DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy szóban is összefoglalhatom és indokolhatom a Költségvetési Tanács véleményét a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezetéről. A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét a 2023. május 23-ai ülésén alakította ki és hozta nyilvánosságra. A kormány erre választ adott, amelyre a későbbiekben térek ki.

A testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta; így makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a tanácsnak a költségvetés véleményezése során tekintettel kellett lennie előbb a koronavírus-járvány, majd az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre válaszul hozott szankciók, a világgazdasági átrendeződés gazdasági következményei okozta rendkívüli körülményekre. Sajnos a 2024-es költségvetés vizsgálatakor is még az ezek nyomán előálló súlyos kockázatokkal kellett számolni.

A tanács a 2024. évi központi költségvetés tervezetének értékelése során áttekintette az annak hátterét, bázisát jelentő makrogazdasági és államháztartási folyamatokat. Kérem, engedjék meg, hogy  amint a tanács is tette  először igen röviden emlékeztessek a megelőző évek makrogazdasági és államháztartási folyamataira.

A koronavírus-járvány 2020-ban letérítette a magyar gazdaságot a kiegyensúlyozott és erőteljes növekedési pályáról, ami súlyosan érintette az államháztartást is. A gazdaság újraindítása érdekében hozott költségvetési és monetáris intézkedések eredményeként már 2021-ben sikerült a járványt megelőző teljesítményt túlszárnyalni és 7,2 százalékos növekedést elérni. A lendület még tartott 2022-ben is, amikor gazdaságunk fejlődése 4,6 százalékos volt. Sikeres volt az államháztartás hiányának és az államadósságnak a menedzselése is, hiszen a 2020. évi nagymértékű egyensúlyi romlást fokozatos javulás követte.

Tisztelt Ház! A tanács elemezte a 2023. évi várható folyamatokat is, mint a 2024. évi költségvetés közvetlen bázisát. A 2022. évi makrogazdasági és költségvetési folyamatok a törvény elfogadásakor feltételezetthez képest nagymértékben megváltoztatták a végrehajtás feltételrendszerét, ami elkerülhetetlenné tette az elfogadott 2023. évi költségvetési törvény módosítását. A szomszédunkban zajló háború, a nemzetközi gazdasági válaszreakciók tovább erősítették az inflációs folyamatokat, a kitört energiakrízis és a gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedések, nemkülönben a külpiaci folyamatok lassították a gazdasági növekedést.

A kormány  értékelve ezen alapfolyamatokat  kezdeményezte a 2023. évi költségvetési törvény módosítását, amelynek a beterjesztésében 1,5 százalékos növekedéssel számolt. Várakozását arra alapozta, hogy az előző évihez képest a háztartások fogyasztási volumene csupán 0,9 százalékkal nőhet, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1 százalékponttal visszaesik, a foglalkoztatottak száma pedig 0,2 százalékkal, ezen belül a közszférában 1 százalékkal kisebb lehet az előző évinél. Igen szerény mértékű külkereskedelmiforgalom-emelkedéssel számoltak: az exportnál 2,8 százalékkal, míg az importnál 1,4 százalékkal.

Az újratervezett makrogazdasági pálya 2023-ra 15 százalékos fogyasztóiár-emelkedést vetített ki, amely lényegében egyezik a megelőző évi tényleges mértékkel, 14,5 százalékkal. Noha a piaci előrejelzések szerint 2023-ban éves szinten 18-19 százalékos infláció sem elképzelhetetlen, lehetőség van az év végére annak mértékét 10 százalék alá csökkenteni.

Az idei év második felében a fogyasztói kereslet és a magánberuházások egyaránt élénkülhetnek a lassuló infláció és a bázishatások következtében. A gazdaság bővülése mérsékelt, éves átlagban enyhén pozitív lehet. Ezt több tényező is támogatja.

Bár a beruházások volumene 2023-ban visszafogottabb az előző évihez viszonyítva, de az elmúlt évek rendre magas beruházási rátájának betudhatóan az ipar folyamatosan új kapacitásokkal bővül.

(12.50)

Amennyiben a tavalyi aszályos év nem ismétlődik meg, akkor a mezőgazdaság is számottevően hozzájárulhat az éves teljesítéshez.

Fontos szerepet játszanak a növekedést támogató tényezők között a jelentős exportpotenciálú szolgáltatások  logisztika, szállítás, szálláshely-szolgáltatás , ezeknek a fejlesztései és a külföldi működő tőke által idehozott nagyberuházások. Továbbá a már alkalmazott eszközök mellett a kormány a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram keretében államilag támogatott, alacsony kamatozású beruházási, forgóeszköz- és zöld beruházási hitelekkel segíti a hazai kkv-k és a nagyvállalatok válságból történő kilábalását, exportbővítését.

