VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint naponta sajnos ezer szálon is érzékeljük, a szomszédunkban, Ukrajnában egyre elhúzódó és egyre brutálisabb háború zajlik. Ilyen időkben kiemelt jelentősége van a stabilitásnak és a tervezhetőségnek. Fontosnak tartjuk, hogy mind a családok, mind pedig a vállalkozások, érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány jövő évre vonatkozó kilátásait, tervezett lépéseit, főbb célkitűzéseit, ezért az idei évben is követjük azt a kilenc éve kialakított gyakorlatot, miszerint a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlésnek.

Felmerültek olyan vélemények, amelyek szerint a tervezet őszi benyújtása esetén pontosabb számokkal dolgozhatnánk. Sajnos azonban háborús időszakban folyamatosan bekövetkezhetnek váratlan események, ahogy arról az elmúlt napokban is megbizonyosodhattunk. Ahelyett tehát, hogy a vihar elvonulására várnánk, alkalmazkodni kell a viharos körülményekhez.

Olyan költségvetést terveztünk, amely számol a ma ismert veszélyekkel, mindenekelőtt a háború elhúzódásával. Ahogy a tervezet benyújtásakor már jeleztem, a 2024-es költségvetés egy védelmi költségvetés. Háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.

Tisztelt Ház! Magyarországnak ma több fronton kell kihívásokkal szembenéznie. A közvetlen szomszédunkban elhúzódó háborút tetézi, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. Felidéznék néhány számot, amely azt mutatja, hogy hogyan változott meg Magyarország energiaszámlája az elmúlt években. 2020-ban ez az energiaszámla mínusz 3,2 milliárd eurót mutatott, 2021-ben mínusz 6,8 milliárd eurót, majd 2022-ben mínusz 16,6 milliárd eurót. Ebből is láthatják képviselőtársaim, hogy Magyarország energiaszámlája brutálisan megnőtt, a rezsivédelem több mint 1000 milliárd forintos többletterhet jelent az országnak.

Ebben a válságos, reményeink szerint átmeneti időszakban a legfőbb feladat a korábban elért eredmények megvédése és fenntartása. A kormány ezt szolgáló, értékalapú politikájának alappillérei továbbra is változatlanok. A biztonsághoz elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás, ahhoz pedig egyrészt jól teljesítő gazdaságra, másrészt költségvetési fegyelemre van szükség. Ezek az alapok tehát a tervezéshez.

A kormány e célokkal összhangban dolgozta ki a jövő évi költségvetési tervezetet, így az alkalmas arra, hogy a javuló makrogazdasági mutatók mellett garantálja az ország gazdasági és fizikai biztonságát, megvédje a 2010 óta elért eredményeket.

A 2024-es költségvetési tervezet az elmondottak értelmében hét komoly pontban foglalható össze. Egyrészt továbbra is fenntartja a rezsivédelmi rendszert a gazdaság és a családok védelmében. Másrészt biztosítja az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat.

(11.50)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Harmadrészt fenntartja a családtámogatási rendszert, anyagilag is támogatja a gyermeknevelést. Negyedrészben megvédi a már elért teljes foglalkoztatottságot, és támogatja a további munkahelyteremtést. Ötödrészt a jövőbeli gazdasági teljesítmény megalapozása érdekében támogatja a beruházásokat, az innovációt és a területi kiegyenlítődést. Hatodsorban megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, garantálja a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását. S végül, de nem utolsósorban biztosítja a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését.

A magyar gazdaság tavaly az elmúlt évek komoly kihívásai ellenére is bővült, ebben a kormány védelmi intézkedései mellett a gazdasági szereplők 2010 óta megnőtt mozgástere és alkalmazkodóképessége is közrejátszott. A gazdaság lassulását okozó tényezők negatív hatásai az utóbbi hónapokban szintén enyhültek, valamint 2024-re a nemzetközi pénzügyi és gazdasági folyamatok is kedvezőbb irányba mozdulhatnak.

