BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólások után reagáljak néhány felvetésre, ami talán a költségvetés egészét illeti, illetve néhány speciális, konkrét észrevételre, véleményre is reagáljak.

A költségvetés vitájának vezérszónoki körében szerintem az alapkérdés az, hogy hogyan jellemezzük azt a költségvetést, amiről a vita folyik. Elég sajátos jelzőket hallhattam az ellenzéki padsorokból: népnyúzás, megszorítás, semmittevés költségvetése, megélhetési válságot konzerváló költségvetés, a jövőt felélő költségvetés, zsákutcás gazdasági növekedés  ezek voltak azok a jellemzők, amiket hallottunk, szemben azzal, hogy a kormányzat és a kormánypárti frakciók alapvetően a védelem költségvetésének aposztrofálják ezt a költségvetést.

Nyilván teljesen természetes, hogy a nézőpont különböző lehet, és különbözően ítéljük meg a gazdasági-társadalmi helyzetet, a kihívásokat és a kihívásokra adandó válaszokat, de azért a tények mellett szerintem célszerű, hogy ne menjünk el.

Miért hívjuk mi a védelem költségvetésének a jövő évi költségvetési javaslatot? Első helyen azért, mert az eddigi eredmények megvédése érdekében célunk, hogy a 4,7 millió fős foglalkoztatotti létszámot megvédjük. Ez egy eredmény, aminek a megvédése érdekében tennünk kell. Arról szól ez a költségvetési javaslat, hogy csak olyan adóváltoztatásokat javasolunk és olyan kiadási politikát folytatunk, amivel ezt az eredményt meg lehet védeni.

A gazdaságpolitika egészét illetően elég súlyos megállapítások hangzottak el. Mi úgy látjuk, hogy ez a plusz egymillió foglalkoztatotti létszám 2010 után azért mégiscsak annak a gazdaságpolitikának köszönhető, amely eredményeképp a magyar gazdaság bővülése 2013-tól minden egyes évben meghaladta az Európai Unió átlagát, a gazdasági visszaesés időszakában is. Emlékezhetünk rá, hogy nyitott gazdaságként ez egy komoly eredmény volt; emlékezhetünk rá, hogy 2008-09-ben pont fordított volt a helyzet: a magyar gazdaság zsugorodása érdemben nagyobb volt, mint az Európai Unió átlaga.

Éppen ezért szerintem komoly kihívás volt és komoly eredmény volt az, hogy ezt a felzárkózást a pandémia idején is meg tudtuk őrizni. Tehát a plusz egymillió fő foglalkoztatotti létszám annak is köszönhető, hogy míg 2010-ben az Eurostat-adatok alapján a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Unió átlagához képest 66 százalék körül volt, addig a legutolsó, 2022-es tényadat 77,7 százalék. Tehát volt egy érdemi gazdasági felzárkózás; ez együtt járt a foglalkoztatottak számának bővülésével. Szerintem ez egy eredmény, amit meg kell védeni; ellenzéki padsorokból semmittevést hallottam. Hát, amikor máshol gazdasági problémák voltak  nézzük meg a statisztikai adatokat , a foglalkoztatotti létszám és a bérek is jelentősen csökkentek  a bérekről majd külön szólok , de azt most megemlítem, hogy 2020-ban, amikor az Európai Unió egészében gazdasági visszaesés volt, ezt Magyarország sem kerülhette el. Nemhogy a foglalkoztatottak szintjét meg tudtuk őrizni, hanem Magyarországon az Eurostat-adatok alapján reálbér-növekedés volt. Tehát az első elem, amit a jövő évi költségvetési törvényben meg akarunk védeni, az a magas foglalkoztatotti létszám.

A második a rezsivédelem. Örömmel hallom, hogy erről most kevés szó volt. Én úgy emlékszem, hogy ellenzéki padsorokból kifejezetten támadták a rezsicsökkentést, amikor a kormány bevezette, és a ’22-es választás előtt is fölmerült, hogy ezt meg kelle őrizni vagy sem; ehhez képest itt Szabó Timea képviselő asszony leépített rezsivédelmet említett. Akkor tényszerűen nézzük meg a nyilvános európai uniós adatokat! Az új rezsiszabályok szerint a gázért a magyar családok fizetnek a legkevesebbet az uniós országok állampolgárai közül, a villamos energiáért a második legkevesebbet. Igen, ehhez költségvetési kiadások kellenek, éppen ezért a jövő évi költségvetésben megmarad a Rezsivédelmi Alap.

