DR. DÁVID FERENC (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar gazdaság számtalan problémája közül talán az infláció jelzi a legkoncentráltabban nemcsak a szerkezeti gondokat, hanem a kormány hozzá nem értését, dilettáns válságkezelését. Az Eurostat kimutatása szerint januárban 25,7, áprilisban 24,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, és sajnos májusban is több mint 20 százalékkal. Ilyen ütemű csökkenés mellett az egy számjegyű inflációt, amit önök év végére ígérnek, még jövőre sem érjük el.

Kézzelfoghatóbb azonban, ha nem százalékot számolunk, hanem azt, hogy mennyit veszített az átlagmagyar ezzel. Hiába nőtt tavaly jelentősen a nominális átlagkereset, az idén januári 350 ezer forintos nettó 30 ezer forinttal ér kevesebbet, mint a tavaly januári. Az idei havi átlagkeresetből tehát eleve már az év indulásakor 7-8 százalékkal kevesebbet lehetett vásárolni, mint a tavalyiból, és ezt ebben az évben további tízezrekkel fogja csökkenteni az idén éves átlagban 19 százalékra becsült infláció.

(18.00)

Államtitkár úr, az áprilisi és májusi magyar infláció rekord az Unióban is, mondhatni, hungarikum. A második helyezett Lettországban is csak 15 százalék, a többi visegrádi és balti országok inflációja mind 13-15 százalék közé esik. A háború és a szankciók őket ugyanúgy sújtják, mint bennünket, tehát nálunk sem háborús meg szankciós inflációról van szó, hanem orbáni inflációról. Orbán Viktor miatt élünk évről évre rosszabbul, és amíg ő marad, maradni fog az orbáni infláció is.

Az orbáni infláció letöréséhez a miniszterelnöknek kell távoznia. Míg önök tehetetlenkednek, addig a Dobrev Klára vezette árnyékkormány dolgozik, hogy ne az árak, hanem a bérek és a nyugdíjak emelkedjenek. Csak egy szociáldemokrata, fegyelmezett, kormányzóképes alternatíva érheti el, hogy az áremelések helyett végre a bér- és a nyugdíjemelések országa legyünk. Köszönöm a türelmet és a figyelmet.