DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem égető lesz, hiszen nemcsak az elégedetlenség lángja lobban fel itt-ott az országban, hanem bizony az akkumulátorok vagy akkumulátorgyárak is elég sűrűn: legutoljára szűkebb pátriámban, Nógrád vármegyében, Bátonyterenyén történt ilyen tűzeset, immár harmadszor az elmúlt rövid időszakon belül.

Szijjártó miniszter úr szerint higgyük el, hogy nem veszélyesek ezek az akkumulátorgyárak és azok a tevékenységek, amelyek itt zajlanak, mégis tucatjával tudunk olyan hírekről beszámolni, amelyek pont az ellenkezőjét bizonyítják az elmúlt időszakból. Hiszen a múlt héten többek között Iváncsáról vittek több tucat embert kórházba azért, mert valamilyen rosszullét jött rájuk nehézfémek hatására; de mondhatnám Gödöt, Debrecent, Salgótarjánt vagy még ezer másik olyan települést is, ahol gyakorlatilag hasonló technológiából eredendően súlyos károsodás érte a munkavállalókat.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a kormányzat rosszul lőtte be a stratégiai irányt, hiszen egész egyszerűen mi nem egy akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagokkal megáldott ország vagyunk, hanem mi egy mezőgazdasági adottságú ország vagyunk, mégsem első osztályú egészséges élelmiszerből exportálunk legtöbbet mára Magyarországról, hanem bizony akkumulátorokból. Olyannyira, hogy ha a most még folyamatban lévő beruházások megvalósulnak, akkor gyakorlatilag a világon a második legnagyobb akkumulátorexportőrök leszünk, közvetlenül Kína után a sorban.

Nem igazán értjük, hogy a magyar embereknek miért jó ez, hiszen külföldi multik hozzák ide ezeket a cégeket, a technológiát jobbára külföldre viszik, mint ahogy a profit nagy részét is, a munkát pedig már most harmadik-negyedik világból érkező munkavállalók látják el. Tehát kérdésem, hogy miért erőlteti azt az akkumulátorgyártást a kormányzat, amely nem a magyar emberek biztonságáért és gyarapodásáért felel vagy nem azt szolgálja. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)