Nyugdíjak. Sokszor elhangzott a szám: nyugdíjakra, nyugdíjszerű kiadásokra mintegy 6500 milliárd forintot fordít a kormányzat. Nagyon sok szó hangzott el, sok vélemény került ismertetésre a nyugdíjak kapcsán, ezért Tóth Bertalan képviselő úr egy észrevételére hadd reagáljak! Ő úgy fogalmazott, hogy gyalázatos az a gyakorlat, hogy ha a megvalósult nyugdíjemeléshez képest év közben nagyobb inflációs adat látszódik, akkor a kiegészítő emelés okán gyakorlatilag a nyugdíjasoknak kell megelőlegezni azt az összeget, amit később megkapnak. Képviselő úr azt javasolta, hogy ehelyett tényadatok alapján kerüljön sor nyugdíjemelésre. Felhívom a figyelmet arra, hogy ha valaki megnézi most a nyugdíjaknak a reálértékét, akkor azt látja, hogy körülbelül 20 százalékkal magasabb ez a vásárlóérték, ez a reálérték, mint 2010-ben volt. Ez a gyakorlat pedig, amit a kormány követett 2010-től, éppen azért eredményezett 20 százalékos reálérték-növekedést, mert például 2014-ben vagy ’15-ben, amikor a rezsicsökkentés keretében a inflációs mutató negatív tartományban volt, de a nyugdíjak értéke növekedett, akkor nem vette vissza a kormány a megemelt nyugdíjak összegét; amikor pedig a végrehajtott emeléshez képest év közben nagyobb inflációs szám mutatkozik, akkor kiegészítő emelés valósult meg.

Tehát az az állításom, hogy Tóth Bertalan képviselő úr javaslatához képest, ami csak az inflációs számítást változtatná meg, az a gyakorlat, amit 2010 óta követünk, a nyugdíjasok számára kedvezőbb, nem beszélve arról, hogy az említett gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium kifizetésére nyílhatott lehetőség a múltban, és reményeink szerint lesz erre lehetőség jövőre is, csakúgy, mint ahogy a jövő évi tervezet a 13. havi nyugdíj teljes egészének kifizetésével számol.

A negyedik elem a családbarát rendszer. Nagyon sokan említették a családpolitikai intézkedéseket, és azt kell mondjam, hogy a megszólalók között egyetértés volt abban, hogy stratégiai cél a kívánt gyermekek megszületése; stratégiai cél az, hogy a termékenységi ráta 2 fölötti értéket érjen el. Tehát én örülök annak, hogy úgy éreztem, az ellenzéki padsorokból hozzászólók jobbító szándékkal fogalmaztak meg észrevételeket, javaslatokat.

(17.40)

Ebben a szándékban azért azt látni kell, hogy Európában a legkiterjedtebb családtámogatási rendszert tartjuk fenn. Vannak olyan elemek, igen, amelyek változnak. Az otthonfelújítási program 2021 végével megszűnt  ezzel válaszolok is Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetésére, hogy miért csökkent a lakástámogatások összege , de nem igaz az, hogy minden családpolitikai program összege csökkent. Dúró Dóra alelnök asszony fogalmazott úgy, hogy csökkennek a kiadások. Hát, nézzük meg! Nyilvános dokumentumban összegeztük a családpolitikai célú kiadások előirányzatait. Az óvodai vagy a bölcsődei finanszírozás összege növekszik; de például az a család, amely babaváró hitelt vett fel és már legalább egy gyermeke megszületett, függetlenül a kamatkörnyezettől, csak a tőkerészt kell hogy visszafizesse, vagy ha két vagy több gyermek születik, akkor azt sem. Tehát vannak olyan családpolitikai intézkedések, ahol a konstrukció változatlansága esetén is a központi költségvetési támogatás nő, mert reagál, alkalmazkodik az inflációs környezet változásához.