Ezek közül szeretném kiemelni elsősorban az energiaárak mérséklődését, az infláció egyre gyorsabb csökkenését, amely kedvezően fog hatni a gazdasági kilátásokra, és így a kormány az idei évi átmeneti lassulást követően jövőre már ismét dinamikus növekedéssel számol. A válságos időkben is megvédett eredményekre támaszkodva folytatódhat tehát a magyar gazdaság felzárkózása.

Tisztelt Ház! A költségvetés számainak áttekintése előtt érdemes a mára kialakult helyzetet egy tágabb időhorizonton vizsgálni. Ebből lehet ugyanis pontosabban megérteni a költségvetés tervezése mögötti szempontokat.

Az elmúlt években a magyar gazdaság számos kihívással nézett szembe. A koronavírus-járvány okozta válság után a szomszédunkban zajló háború, a szankciók és ezek messze ható következményei okoznak rendkívüli bizonytalanságot és gazdasági lassulást. Ma azonban óriási hasznát vesszük annak, hogy a gazdaságpolitika terén nem vesztegettük el a 2010-es éveket. Magyarország nemzeti kormánya 2010 után munkaalapúvá tette a gazdaságpolitikát. Sikerült hatékonyan összehangolni a magyar gazdaság belső erőforrásait, ezáltal pedig sikerült megerősíteni mind az államháztartást, mind pedig a vállalatokat és a családokat. Erre nagy szükség is volt, hiszen 2010-ben az akkori, baloldali-liberális kormányok államcsődhöz közeli állapotokat hagytak maguk után. A költségvetési hiány ugyanis 2002-2010 között még átlagosan is 6 százalék fölötti volt, és egyetlen évben sem ment 3 százalék alá. Amikor például 2006-ban az egész világon pénzbőség volt, akkor nálunk 9,3 százalékos lyuk tátongott a költségvetésen. A nemzeti kormány 2010-től a pandémiáig átlagosan 2,9 százalékra csökkentette a hiányt, azaz egyensúlyba hozta a költségvetést.

Ugyanezt látjuk az államadósság esetében is. Az adósság 2002-től 2010-ig minden évben növekedett: 55,6 százalékról egészen 80 százalékra, ellenben 2010 és 2019 között pedig minden évben csökkent az adósságszint, és a pandémia kitörésekor már csak 65 százalékon állt. A 2010-es évek kimagasló teljesítményét mutatja a bruttó hazai termék jellemzően magas növekedése is. 2014-19 között a magyar gazdasági növekedés átlagosan évi 4,1 százalékos volt, szemben a 2,1 százalékos uniós átlagos növekedéssel.

E folyamatok legfőbb olvasata, hogy a magyar gazdaság 2010-től maga mögött hagyta a korábbi belső problémákat, az ellenálló képessége az évtized végére rendkívüli mértékben megnőtt. Ennek az évtizedes fejlődésnek köszönhető, hogy a pandémia okozta kedvezőtlen gazdasági fejlemények csak átmenetileg mérsékelték a magyar gazdaság teljesítményét, és ezért van ma erős bázisunk az orosz-ukrán háború és a szankciók miatti negatív folyamatok ellensúlyozásához.

Magyarország a koronavírus-járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adott: 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben csökkent a magyar gazdaság volumene, míg 2021-ben pedig hazánk rekordmértékű, 7,2 százalékos növekedést ért el. Ezt a lendületet törte meg a háborús konfliktus és az ennek nyomán tavaly nyáron kicsúcsosodó szankciós energiaválság. Mindezen nehézségek ellenére is Magyarország 2022-ben 4,6 százalékos bővülést könyvelhetett el, így az uniós átlaghoz történő felzárkózásunk tavaly is folytatódott.

