TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Talán felszólalásában egy biztos valós elemet véltem felfedezni, az pedig az, hogy az Országgyűlés előtt van a 2024. évi költségvetés, és holnap kezdődik meg a tárgyalása. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Lényegében jegyzeteltem itt, az első percből két szót tudtam megjegyezni, amit elmondott, az az, hogy ócska és gagyi. Egy perc alatt ez óriási teljesítmény, de ha már ezt a szót használta, akkor, bár ugyan 2010 előtt ön nem ült az Országgyűlésben, a pártjának, kormánypártjának a 2010 előtti költségvetéseit tanulmányozza, és ha tanulmányozza, akkor rájön, hogy egyetlen évben nem sikerült a költségvetési hiányt teljesíteni. Az Európai Unióban hat éven keresztül vagy az első, vagy a második legnagyobb hiánnyal gazdálkodott a magyar költségvetés. Na, erre igaz az, hogy ócska és gagyi.
Az, amit a magyar kormány megalkot költségvetésként, és az Országgyűlés elé tár, azt gondolom, hogy egy felelős és felelősen gondolkodó kormányzaté, Pénzügyminisztériumé, aminek egy célja van, hogy az ország pénzügyi egyensúlyát fenntartsa, hogy a költségvetésben megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célokat teljesítse.
Ha megengedi, akkor ugyan nem az ön véleménye, de mégiscsak egy törvény által hivatott szervezet véleményét olvasnám, ez pedig a Költségvetési Tanács: a tanácsnak a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat-tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor a tanács kötelességének érzi, hogy felhívja a kormány figyelmét néhány kockázatra. Ez a Költségvetési Tanács véleménye, tehát nem kér új költségvetést, nem kér a költségvetésben módosítást.
Nézzük, mit ír az Állami Számvevőszék! A 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat lényeges összegű bevételi előirányzatainak összértéke a bevételi főösszeg 86,1 százalékát tette ki, a teljesíthetőségének értékelésére kiválasztott előirányzatok összegének 99,8 százaléka teljesíthető, 0,2 százaléka hordoz kockázatot. Mindezek alapján összességében a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat bevételei teljesíthetők. Tehát az ön vádaskodását két intézmény, azt gondolom, felelősen gondolkodó és szakértő intézmény is cáfolja.
Na nézzük, miket mondott itt még ön a rendelkezésére álló öt percében! Az egyik állítása az, hogy százszor módosítottuk a költségvetést. Azt gondolom, hogy ön vagy nem érti, vagy nem akarja érteni. Az, hogy egy kormány átcsoportosít egyik előirányzatról a másik előirányzatra költségvetési főösszegen belül, a költségvetési hiány módosítása nélkül, az nem a költségvetés módosítása. Ez a kormánynak egy jogszabály adta lehetősége, amikor a költségvetésen belül az egyik előirányzatról a másik előirányzatra… háborús idő van, gazdasági szankciókkal kell szembenéznünk, azt gondolom, hogy a kormány ezt joggal teszi meg.
A másik állítás: a magyar emberek egyetlen forinttal sem fizetnek többet azért, mert a magyar államháztartás finanszírozása az önök nagyszerű tevékenysége által, hogy az EU-s pénzek nem érkeznek meg, ezáltal a kamatköltségek, a külső finanszírozás drágább lesz, ez nem a magyar emberek terhét jelenti. Pontosan, hogy a magyar embereknek megmaradnak a családi adókedvezmények, megmaradnak a támogatási rendszerek.
Ön bírálja, hogy nem vezetjük még ki az extraprofitadót. Ezzel ön kit bírál? Olyan cégeket, vállalatokat adóztatunk meg, amelyek a háborús helyzet miatt, a gazdasági szankciók miatt többletprofitot termelnek, és azt szedjük be, és ez kerül a Rezsivédelmi Alapba. Lényegében ön multicégeket véd ezen állításával. Azt gondolom, a költségvetés benyújtása és a költségvetés főösszegei reálisak, és azok teljesíthetőek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)