Tehát a lényeg: én azt gondolom, hogy mind a négy területen  munkahely, rezsi, nyugdíjak, családtámogatások  európai összevetésben is és magyar gazdaságpolitikai összevetésben is komoly eredmények vannak, amiket meg kell védeni. Mindannyian tudjuk, hogy kifejezetten nehéz az a gazdasági helyzet, amiben most vagyunk. Németországban a kormánytól független elemzők többsége az idei évre gazdasági visszaesést vár. Tehát ez az a helyzet, amikor erre a kihívásra a kormánynak reagálnia kell. S hadd mondjam el, hogy furcsállom azokat az észrevételeket, amelyek ebben a helyzetben semmittevésről meg lecsúszásról szólnak. Tudjuk, hogy volt már ennél rosszabb helyzetben is az ország, akkor, amikor 2010 előtt finanszírozni sem tudtuk magunkat. Az akkori intézkedéseket megint elő lehet venni. Szerintem ennek tükrében érdemes értékelni azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány megfogalmazott.

A második pontban igyekszem röviden szólni néhány további költségvetési kiadási területről. Az oktatás, az egészségügy, a honvédelem, mondhatom, mindig slágertéma. Varga Mihály miniszter úr tényszerűen elmondta a különböző területek kiadásait, ehhez képest mégis azt hallom, hogy vannak, akik az oktatás és az egészségügy területén akár a nominális növekedést is megkérdőjelezik, de a reálértelemben vett növekedést mindenképp. Hadd mondjam el, hogy 2010-hez és 2023-hoz képest is nemcsak nominálisan, hanem inflációval korrigálva reálértelemben is növekednek 2024-re az oktatási és egészségügyi kiadások. Tehát ismétlem: 2010-2024 relációban is és 2023-24 relációban is, mind nominálisan, mind reálértelemben növekednek az oktatási és egészségügyi kiadások.

Ezenkívül az oktatásnál azt is látni kell, hogy a pedagógusbér-emelés kiadásával számolunk, igen, európai uniós forrásból, hiszen maga az Európai Bizottság által elfogadott operatív program is tartalmazza azt, hogy a pedagógusok béremelésének az első részét operatívprogram-forrásokból is lehet finanszírozni. Ezt követően természetesen teljes egészében nemzeti forrásból kívánjuk finanszírozni a pedagógusok béremelését. Ezenkívül a szakképzésben lévők béremelésével is számolunk, valamint a felsőoktatás területén egy nagyon jelentős működési finanszírozási többlettel, amelyet az egyes intézmények a saját döntésük szerint fordíthatnak béremelésre vagy egyéb jellegű kiadásokra.

Az oktatási blokknál vitatkoznom kell azokkal az észrevételekkel, melyek szerint a gazdaságpolitika célja egyfajta összeszerelő üzem működtetése Magyarországon. Dúró Dóra alelnök asszony ezt szóvá tette, de az LMP képviselője és még többen is elmondták ezt. Hát, nézzük meg, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozását hogyan változtattuk az elmúlt időszakban. A jövő évi költségvetés jelentős többleteket tartalmaz a felsőoktatás finanszírozására. A felsőoktatási intézmények és a gazdasági szervezetek között számos esetben nagyon komoly együttműködési megállapodás van, legyen szó akár a győri egyetemről, akár Miskolcról, de mondhatnék további példákat is. Pont az a célunk, hogy a gazdasági növekedést hosszabb távon úgy tartsuk egy fenntartható pályán, hogy mellette a hazai hozzáadott értéket tudjuk növelni, ennek pedig az egyik területe az, hogy az oktatás, azon belül is a felsőoktatás finanszírozását növeljük. A jövő évi tervezet erről is szól.