Megjegyzem, hogy Magyarország ezt a növekedést úgy érte el, hogy a nekünk járó uniós források egy részét máig nem kaptuk meg. Tehát az elmúlt két év során az említett növekedést a többi tagországgal szembeni versenyhátrányból értük el. Nem megalapozatlan azt a feltételezést megtenni, hogy ha ezeket a forrásokat megkaptuk volna, akkor jóval 5 százalék fölötti növekedést tudott volna teljesíteni a magyar gazdaság a tavalyi esztendőben.

A szankciós infláció és az átmeneti gazdasági lassulás mellett ma továbbra is sikeresen védjük a korábban elért eredményeket. Sőt, a kedvezőtlen körülmények ellenére több területen  például a foglalkoztatásban és a beruházásokban  rekordteljesítmények születtek az elmúlt időszakban. A munkaerőpiaci helyzet mind történelmi, mind nemzetközi összehasonlításban kedvezően alakul. A legfrissebb, május végén közzétett adatok szerint a foglalkoztatási ráta 74,6 százalékos volt  jóval az uniós átlag fölött , a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt maradt. A munkaerőpiaci tartalékokat tehát az elmúlt években sikerült kihasználnunk, aktivizálnunk, jellemzően a kevésbé aktív társadalmi csoportok  tehát a nők, a fiatalok és az idősek  foglalkoztatása a célzott programoknak és adócsökkentési intézkedéseknek is köszönhetően jelentősen megnőtt.

A beruházásokról talán egy mondat. A beruházási ráta 28 százalék fölé emelkedett, ezzel a legmagasabb szintet értük el az Európai Unióban. A beruházások magas szintje pedig megalapozza azt a reményünket, hogy azt a gazdasági teljesítményt, amit az elmúlt években elértünk, tovább tudjuk vinni, hiszen a kulcsfontosságú szektorokban történő kapacitásbővítések és fejlesztések a magyar versenyképességet fogják tovább erősíteni.

Tisztelt Ház! Mit várunk ettől az évtől? Az idei év első felében még a gazdaság visszafogott teljesítményére számítunk. Azonban az év második felétől az infláció már érzékelhető enyhülésével és a reáljövedelmek növekedésével a fogyasztás is élénkülésnek indulhat.

A külső tényezők is javulhatnak, erre utaltam az előbb. A világpiaci nyersanyag- és energiaárak a korábban tapasztalt rendkívül magas szinthez képest mérsékeltebbek maradhatnak, és így a világkereskedelemben is élénkülés várható.

A kormány ezekből kiindulva elkötelezett amellett, hogy az inflációt az év végére egy számjegyűre csökkentse. Ebből kifolyólag tehát úgy terveztük a jövő évi költségvetést, hogy az áremelkedés üteme 6 százalék lehet éves átlagos szinten, így a reálbérek ismét erőteljesebben növekedhetnek, és a háztartások fogyasztása is tovább dinamizálódhat. A gazdasági feltételek kedvezőbb alakulása és az alacsonyabb kamatszint a beruházások emelkedését is előrevetíti a jövő évben.

Miből lesz a növekedés? Az elmúlt időszak kapacitásbővítő fejlesztései garantálják, hogy a feldolgozóipari export élénkülni fog, emellett pedig a szolgáltatáskivitel is tovább nőhet, tehát a nettó export fogja jelentősen támogatni a következő évi növekedést. Mindezekre alapozva mondja azt a kormány, hogy 2024-ben 4 százalékos gazdasági bővüléssel lehet számolni.

Tisztelt Ház! Összegezve tehát: a gazdaságban 6 százalékos infláció és 4 százalékos gazdasági növekedés a cél. Az államháztartásban, tehát a költségvetésben pedig az ország stabilitásának megőrzése, az egyensúlyi mutatók javítása a legfőbb célkitűzésünk. Ezért folytatjuk a fegyelmezett költségvetési politikát, csökkentjük az államadósság és a költségvetési hiány mértékét.

