DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A háború és az elhibázott szankciók ellenére is a kormány a szociális partnerekkel együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a munkavállalás ösztönzésére és a bérek emelésére. Az elmúlt évek gyors ütemű béremelkedése növelte a munkaerő-kínálatot, és ösztönözte a külföldön munkát végzők hazatérését. Ma többen élnek munkajövedelemből Magyarországon, mint a 2010-es kormányváltás előtt, és akik dolgoznak, azok lényegesen többet keresnek, mint a rendszerváltás óta bármikor. Az Eurostat adatai szerint nemzeti valutában mérve 2010-től 2022-ig a Magyarországon tapasztalt keresetnövekedési mértékkel a közép-európai országok közül megelőzzük Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát és Szlovákiát. ’22-ben euróban mérve a Magyarországon mért bruttó átlagkereset a közép-európai országok között Bulgáriát, Horvátországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát is megelőzi. A reáljövedelem mértéke évek óta jelentősen növekszik, a ’22-es adatok szerint Lengyelországon és Bulgárián kívül csak Magyarországon növekedtek a reálkeresetek az egész Európai Unióban, a többi országban a reálbérek csökkenése volt tapasztalható.
A kormánynak az infláció leszorítására tett erőfeszítései sikeresek, az infláció mérséklődik, a folyamat érezhetően gyorsult. A kormány 2010 óta folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat, melyek nagymértékben mérséklődtek az elmúlt években. A gyermekeket nevelő családokat emellett adókedvezményekkel is segíti. 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ’22-ben vezettük be a 25 év alatti munkavállalók személyijövedelemadó-mentességét az átlagbér szintjéig. ’23 januárjától a 30 év alatti anyák is mentesülnek az szja-kötelezettség alól.
Maradnak idén a rezsivédett energiaárak is az átlagfogyasztás erejéig, így egy magyar család átlagosan havonta mintegy 181 ezer forintot takarít meg a rezsivédett árakon keresztül, amely enyhíti a családokra nehezedő inflációs nyomást.
A minimálbért és a garantált bérminimumot, mint képviselő úr is tudja, a szociális partnerek tárgyalása és egyezsége állapítja meg, a kormány ezt kihirdeti, és az egész tripartit rendszer alapvetően azt határozza meg, hogy a béremelések mögötti teljesítmény mit bír el. 2010 és ’23 között a minimálbér és a garantált bérminimum több mint háromszorosára emelkedett, ugyanebben az időszakban a magyar minimálbér-emelkedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban.
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóék 2009 óta az Európai Unióban, ez főként a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentésének köszönhető. 2010 előtt ez 53-54 százalék volt, ez ’22-re 12 százalékkal 41 százalékra csökkent.
A kormány a munkaalapú társadalmat továbbra is a jövedelmek növelésével kívánja megalapozni, egyszerre kell védeni a munkahelyeket, támogatni a családokat és fenntartani a biztonságot. Segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat kívánunk építeni. Köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)