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2023 első negyedében az éves előirányzat 61,5 százaléka volt. A bevételek az időarányostól elmaradtak, a teljesítés az előirányzat 23,1 százaléka.

A bevallások a visszafogottabb gazdasági aktivitás tükörképei. 2023-ban több adónemnél várható elmaradás az előirányzathoz képest. A kiadások teljesítése az időarányosnál magasabb volt, az előirányzat 26,4 százalékát tette ki.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2024. évi költségvetésre rátérve elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy a tanács által véleményezett tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között nincs lényegi különbség. Ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is.

A Költségvetési Tanács a 2024. évi költségvetés megalapozottságának értékelésekor megállapította, hogy a költségvetésitörvény-javaslat tervezete az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál magasabb, 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ehhez a háztartások fogyasztásának bővülése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás újbóli dinamikus emelkedése és az exportnak az importot meghaladó növekedési üteme egyaránt hozzá kell járuljon.

A tanács megítélése szerint a külső és belső feltételek kedvező alakulása esetén a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi. Egyrészt az Ukrajna elleni orosz agresszió és az arra tett uniós válaszlépések továbbra is negatívan érintik a magyar gazdaságot, az energiabiztonsági problémák bár enyhültek, de nem szűntek meg, s az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításának ügye sem rendeződött még, elhúzódik. Másrészt a kormányzati prognózis megvalósításához arra lenne szükség, hogy a magánszektor beruházásai kompenzálják az állami beruházási kiadások reálértékben jelentős visszaesését, és az így létrejövő versenyképes kapacitások révén a magyar export dinamikája lényegesen haladja meg az exportpiacok bővülési ütemét.

A fogyasztás tervezett élénkülését a kormány megítélése szerint az előző éveknél jóval alacsonyabb, 6 százalékos fogyasztói áremelkedés segítheti.

Az évek óta feszes munkaerőpiac mellett 0,4 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak száma, ami a versenyszférában valósulhat meg. A munkanélküliek száma csökken. A foglalkoztatotti létszám mérsékelt bővülése azonban azt jelzi, hogy a gazdaság munkaerő-tartaléka kimerülőben, s így alapvetően a munkatermelékenység javulására lehet és kell építeni.

Az erőteljes 2022-es és 2023-as bérnövekedés után 2024-ben a versenyszektorban 10,7, a költségvetési szférában pedig 8,9 százalékos bruttó- és nettóátlagkereset-emelkedés várható. A külpiaci folyamatok említett kedvezőtlen jelei ellenére a tervezett export 5,9, míg az import 4,3 százalékos bővülésével számolt a kormány által benyújtott tervezet. A tanács megítélése szerint a makrogazdasági prognózis megvalósulásának egyik kritikus tényezője, hogy az export dinamikája képese lényegesen meghaladni az import növekedését.

Az exportkapacitások ismertté vált fejlesztései kínálati oldalról bár megalapozottak, az export növekedési üteme így rendben van, a piacok várható bővülése azonban ettől jelentősen elmarad a nemzetközi prognózisok szerint. A másik kritikus tényező a bruttó állóeszköz-felhalmozás tervezett 3,7 százalékos bővülése. Mivel az állam beruházási kiadásai reálértékben is csökkennek, a lakásépítések további gyors felfutása sem várható, így a magánszektor beruházásainak növekedése révén kellene a tervezett növekedési ütemet elérni.

A tanács 2024-re is támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására irányuló törekvést. Már korábban is szükségesnek tartotta, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A költségvetésitörvény-javaslat ennek megfelel. 2024-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 2023-hoz képest 1 százalékponttal, 2,9 százalékra, a maastrichti kritérium alá csökken.

Ugyanakkor a tanács úgy látta, hogy e célok megvalósulását is kockázatok övezik. Az egyik, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, a bevételek 2024. évi teljesülése is kockázatot hordoz, elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek 2023. évi esetleges alulteljesülése esetén. A tanács kockázatot látott abban is, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai az energiakompenzáció figyelembevételével is jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és a 2023-ban, valamint a 2024-re várható áremelkedések mértékétől. Több, nem a kormány irányítása alá tartozó intézmény működési előirányzata a 2023. évihez képest 10 százalékos mértékben csökken, ami reálértékben igen jelentős visszaesést okoz ezen intézményeknél.

Célzott takarékossági és feladatracionalizáló intézkedések nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szervek működőképességének megőrzése a 2024. év folyamán nagymértékű nem tervezett kiadásokat tehet majd szükségessé. Mindezek a tanács megítélése szerinti működési, szolgáltatásminőségi kockázatokkal járnak, amelyek mérséklésére a költségvetést érintően is fel kell készülni. A pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból tervezett bevétel a költségvetésben figyelembe vettnél 2024-ben kisebb mértékben teljesülne. A hiánycél teljesítése kifeszítettségét jelzi, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása már a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt.