A bruttóhazaitermék-arányos államadósságot a tavalyi 73,3 százalék után idén 70 százalék alá, 69,7 százalékra csökkentjük, jövőre pedig mindez tovább csökkenhet, egészen 66,7 százalékra. Ez utóbbi egyébként, megjegyzem, mintegy 10 százalékponttal kisebb az Európai Unió átlagánál.

(12.00)

A költségvetési hiány tekintetében pedig  ahogy ezt a tervezetben már láthatták  egy 3 százalék alatti hiányszintet, 2,9-et tervezünk, ezzel számolunk 2024-ben. Ez a csökkenő hiánycél biztosítja a költségvetés finanszírozhatóságát. Ugyanakkor pedig ez a hiánycél garantálja azt is, hogy Magyarország biztonságának a megőrzéséhez, az elért eredmények fenntartásához, tehát a gazdasági ösztönzéshez, a családok, a vállalkozások támogatásához szükséges források pedig rendelkezésre álljanak.

Míg a rezsicsökkentés fenntartása a Rezsivédelmi Alapon keresztül fog megtörténni, ami védi a családok és a gazdasági szereplők anyagi biztonságát, addig a Honvédelmi Alap pedig az ország fizikai biztonságáról fog gondoskodni.

Mi a célja a Rezsivédelmi Alapnak és a Honvédelmi Alapnak? 2024-ben is a Rezsivédelmi Alap biztosítja a magyar családok és a vállalkozások védelmét a háború és a szankciók miatt elszálló energiaárakkal szemben. Az alapból biztosított továbbá a központi költségvetési szervek és önkormányzatok kompenzációja is, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása.

Itt nincs változás az alap bevételeit tekintve, döntően azoknak a szektoroknak kell hozzájárulnia a befizetéseikkel, amelyeknél a piaci folyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett, és ezt egészíti ki egyébként a központi költségvetés támogatása, hiszen majd az adótörvényekben láthatják képviselő kollégáim, hogy az extraprofitadó kivezetése jövőre elkezdődik. A Rezsivédelmi Alap tehát, még egyszer, segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, intézményfenntartók és vállalatok számláinak a kifizetését.

Mi a célja a Honvédelmi Alapnak? A Honvédelmi Alap a haderőfejlesztés folytatásáról, illetve felgyorsításáról fog gondoskodni. Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése elsődleges, ezért a mai kor kihívásainak megfelelő, modern, erős hadseregre van szükségünk. Az alap finanszírozását szolgálja itt is az extraprofitra kivetett átmeneti különadó intézménye, tekintettel arra, hogy továbbra is elvárjuk az elmúlt, nehéz időszakban extraprofitot elért ágazatoktól a társadalmi szerepvállalást.

A 2024-es költségvetés egyik kiemelt területe tehát a biztonság, ami jól látszik a honvédelemre fordított összegekből is. A területre egy év alatt 29 százalékkal több forrás fog majd jutni. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint nyolcszorosára fognak nőni a következő évi költségvetésben. A biztonság megőrzéséhez erő kell, ezért a 2010 előtt leépített magyar haderőt megerősítjük. A rendvédelmi kiadások jövőre meghaladják az 1300 milliárd forintot, ez is 2010-hez képest egy jelentős, mintegy háromszoros növekedést fog jelenteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Időkorlátokra is tekintettel engedjék meg, hogy négy területet kiemeljek abból a költségvetési tervezetből, amit megkaptak. Ez a négy terület az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjasok és a családok támogatása. Hadd kezdjem ezzel, hiszen ez kiemelt kormányzati program és cél.

