RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Még egyszer elnézést kérek, hogy beleszóltam, de valóban véletlenül elharapta azt a kicsike szót képviselő asszony, hogy konszenzussal vagy konszenzusra törekedve. (Kunhalmi Ágnes: Benne volt, igen!) Önök szerint a kettő között, úgy látszik, nincs különbség. Szerintünk van, és nem azt tartalmazza az EFOP Plusz program, hogy csak konszenzussal lehet mindent elfogadni, hanem a kormány konszenzusra törekszik, és utána nyilvánvalóan a felelősséget a kormányzat viseli mindig. Tehát a kormányzat utána tud bármilyen módosítást elfogadni. Csak jól jelzi a baloldal retorikáját az egész kérdéskörben, hogy önök azt mondják, hogy konszenzussal lehet csak valamit elfogadni, mert ez van leírva, miközben az van, hogy konszenzusra törekvéssel lehet elfogadni.

De kezdjük az elejéről! Az EU-s pénz, tisztelt képviselő asszony, nem könyöradomány, nem ajándék, nem valami jótétemény. Az EU-s pénz nekünk jár. Azért jár, mert megnyitottuk a saját piacunkat  ahol kisebb és kevésbé erős cégek és vállalatok voltak  az Európai Unió közös piaca előtt. Bizonyos derogációkat elértünk, hogy bizonyos ideig bizonyos szegmenseket nem nyitottunk meg, de összességében egy közös piaccá váltunk mégis, és ez nyilván nagyon sok külföldi, európai nagy cégnek kedvez, és ezt ők is tudják. Ők rengeteg profitot visznek ki a mi országunkból, éppen ezért nekünk ezen piac megnyitásáért, hogy részei lettünk a közös Európai Uniónak, ez a pénz nekünk jár. Ez nem adomány, tisztelt képviselő asszony. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy Brüsszelből jön, hanem ez a mi pénzünk.

Ha technikailag megnézi  ugye, kezdődik a mai napon a költségvetés vitája , ott van az egyik költségvetési fejezetben, az EU-s pénzek. Ez a magyar költségvetésnek része, csak éppen egy ilyen eléggé bonyolult módon kerül bele a magyar költségvetésbe. Ehhez a magyar költségvetésben is szereplő tételhez szab Brüsszel újabb és újabb feltételeket.

Már réges-rég itt lehetne ez a forrás, már akár a tavalyi évben is utalhatták volna, de politikai okokból, amelyeket önök fűtenek Brüsszelben, az önök 6 millió forintért ott tevékenykedő képviselői mondanak újabb és újabb mondvacsinált indokokat arra, hogy miért ne tudjuk kifizetni azt a béremelést a pedagógusoknak, ami 2024-re 800 ezer forintos átlagfizetést tudna eredményezni, most ezt önök teszik.

Hogy miért lehet bért kifizetni EFOP-ból vagy EU-s forrásból, ez korábban valóban nem volt szokás, de a járvány ebben is változást hozott, hiszen a járványban az Unió szemlélete is átalakult, és lehetett már például egészségügyi béreket kifizetni a járványban. Mivel az Unió mindig az országjelentéseiben elmondja, hogy vonzóbbá kell tenni a pedagóguspályát, ezért ők ezt az igényt megfogalmazták, ezzel mi is egyetértünk természetesen, hogy minél vonzóbbá kell tenni a legnagyobb fejlesztési célt, akkor a legnagyobb fejlesztési forrásból, az uniós forrásból egy 800 milliárd forintos konstrukcióból szeretnénk megvalósítani. Ez a tárgyalások során kijött, és az Unió egyetértett ezzel, hogy erre is fordíthatjuk. De ez nem könyöradomány, tisztelt képviselő asszony, ez a magyar nemzeti költségvetés része technikailag is.

Csak az a szégyenletes, hogy önök azért járnak Brüsszelbe, hogy ezt megakadályozzák, és nem titokban most már, hanem nyíltan. Hiszen talán Donáth Anna volt az a momentumos képviselő, aki pár héttel ezelőtt itt, a Várban tartott egy sajtótájékoztatót, hogy most azonnal felszáll egy repülőre, és egy újabb indokot belesúg az európai biztos fülébe, hogy mivel lehet még késleltetni a kifizetését a magyar forrásoknak, milyen feltételeket lehet még szabni ahhoz, hogy a saját forrásunkhoz hozzájussunk. Ahogy Ara-Kovács képviselő urat is hallották, hogy ők azért dolgoznak valóban, hogy ne érkezzenek Magyarországra azok a források, amelyekből pedagógusbér-emelést tudna a kormányzat végrehajtani.

A csehek is elfogadtak béremelési programot. Tisztelt Képviselő Asszony! Mi is erre törekszünk. Itt szerepel már az Országgyűlés napirendjén hamarosan az a törvényjavaslat, az új pedagóguséletpálya-törvény, amely segíti a pedagógusbér-emelést minél nagyobb mértékben beindítani. Sőt, úgy beindítani, hogy aki többet tesz a diákokért  ahogy ön mondta, mennyiség és minőség , egy olyan törvényjavaslatot terjesztünk be, amely a mennyiséget is értékeli, hiszen ha valaki órán kívüli foglalkozást tart, kirándulásra megy, versenyre viszi a gyerekeket, felzárkózási különfoglalkozásokat tart, azt is értékeli, meg a minőséget is, hogy az órára többet, minél alaposabban készül, innovatívabb módszereket alkalmaz, jobban leköti a diákok figyelmét, nagyobb segítséget tud adni nekik a tanulásban, ezt is tudja segíteni. Ez az, amit mi elfogadunk. Ez egy olyan dolog, hogy ön azt mondja, hogy szerzett jogok elvesztése, nem így van, tisztelt képviselő asszony, hanem egy teljesítményalapú bérezés, amelyet egyébként a konzultációban maguk a tanárok is támogattak nagy többséggel, hogy a jobb teljesítményt magasabb bérrel fizessük meg.

Szeretnék pár álhírt cáfolni, amit megint elmondott, hogy többletmunka lenne. Ugyanúgy 22-26 óra a pedagógusok óraszáma, mint eddig, és ugyanúgy 32 óra az iskolában való benttartózkodási idő, mint eddig. Az pedig az egyik legaljasabb húzásuk volt, hogy azt mondták, hogy majd lehallgatjuk meg megfigyeljük a pedagógusokat, miközben a törvényjavaslat, a márciusban beterjesztett, illetve nyilvánosságra hozott és most beterjesztett is azt tartalmazza, hogy nem megfigyelhető a pedagógusok magánélete. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)