Egészségügy. A számokat nem mondom el, de itt azért azt hadd tegyem szóvá, azzal egyetértek, hogy az egészségi állapot döntő részben nem azon múlik, hogy az egészségügyi intézményrendszer működtetésére mennyi forrást fordítunk, hanem az egészséges életmódon is. Dúró Dóra alelnök asszony úgy fogalmazott, hogy e tekintetben semmilyen kormányzati stratégiát nem lát. Tényszerűen hadd mondjam el, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése, a fiatalok sportolásának a támogatása akár a társasági adó rendszerén keresztül, vagy a közétkeztetésben az egészségesebb életmód elterjesztése, az összetevők szabályozása vagy a népegészségügyi termékadó pont olyan intézkedések voltak, amelyek azt célozták, hogy egészségesebben éljünk, és ne kerüljünk be az egészségügyi ellátórendszerbe. De ha már bekerülünk az egészségügyi ellátórendszerbe, akkor igen, az ott dolgozók bérét növelni kell. Az egészségügy bérjellegű kiadásai 2010-ről 2024-re  amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot  4,8-szeresére növekednek. Ismétlem: a 2010-es egészségügyi bérkiadások 2024-re a 4,8-szeresére növekednek. Kérem, nézzék meg, kérdezzék meg az orvosokat, az ápolókat, hogy hogyan emelkedett a bérük, majd kérdezzék meg az ápolókat a féléves béremelés után is! A jövő évi költségvetés azzal számol, hogy az ápolókon és az orvosokon kívüli egyéb egészségügyi dolgozók béremelése jövőre is folytatódhat.

Azt kifejezetten visszásnak érzem, hogy Gyurcsány Ferenc frakcióvezető úr a 65 éves korban várható élettartamot említette mint negatívumot, ahol csökkent a magyar mutató. Igen, nézzük meg az európai uniós statisztikákat, nézzük meg, hogy mi az oka annak, amit a frakcióvezető úr mondott. Egyrészről volt egy trend az utóbbi években: az egészséges életévek száma növekedett. Tehát nemcsak a várható élettartam, hanem a nyugdíjkorhatárt elérő személyek egészségben eltöltött éveinek a száma is növekedett. Mi az, ami ezt megakasztotta? A Covid. Azért visszás, hogy ezt pont Gyurcsány képviselő úr mondta, mert én úgy emlékszem, hogy a Covid elleni legfontosabb eszköz, a vakcina ellen pont a baloldali padsorokból emeltek szót. (Zaj a DK soraiban.  Gy. Németh Erzsébet: Ez nem igaz, államtitkár úr!  Varju László: Ez totális hazugság!) Tehát én úgy emlékszem… ha tévedek, bocsánat… (Az elnök csenget.)  elnök úr! , ha tévedek (Folyamatos közbeszólások. Az elnök folyamatosan csenget.), ha tévedek, akkor meglesz a lehetőségük a parlamenti képviselőknek a szabályok szerint a véleményt elmondani, de én úgy emlékszem, hogy a keleti vakcinák ellen volt egy hangulatkeltés az Országgyűlés falai között. Én azt gondolom, hogy ezt érdemes azért az asztalra tenni, és amikor felelősséget keresünk, akkor megnézni, hogy ki a felelős és milyen mértékben azért, hogy igen, voltak, akik a Covidban sajnos meghaltak. Rendkívül fájdalmas minden egyes élet elvesztése.

Honvédelem. Mellár Tamás képviselő urat pontosítanom kell. Bár lennénk abban a helyzetben, hogy akár 55 százalékkal tudjuk növelni a honvédelmi kiadásokat, ahogy azt a képviselő úr mondta! Közel 30 százalékkal növekednek a honvédelmi kiadások. Ezzel 2 százalék fölött lesz az össz honvédelmi kiadás mértéke. Szerintem nemcsak NATO-tagállamként fontos, hogy ezt a mértéket elérjük, hanem ha a védelem költségvetéséről beszélünk, akkor értelemszerűen ez a fizikai védelmet is magában foglalja.

Közszféra-béremelések. Lőcsei Lajos képviselő úr és Szabó Timea képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy nem látják a béremelés tételeit. Hát, közel 830 milliárd forint az a közszféra-béremelési többlet, ami az önök előtt lévő 2024. évi költségvetésitörvény-javaslatban szerepel a 2023-as számokhoz képest. Ebben benne van az említett oktatási ágazat béremelése, az egészségügyi béremelés, a rendvédelem, a honvédelem és a kormánytisztviselők egy részének a béremelése. Természetesen nem tudjuk most, inkább úgy fogalmaznék, hogy sajnos nem tudjuk most minden ágazatban a béremelést végrehajtani, de ez a béremelés egy nagyon jelentős béremelés, éppen ezért a közszféra egészére számított átlagos béremelkedés a jövő évi infláció tervezett szintje fölötti. Ismétlem, van, akiknél jelentős, az inflációnál jóval nagyobb béremelés valósulhat meg, és van, akiknél ez a 2024. évben a mostani számítások szerint még nem valósulhat meg.