A kormány a mostani háborús időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását, így 2010-hez képest három és félszer többet juttat a családok támogatására. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege így meghaladja a 3300 milliárd forintot. Tehát megtartjuk azokat az adó- és járulékkedvezményeket, amelyeket az elmúlt években bevezettünk. Ez vonatkozik a 25 év alatti fiatalok szja-mentességének a biztosítására, vonatkozik a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességére, és ugyancsak vonatkozik a négy vagy annál több gyermeket nevelő édesanyák élethosszig járó adómentességére. Tehát ezeket a kedvezményeket tartalmazza a benyújtott tervezet.

Két elemet hadd emeljek még itt ki: tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás mértéke is, ezt a keretet növelni fogjuk jövőre, és ugyancsak megnöveljük a tankönyvellátás ingyenességét is. Emlékeztetnék rá, hogy a 2020/2021-es tanévtől teljes körűvé vált a tankönyvellátás ingyenessége. Az erre a célra fordított összegeket tehát növelni fogjuk 2024-ben.

A második terület a nyugdíjasok védelme. Nyugdíjas honfitársaink kiemelt támogatást érdemelnek, hiszen évtizedeken át dolgoztak az ország építésén, miközben a jövő generációját is felnevelték. Mi a kormány nyugdíjpolitikai célja? A kormány célja, hogy a nyugellátások értékállóságának és a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása megtörténjen, valamint a nők megbecsült szerepének elismerése is megjelenjen a nyugdíjrendszerben.

A kormány 2010-ben vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ezért  a gazdasági nehézségek ellenére is  a jövő évben is biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés fedezete. A nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható költségvetési források összege 2024-ben meghaladja a 6540 milliárd forintot, és ezzel ez a költségvetés legnagyobb tételét adja.

A nyugellátások jövő évre tervezett mértéke 6 százalékkal fog emelkedni, így nyugodtan mondhatom, ha ezt összevetjük a 2010-es szinttel, már több mint a duplájáról beszélhetünk a nyugdíjak esetében, és a nyugdíjak vásárlóereje is jóval magasabb, mint 2010-ben, több mint 20 százalékkal.

A nyugdíjemelésen túl azonban további intézkedésekkel is segítjük a nyugdíjasokat. Hadd szóljak ezekről is! A 13. havi nyugdíjra és ellátására a jövő évi költségvetésben mintegy 490 milliárd forintot fogunk fordítani. A baloldal által 2009-ben elvett juttatást a pandémia alatt, 2021-től fokozatosan visszaépítettük, a gazdaság eredményeire tekintettel pedig már 2022-től a teljes havi összegű 13. havi nyugdíjat kapták a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, mindezek teljes száma mintegy 2,5 millió fő.

Ha a gazdasági növekedés várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja akkor az államháztartás egyenlegcélja akkor is teljesül, ha a nyugdíjasokat novemberben nyugdíjprémium illeti meg. Tehát azzal számolunk, hogy ezt a jövő évben fizetni fogjuk a nyugdíjasok számára. Talán emlékeztethetnék arra is, hogy az elmúlt években, amikor a gazdasági növekedés lehetővé tette, öt alkalommal fizettünk már nyugdíjprémiumot és egyszeri juttatást. 2024-ben az erre a nyugdíjprémiumra szánt összeget céltartalékba helyeztük, tehát ha és amennyiben 4 százalékot eléri majd a gazdasági növekedés, akkor ezt fizetni fogjuk. A baloldali kormányok soha nem fizettek nyugdíjprémiumot a nyugdíjasoknak. (Arató Gergely: Viszont mi vezettük be!)

Újabb elem, hogy a nők családban betöltött szerepének elismerésére 2024-ben is biztosítjuk a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségét.

Végezetül azokat az idős embereket is támogatjuk, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak, tehát akik dolgozni kívánnak. Részükre 2024-ben is fenntartjuk a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességét.