Az eredményszemléletű kamatkiadások  az állampapírhozamok emelkedésével és a magas inflációval összefüggésben  azok átárazódását követően nőnek, 2024-re elérhetik a GDP 3,8 százalékát. A tervezet alapján a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg így a GDP 0,8 százalékát elérő többletet mutatna.

A tanács ezúttal is támogatja azt a tervezetben szereplő elgondolást, miszerint az államháztartásért felelős miniszter április 30-áig és október 31-éig előrejelzést készít a bruttó össztermék 2024. évi várható éves reálnövekedéséről, és amennyiben ennek mértéke nagyobb, mint 4 százalék, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, és ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben  levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét  csökkenti az eredményszemléletű hiány 2024. évre várható célértékét.

(13.00)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács a 2024. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak vizsgálata során úgy látta, hogy azok többségénél figyelembe vették a ható tényezőket. Ugyanakkor több tételnél azonosította, hogy teljesülésük további intézkedéseket tesz szükségessé.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál észlelt kockázatról az előzőekben szóltam, a társasági adónál pedig a bázisidőszaki teljesítés, nemkülönben a bevétel alakulását befolyásoló jelentősebb tényezők  a nominális GDP, a bruttó állóeszköz-felhalmozás, illetve az export növekedésének bizonytalanságai  veszélyeztetik a tervezett növekedést.

A globális minimumadó bevételi hatásáról a költségvetés tervezete nem adott tájékoztatást. A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata közel 30 százalékkal kevesebb az előző évi várhatónál. Ezen belül a pótadóbevétel 50 százalékkal csökken 2024-re a bázishoz képest.

A kiadások elemzése során a tanács számára is látható volt, hogy a célok között a korábbi években elértek őrzése, a honvédelem erősítése, a családok támogatása, az idős emberek védelme és a közszolgáltatás egyes területein dolgozók fokozottabb megbecsülése áll.

Mindennek elismerése mellett jelezni kell, hogy a költségvetési intézmények működésének 2023. évi szinten történő fenntarthatóságát, szolgáltatóképességének megőrzését erős kockázatok övezik. Ezen túlmenően is látott veszélyt a tanács, így például a helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásainak kiadásai már 2022-ben is csak átcsoportosítással voltak biztosíthatók, azonban annak összegét változatlanul tervezték 2023-ban és 2024-ben is. A működés általános támogatása és a gyermekétkeztetés kiadásai is csak csekély mértékben haladják meg a 2023-ra előirányzott összeget, így valószínűsíthető, hogy ezek nem lesznek elégségesek a feladatok finanszírozásához, különösen azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél az iparűzésiadó-bevételek csekélyek.

A tanács célszerűnek tartotta, hogy a törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés kapjon tájékoztatást az előirányzatokat megalapozó kormányzati intézkedésekről.

Mindezeken túlmenően a Tanács megállapította, hogy a költségvetés tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítését, így nincs összhangban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény azon előírásával, amely szerint amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés öt éven belül, évenként egyenlő részletben az eredménytartalék javára megtéríti. A tanács szükségesnek tartotta, hogy a költségvetésitörvény-javaslat vegye figyelembe ezt a várható törvényi kötelezettséget.

A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató mértéke a 2021-es és a 2022-es tényleges és a 2023-as várható csökkenést követően 2024-re tovább, ezúttal is jelentősen, 66,7 százalékra mérséklődik.

A tanács a tervezett 3 százalékpontos csökkenésre tekintettel az államadósság-mutató mérséklését  a makrogazdasági és költségvetési kockázatok ellenére  teljesíthetőnek tartja. Elegendő ugyanis a mozgástér arra, hogy az adósságmutató akkor is csökkenjen, ha a nominális GDP növekedése mérsékeltebb vagy a pénzforgalmi hiány magasabb lesz a tervezettnél. A tanács ennek alapján megállapította, hogy a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény vonatkozó rendelkezésének. A tanács pozitívan értékelte, hogy a 2023-2027-re érvényes konvergenciaprogram kitekintése alapján már 2026-ra 60 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság.

Tisztelt Országgyűlési! A kormány tanácsnak adott válaszát a törvényjavaslat csatolmánya tartalmazza, ezért arra igen röviden térek ki.

A tanács azon véleményét, mely szerint a költségvetési tervezetben a jövő évre tervezett 4 százalékos gazdasági növekedést kockázatok övezik, a kormány nem osztotta, szerinte a költségvetési tervezet az előírásoknak megfelelően a rendkívüli kormányzati kiadások előirányzaton 220 milliárd forint általános tartalékot tartalmaz, amely többek között felhasználható a tervhez képest lassabb növekedés esetén az adóbevétel-kiesés ellensúlyozására.