Téves az az állítás, hogy az öntözésfejlesztésre nem tartalmaz a jövő évi költségvetés forrásokat. A Belügyminisztérium, illetőleg az Agrárminisztérium fejezetében számolunk ilyen tételekkel, és azzal is, hogy minden egyes eurócentet az Európai Unió költségvetéséből meg fogunk kapni, és az úgynevezett Helyreállítási Alapból öntözésfejlesztésre is szeretnénk 2024-ben forrásokat fordítani.

(17.50)

Köszönöm, hogy ezt a témát szóba hozták, hiszen többen említették a történelmi léptékű aszályt. Ez az egyik oka annak, hogy a magyarországi infláció különösen az élelmiszeripari termékeknél miért volt magasabb, mint az európai uniós átlag.

Az adósságszolgálat a következő terület. Többen szóba hozták az adósságszolgálati kiadások növekedését. Igen, az inflációról fogok szólni, de az infláció növekedésével párhuzamosan a kamatkiadások is növekednek, éppen ezért lényeges szerintem, hogy tartsuk azt az adósságcsökkentési ütemet, amely 2021 óta ismét jellemzi a kormányt, és amely a pandémia előtt azt mutatta, hogy Európában egyedülálló módon 2011 után minden egyes évben csökkent az adósságráta. Vitatkozom tehát azokkal a megállapításokkal, amelyek szerint nem lenne stratégia, Z. Kárpát Dániel képviselő úr fogalmazott úgy, hogy nem látja az adósságstratégiát. Teljesen egyértelmű az adósságstratégia: az Alaptörvényben le van fektetve, az adósságrátát csökkenteni kell, olyan költségvetést szabad csak az Országgyűlés részére benyújtani, és az Országgyűlésnek elfogadnia, amely a ráta csökkenését eredményezi. Azt tudom elmondani, hogy ezt teljesítettük  a kivétel a pandémia miatti adósságráta-megugrás volt , és értelemszerűen nemcsak az adósságrátát akarjuk csökkenteni, hanem azon belül a finanszírozási szerkezetet is egészségessé tenni. 2010-ben körülbelül 2-3 százalék volt a lakosság finanszírozási aránya, ma ez 20 százalék. Tehát növekednek az adósságfinanszírozási költségek, de egy jelentős részét a hazai finanszírozóknak fizetjük ki, a családoknak, ebből vagy többletfogyasztás lesz, vagy megtakarítás lesz.

Az infláció emelkedésével párhuzamosan az adósságszolgálat nem csak Magyarországon emelkedik, nem csak itt látunk növekvő számokat. Az amerikai tízéves állampapíroknak a hozama a háború előtti 1,5 százalékról jelenleg 3,7 százalékra növekedett, Lengyelországban ez 1,7 százalékról  ismétlem, a tízéves állampapírok hozama  5,9 százalékra emelkedett, tehát egy globális, mindenütt látott hozamemelkedés van, ami bizony növekvő adósságszolgálati kiadásokban csapódik le. Ismétlem: épp ezért lényeges, hogy az adósságcsökkentés követelményét minden egyes költségvetési javaslat megfogalmazásakor szem előtt tartsuk.

Ezzel át is térnék a harmadik területre, ami a gazdaságpolitika néhány területét illeti.

Infláció. Többször hallottam az „orbáni infláció” kifejezést. Megint tényszerűen hadd mondjam el, hogy ezt a jelzőt én 2014-15-ben nem hallottam  megnézhettük volna az európai adatokat. Ismétlem, a fogyasztói áraknak a mértéke csökkent ezekben az években, ezt a jelzőt nem hallottam, sőt kifejezetten kritizálták sokan anno a hatósági árak bevezetését és a rezsicsökkentésnek a megvalósítását.