A harmadik kiemelhető terület az egészségügy. Egészségügyi célokra jövőre is több mint 3200 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Itt is hadd adjak egy összevetést: a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint volt erre a célra, ezt tehát több mint 2000 milliárd forinttal meghaladja már az az összeg, amit az egészségügyi célokra költünk a költségvetésben. Az egészségbiztosítási ellátásokon belül a legnagyobb tételt, mintegy 80 százalékát ennek az összegnek a gyógyító-megelőző ellátások teszik ki. Erre is többletforrást fogunk biztosítani, megemeljük az idei kereteket mintegy 247 milliárd forinttal.

A költségvetés tehát biztosítja a szükséges fedezetet három nagyon fontos dologhoz. A kétlépcsős bérfejlesztési programhoz: itt emlékeztetnék rá, hogy az orvosok béremelése után az ápolónők, ápolók béremelésére is sor kerül, és azok az arányok alakulnak ki, amelyek Nyugat-Európában, Németországban vagy Ausztriában szokásosak, tehát az orvosi bérek 36-37 százalékát kell elérni ennek az aránynak. Ez az egyik fontos fedezet, amit biztosítunk. A másik a nyugdíj mellett tovább dolgozók jövedelemkiegészítéséhez adott támogatás, a harmadik pedig a korábban megkezdett egészségügyi béremelési programok folytatása.

(12.10)

A törvényjavaslat 31 milliárd forintot tartalmaz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével összefüggő feladatokra is, tehát nemcsak a béremelésre, működtetésre, hanem fejlesztésekre is lesz pluszforrás. Növeljük a gyógyszertámogatásra fordítható költségvetési forrásokat is, és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira is egy megnövelt támogatási keret áll rendelkezésre. Mindezeken túl még szeretném mindehhez hozzátenni azt is, hogy további forrást biztosítunk az egészségügyi informatikai licencdíjakra, mentőgépjárművek beszerzésére és oltóanyagok további beszerzésére is, tehát teljeskörűen megnöveljük az egészségügyi támogatási kereteket.

Fejlesztésekről talán még egy mondatot hadd szóljak! Az ellátórendszer működésének javítását is célul tűzte ki a kormány, a megnövelt kereteken túl az intézmények üzemeltetését hatékonyabbá akarjuk tenni. Ennek érdekében az ingatlanüzemeltetési feladatok a jövőben átkerülnek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság hatáskörébe.

Végül, de nem utolsósorban az oktatásról is hadd mondjak egy rövid, talán bővített mondatot! Az oktatásra szánt forrásokat is növelni fogjuk. Az idei évben ez olyan 2800 milliárd forint volt, jövőre 3400-ra fog növekedni, ha 2010-hez viszonyítom, mindez két és félszeres növekedést jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a bérfejlesztésekről, a bérek kérdéséről is beszéljek. A közszolgálatban állók munkájának elismerése, az elért eredmények megőrzése a jövő évi költségvetésben is egy hangsúlyos elem lesz. A közszférában 2012 óta évről évre hajtunk végre béremeléseket, és ezt folytatni szeretnénk idén is és a következő évben is. Többek között elindult a pedagógusok és a szakképzésben dolgozók újabb béremelése, a rendvédelmi és a honvédelmi hivatásosok kétlépcsős, ’22-ben megkezdett béremelése ’24-ben válik majd teljessé, a kormányhivatali foglalkoztatottak idén júliustól részesülnek béremelésben, és az egészségügyi dolgozók, az egészségügyben dolgozók bére pedig idén is és jövőre is emelkedni fog, erről már az előbb beszéltem. A jövő évi költségvetés természetesen biztosítja valamennyi már megvalósult, illetve ’24-re eldöntött bérfejlesztés és béremelés fedezetét.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy szóljak az uniós támogatásokról is! Azt kell önöknek jeleznem, hogy a 2014-20-as pénzügyi időszak 2023-ban véget ér, és ezzel párhuzamosan a 2021-27-es uniós költségvetési ciklus programjainak jelentős felfutásával számolunk. Tehát azt az elméleti kérdést most nem akarom kinyitni, hogy ezek az uniós pénzek beérkezneke vagy sem (Arató Gergely: De miért?), Magyarország számol ezekkel a támogatásokkal, ez a pénz jár Magyarországnak, és ennek megfelelően ezeknek a betervezése megtörtént a következő évi költségvetésben.