A kormány ezenkívül az irányítása alá tartozó fejezeteknél  az évközi, esetlegesen kedvezőtlenebb gazdasági adatok ismeretében, nem érintve a törvényileg garantált kiadásokat  költségvetésiegyenleg-javító lépéseket tehet.

Mindehhez  a tanácsnak a hiánycél teljesülését övező bevételi és kiadási teljesítési kockázatokra vonatkozó véleményére külön is figyelemmel  a kormány még hozzáfűzte: a jelenlegi gazdasági helyzetre adott gazdaságpolitikai válaszok részeként az úgynevezett szakmai programokon 10 százalékos kiadáscsökkentést érvényesített, illetve felkérte az irányítása alá nem tartozó szervezetek vezetőit hasonló mértékű takarékossági intézkedések megtételére.

Mind a kormány, mind a tőle független szervezetek az államháztartás egészének stabilitása érdekében intézkedéseket tettek és tesznek. Például az igazgatási területen a be nem töltött álláshelyeket zárolják, és elhalasztják az intézményi beruházásokat. E takarékossági lépések a kormány szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság elmúlt évtizedben elért eredményeinek megőrzése mellett visszatérjen a pandémiát megelőző 3 százalék alatti hiányhoz és az államadósság ütemes csökkentéséhez.

A tanácsnak arra a felhívására, hogy a költségvetés tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank várhatóan 2024-ben szükséges veszteségtérítését, a kormány  mint ezt miniszter úr ma is említette  úgy reagált, hogy fontosnak tartja, hogy ennek kezelése kérdésében az Országgyűlés alakítsa ki álláspontját, és ennek figyelembevételével alakítsák ki az európai uniós tagországok gyakorlatát is követő megoldást.

A tanács célszerűnek tartotta mindazon intézkedések bemutatását, amelyek megalapozzák egyes bevételi és kiadási előirányzatok teljesülését. A kormány válaszában kifejtette: minden olyan intézkedést, jogszabály-módosítást időben meghoz, illetve törvényi szabályozás esetén benyújt az Országgyűlés részére, ami megalapozza a kiadási és bevételi előirányzatokat. Ezek az intézkedések tehát az adott jogszabályok vagy egyes intézkedések tartalmának ismertetésénél, indokolásánál válnak a nyilvánosság számára ismertté.

A tanács, elismerve a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit, a tervezés bizonytalanságaira, azok következményeire is felhívta a figyelmet. A kormány álláspontja szerint a következő évi költségvetési törvény és a hozzá kapcsolódó adószabályok korábbi elfogadása segíti a családok, vállalkozások felkészülését, alkalmazkodását az új támogatási és adókörnyezethez.

A törvényjavaslat országgyűlési elfogadása után megismert újabb és újabb tényadatok alapján az esetleges változtatásokat a kormány a törvényi keretek között végrehajtja, illetve, ha szükséges, az Országgyűlés által korábban meghatározott gazdaságpolitikai irányok mentén az Országgyűlés részére indítványt tesz.

A tanácsnak a gyermekétkeztetés kiadásaira vonatkozó figyelemfelhívására a kormány összefoglalta: az e feladatok esetleges többletigényeinek kezelésére az önkormányzati elszámolások előirányzatáról lehet forrást átcsoportosítani.

(13.10)

Emellett az önkormányzatok körében az energiaár-emelkedés ellentételezése érdekében a Rezsivédelmi Alapban az önkormányzatok rendelkezésére álló előirányzat szolgálja a legfontosabb közszolgáltatási feladatok többlettámogatásának lehetőségét.

A Költségvetési Tanács azon megállapítására, mely szerint a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 2024-re csökken, a kormány magyarázatot adott: itt előirányzat-átcsoportosítás történt.

Az intézmények üzemeltetési feladatait a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság veszi át, ezért a nem egészségügy-szakmai kiadások forrásai már ennél a szervezetnél jelentkeznek. A szakmai működtetésre szánt források szerinte valójában növekednek 2023-hoz képest.

A kormány végül egyetértett annak tanács általi szorgalmazásával, miszerint a 2023-2027-re érvényes konvergenciaprogramnak megfelelően az időszak végére a 0,9 százalékos strukturális hiánycél elérhetővé váljon.

Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén magam is szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették, példamutató az együttműködésünk. Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a tanács titkársága munkatársainak, a testület véleményének megalapozásában közreműködő elemző szervezeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények szakértőinek, hogy független, alternatív makrogazdasági, államháztartási modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú szakmai megalapozását.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm a megtisztelő figyelmüket. Kívánok önöknek jó munkát a 2024-es költségvetésitörvény-javaslat és a kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalásához. (Taps a kormánypárti sorokban.  Dr. Komáromi Zoltán tapsol.)