Hogy minek köszönhető ez az infláció? Szerintem az beszédes, hogyha maguk elé, magunk elé vesszük az Európai Bizottság nyilvános dokumentumait. Én ebben azt látom, hogy az Európai Unió átlagos inflációs szintje 2020-ról ’21-re növekedett, majd ’21-ről ’22-re több mint háromszorosára növekedett. (Hollik István: Mindenhol!) Minden országban növekedett az infláció. Az, hogy az egyes országokban különböző mértékű volt az emelkedés, hogy különböző összetevői vannak, ez természetes. Tudjuk a magyar okokat is: az infláció alapvetően az energiaárak emelkedéséhez kötődött, Magyarország energiaszegény ország, a folyó fizetési mérleget jelentősen befolyásolja, ezáltal az energiaáraknak a változása nemcsak a folyó fizetési mérleget, hanem a költségvetési támogatáson keresztül a költségvetési egyenleget is befolyásolja, az árfolyamra is komoly hatást gyakorol. Az energiaárak változása tehát az árfolyamot is befolyásolta, értelemszerűen ez megint az inflációban csapódik le. A történelmi aszályról volt szó, de a lényeg, hogy ha szétnézek Európában, akkor azt látom, hogy a tavalyi évben például a balti országokban magasabb volt az infláció.

Hogyha magam elé veszem az Európai Bizottság nyilvános elemzését, nyilvános dokumentumát, akkor azt látom, hogy a jövő évre maga a Bizottság egyébként a kormánynál kisebb inflációt valószínűsít (Hollik István: Így van!), és maga az Európai Bizottság azt mondja, hogy szerinte például Bulgáriában vagy Romániában, Lengyelországban vagy a szlovákoknál magasabb infláció lesz, mint Magyarországon. (Gy. Németh Erzsébet: És most éppen?!)

Én tehát azt gondolom, hogy azért ebben a kontextusban érdemes értelmezni az inflációnak a kérdését, és azt is látni kell, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány az infláció letörése érdekében. Nem fogom elismételni, erről nagyon sok szó volt, a rezsicsökkentés egy kiemelt tétel, de akár az online árfigyelés vagy a kötelező akciózás, mind-mind azt a célt szolgálja, hogy év végére, az év utolsó időszakában egy számjegyű inflációt lássunk, és hogyha ezt elérjük, akkor, azt gondolom, hogy az a 6 százalékos jövő évi inflációs szám is elérhető lehet.

Ami a növekedést illeti, a 4 százalékos növekedést többen megkérdőjelezték. Én elfogadom, hogy arról lehet vitatkozni, hogy milyen sávban alakulhat a gazdaság bővülése, de azt megint tényszerűen hadd mondjam el, hogy az Európai Bizottság, amellyel azért sok vitánk van, úgy számol, hogy 2024-ben a magyar gazdaság bővülése érdemben magasabb lesz, mint az uniós átlag. Maga a Bizottság is azzal számol tehát, hogy az a reálkonvergencia, amit az elmúlt időszakban láttunk, 2024-ben is jellemezheti Magyarországot.

Miből jön a növekedés? Egyrészről, hál’ istennek, magas a foglalkoztatotti létszám, feszes a munkaerőpiac, azt várjuk, hogy az infláció csökkenésével együtt a lakosság fogyasztása is visszatér abba a sávba, ami korábban jellemző volt, tehát a fogyasztás is húzni fogja a magyar gazdaság bővülését. A második elem, a beruházások is fogják húzni a magyar gazdaság bővülését. Miért? Mert az állami beruházásoknál valóban van egy visszavétel  hozzáteszem, az infláció letörése érdekében és a költségvetési stabilitás megőrzése érdekében is , de a magánberuházásoknak a volumene igen jelentős lesz 2024-ben is. 2020 után a bejelentett, nyilvános magánszféra-nagyberuházásoknak az összege a GPD 14 százalékát éri el. A konvergenciaprogramban ezeket a kormány bemutatta, tessék összeszámolni! Ismétlem: a 2020 eleje óta bejelentett beruházások 14 százalék fölöttiek. És a harmadik elem a nettó export, ami szintén a gazdasági bővülést húzhatja.