Két uniós ciklus programjait tekintve összességében több mint 3600 milliárd forint kifizetésével és közel 2400 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számolunk, ezzel párhuzamosan pedig Magyarország mint az Unió tagja teljesíti a hozzájárulását is. Ez durván 700 milliárd forint lesz a következő évben, 692 milliárd forint egészen pontosan. A 2024-es kiadások fele már az új, a 2021-27-es időszak kohéziós operatív programjaihoz fog kapcsolódni. A programok kiemelt célja továbbra is a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése, különösen a kedvezőtlen helyzetű térségekben.

A 2024-es uniós kiadások és bevételek második legnagyobb tétele az uniós nyelvezetben Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek nevezett forrás, amelynek a beérkezésével szintén számolunk, 770 milliárd forint tervezett kifizetéséről van szó ezen keresztül. Emlékeztetnék arra, hogy Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy az a közös uniós hitelfelvétel megtörténjen, amelynek kapcsán ez a forrás létrejött, inkább azt tekintem példátlannak, hogy több másik országgal együtt Magyarország még ezeket a forrásokat a 2020-21-es pandémia időszaka után sem kapta meg, de reméljük, hogy ebben az évben a vitatott kérdéseket le tudjuk zárni és rendelkezésre áll majd ez a forrás is.

Végül az új vidékfejlesztési támogatásokról hadd szóljak! Az úgynevezett KAP stratégiai terv foglalja ezeket magában, ebben kiemelt szerephez jutnak kisebb gazdaságokra szabott, célzottabb támogatások, fokozott ágazati hozzájárulás, az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljaihoz való hozzájárulás. A terv hazai társfinanszírozását az Unióban egyedülálló módon 80 százalékra emeltük, ez azt jelenti, hogy a tervezett vidékfejlesztési programok kifizetése 2024-ben már 650 milliárd forint körül fog alakulni. Természetesen mindezeken túl ebben az évben is ezeket a forrásokat kiegészítik azok a közvetlen agrártámogatások, amelyeket a gazdák, az agrárvállalkozások kapnak meg, ezeknek a tervezett kiadása 628 milliárd forint, ezt is a beadott tervezetben, ahogy a korábbi években is, feltüntettük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatokról néhány szót! Az elmúlt években kialakítottunk egy rendszert, ez jól és hatékonyan működik. A kormány a leggazdagabb településekről csoportosít át egy kiegyenlítő rendszeren keresztül a hátrányos helyzetben lévő településekre. Ezt kifogásolja most a főpolgármester. Azt gondolom, hogy ezt a rendszert folytatni kell, hiszen ez a területi aránytalanságokat jelentősen tudta csökkenteni az elmúlt években.

Az önkormányzatok működésének támogatására szükséges forrásokat megemeljük, ezeket biztosítjuk, 1050 milliárd forint szerepel erre a jövő évi költségvetésben, ez magasabb, mint az idei tétel. Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum összege jelentősen nőtt, ez érinti az önkormányzatokat, ezért a kormány a növelt bérek kifizetéséhez is költségvetési támogatást nyújt. Ez a második fontos eleme az önkormányzati rendszer támogatásának. A harmadik az energiaárak támogatása. Erről már korábban beszéltem. Idén is és jövőre is a Rezsivédelmi Alapban többlettámogatást fogunk biztosítani önkormányzatok számára. A negyedik elem pedig a beruházások támogatása, ahol szintén komoly források állnak rendelkezésre. Ezek részben hazai, részben uniós forrásból származnak. Ezek összértéke jövőre meghaladja az 500 milliárd forintot, tehát az önkormányzati rendszer beruházásaira fog ennyi rendelkezésre állni.

