak meg. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Parlament! Rátérnék előre eltervezett mondanivalómra, amely a területi közigazgatásban foglalkoztatottak, kormánytisztviselők bérhelyzetéről szól. Tudjuk azt, hogy az elmúlt időszakban a Covid-járvány alatt nagyon nagy szükség volt a köztisztviselőkre. Erőn felül teljesítettek az egészségügyben, a tisztiorvosi szolgálatban, a népegészségügyben, és az eredmények mindenképpen pozitívak. A kormányzat megmutatja azt, hogy ezeknek a közszférában dolgozó tisztviselőknek a bérét hogyan rendezi.
Az elmúlt időszakban a kormányhivatali illetmények így változtak. Az állami tisztviselőkről szóló 2015. évi törvény továbbiakban Áttv. 2016. július 1-jén lépett hatályba. Először a járási hivatalokban dolgozók, mintegy 11 ezer fő felsőfokú végzettségű állami tisztviselő illetményét emelte meg. Az illetmények összességében átlagosan 34 százalékkal emelkedtek 2016. július 1. napjától. A járási hivatalokban mintegy 5000 fő érettségivel rendelkező ügyintéző és ügykezelő körében átlagosan több mint 50 százalékos illetményemelkedés valósult meg. A járásokban dolgozó vezetők, osztályvezetők, járási hivatalvezetők, járási hivatalvezető-helyettesek esetében az átlagos illetményemelés 14 százalékos volt.
Második lépésben, 2017. január 1-jétől a kormányhivatalok megyei szintjén foglalkoztatottak váltak állami tisztviselővé, így ettől az időponttól kezdve a teljes kormányhivatali állomány, több mint 36 ezer fő részesült illetményemelésben.
(20.10)
Az illetményemelés megyei szinten a foglalkoztatottak esetében differenciáltan 10 és 50 százalékig terjedő mértékben történt meg. Az Áttv. szerinti illetmény megállapítása szerint a felsőfokú végzettségűek illetménye átlagosan 15 százalékkal, az érettségi végzettségű munkatársaké átlagosan 40 százalékkal emelkedett, a vezetők, osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, főosztályvezetők esetében az átlagos illetményemelkedés mintegy 10 százalék körül alakult. 2020-ban a kormány átlagosan 12,2 százalék illetményemelésre, valamint 200 ezer forint/fő kafetériajuttatás kifizetésére biztosított fedezetet, vagyis összességében a foglalkoztatottak jövedelme átlagosan 17,5 százalékkal emelkedett. 2022. év elején a kormány további átlagos 10 százalékos illetményemelés megvalósításához biztosított forrást a kormányhivatalok részére, és bízunk benne, hogy ebben az évben is tudnak bért emelni.
Mindannyian tudjuk, hogy addig kell nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Abból lehet gazdálkodni, amit az ország megtermel, ez nem a kormány pénze, nem az Európai Unió pénze, ez az a pénz, amit ez az ország és mindannyian megtermelünk. Csak ezt lehet elkölteni. Ha nem jönnek Magyarországra beruházások, ha nincsenek Magyarországon munkahelyteremtő beruházások, nincs jövedelem, nincs munka, és ahogy említettem, a legnagyobb bércsökkenés az, ha valaki elveszti a munkáját. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)