Arról is szólnom kell egy mondatban legalább, hogy a nagyobb gazdasági növekedés az iparűzésiadó-bevételeket is jelentősen megemeli a településeknél, és ez bővíteni fogja a települések mozgásterét. Mindent egybevetve tehát az önkormányzatok a következő évben mintegy 4186 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés 1050 milliárd forint támogatást fog biztosítani.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kormány nevében szeretném megköszönni a Költségvetési Tanácsnak, hogy áttekintette a törvényjavaslatot és megfogalmazta a véleményét. Eszerint a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben előírtaknak. Ugyanezt megtette az Állami Számvevőszék is, köszönöm az elvégzett munkát. Részleteiben vizsgálta a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét.

Itt meg kell azért azt jegyeznem, hogy a Költségvetési Tanács három pontban foglalta össze azokat az ajánlásait, amelyeket alaposan mérlegeltünk. Az egyik a korai tervezés, erről szóltam, ezen a kilencéves gyakorlaton nem kívánunk változtatni, hiszen nem gondoljuk, hogy ősszel sokkal másabb gazdasági körülmények között lehetne megtervezni a következő évi költségvetést, ha pedig ez így van, nem vesztegetünk el több hónapot arra, hogy a családok, a vállalkozások felkészüljenek a következő évre.

A második talán úgy foglalható össze, hogy optimisták vagy optimistábbak vagyunk, mint a Költségvetési Tanács tisztelt tagjai és munkatársai. Azt gondolom, hogy erre az optimizmusra van okunk, hiszen, ahogy beszéltem is a folyamatokról, ezek elkezdtek kedvezőbben alakulni a magyar gazdaság számára. Nem vagyunk túl még minden nehézségen, de nyugodtan mondhatom, hogy az idei és a tavalyi év után 2024 már egy kedvezőbb év lehet.

Végül a harmadik pont a jegybanki veszteség kérdése. E tekintetben, valóban egy utólag tisztázó levélben, a tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a bruttó hazai össztermék 0,5 százaléka körüli veszteség várható a jegybank tekintetében, de az Állami Számvevőszék ezt már pontosította is, azt írta, hogy 430 milliárd forint körüli veszteség várható.

(12.20)

Nos itt, mivel ezek a számok már a parlamenti benyújtást követően születtek meg, ezért a parlamenti vitaszakban kerül majd pont ennek a kérdésnek a rendezésére. Itt csak azt kell talán megemlítenem, hogy nem magyar specialitásról van szó, hiszen az Európai Unióban különböző gyakorlatok vannak a jegybanki veszteségek kezelésére, egészen attól a ponttól, hogy semmilyen veszteséget nem térítenek, addig a pontig, hogy azonnali és teljes körű térítés van. Uniós problémává vált a kérdés, hiszen a magas kamatszintek mindenhol előhozták azt a kérdést, hogy az adott országok jegybankjai egy jelentős veszteséggel működnek. Erre tehát majd a parlamenti vita végén, és a szavazás  július 7.  végéig kell pontot tennünk.

Ezúton köszönöm még egyszer mindkét szervezet munkatársainak az együttműködését, és úgyszintén megköszönöm a tervezésben részt vett kollégáknak is az együttműködését.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakat összegezve: Magyarország Kormánya olyan költségvetést terjeszt az Országgyűlés elé, amely a járvány utáni háborús és szankciókkal terhelt helyzetben is biztosítja Magyarország fizikai és anyagi biztonságát. Jövőre is fennmarad a családtámogatás, az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak, és megmarad a 13. havi nyugdíj is. A legfontosabb feladat az orosz-ukrán háború és a brüsszeli energiaszankciók idején Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, valamint a rezsicsökkentés védelme.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot megtárgyalni szíveskedjenek, és a szükséges módosításokkal, de ha lehet, anélkül az előterjesztést szíveskedjenek majd elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)