Ezen a bővülésen belül megint szó volt a járműiparról, azon belül az elektromobilizációról, az akkumulátorgyárakról. Azt ajánlom mindenki figyelmébe, hogy amellett ne menjünk el szó nélkül, hogy a magyar feldolgozóipar körülbelül 25 százalékát a járműipar teszi ki. Tehát nagyon sokan dolgoznak ezekben az ágazatokban, ebben az ágazatban, ezekben a gyárakban, azt gondolom, hogy a magas foglalkoztatotti létszám megőrzése érdekében is kell hogy az elektromobilizációba Magyarország becsatlakozzon. Tehát hogyha a gazdasági növekedést fenn akarjuk tartani, akkor célszerű ezzel a lehetőséggel is élnünk, természetesen amellett, hogy mindenkinek be kell tartania minden környezetvédelmi szabályt, és azzal is egyetértek, hogy nem egyszerűen az a cél, hogy újabb és újabb beruházások jöjjenek Magyarországra, hanem hogy olyanok, amelyeknél a hazai hozzáadott érték nagyobb, tehát ahol több kis- és közepes vállalkozás is be tud csatlakozni az adott cégnek a működésébe.

Ami gazdaságpolitikai kérdésben néhány konkrét javaslatot illet, a legkonkrétabb javaslatot Tóth Bertalan képviselő úr és Vajda Zoltán képviselő úr fogalmazta meg, akik azt a javaslatot tették, hogy egyrészről a személyi jövedelemadó 20 százalékát a településeken kellene hagyni, fogyasztási adót kellene csökkenteni, a személyi jövedelemadónál is az alacsony keresetűeknél adómentességet kellene biztosítani, és egy elem volt, ami adóemelést tartalmaz: a társaságiadó-kulcs 15 százalékát javasolták a kis- és középvállalkozásokon kívül, ezenkívül még szó volt a különadók kivezetéséről is.

Végeztem egy rögtönzött számítást, ez ezermilliárdos egyenlegromlás, amit a tisztelt képviselők megfogalmaztak. Bánki Erik képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ne fogadd el azoktól a kritikát, akikhez soha nem fordulnál tanácsért. Egyelőre még nem kértünk tanácsot, de azt gondolom, hogy azért nem biztos, hogy jó, ha ezt a tanácsot a tisztelt Országgyűlés megszívleli. Tehát az a tanács, az a konkrét javaslat, amely az MSZP soraiból elhangzott, az én számításaim szerint vagy egy nagyon jelentős költségvetésihiány-növekedéssel járna, vagy pedig olyan további egyenlegjavító intézkedéseket tenne szükségessé, amelyeket a képviselők nem említettek.

És végül szólnék arról, hogy milyen módon alkotja meg a kormány javaslatára a tisztelt Országgyűlés a költségvetést, és ezt a költségvetést a kormány mennyire veszi komolyan. Az is elhangzott, hogy 60-80 alkalommal módosul egy adott költségvetés, konkrétan ez a számsor hangzott el a vezérszónoki hozzászólások között. Én nem emlékszem az elmúlt időszakból ilyen módosításokra. Tehát egyrészről az is furcsa őszintén szólva, hogy ennyi év után különbséget kell tenni az Országgyűlés által elfogadott költségvetés országgyűlési módosítása és a költségvetés kormány általi végrehajtása között.

(18.00)

Én azt gondolom, hogy amikor a vezérszónokok 60-80 módosítást említettek, akkor valószínűleg arra gondoltak, hogy az Országgyűlés által adott felhatalmazással élve a kormány a tartalékokból átcsoportosítást hajtott végre; arra gondoltak, hogy például a Rezsivédelmi Alapból az önkormányzatok részére átcsoportosítást hajtottunk végre, és mondjuk, arra gondoltak, hogy a Rezsivédelmi Alapból az egészségügyi intézmények részére átcsoportosítást hajtottunk végre. Ez átcsoportosítás, az Országgyűlés által elfogadott költségvetésnek a végrehajtása. Ez nem a költségvetés módosítása, a költségvetés módosítását a kormány behozta az Országgyűlés elé.

Sokan mondták azt a veszélyhelyzeti rendeletet példaként, amelyet tavaly a kormány megalkotott, ezt változatlan formában az Országgyűlés elég terjesztette a kormányzat. Én nem gondolom azt hibának, hogy módosítani kellett a tavalyi költségvetésen. Ha hiba, akkor maga az Európai Bizottság is óriásit hibázott. Nézzük meg az Európai Bizottság tavaly tavaszi előrejelzését, őszi előrejelzését, óriási különbség van a kettő között. Tehát ismétlem: az az Országgyűlés által elfogadott költségvetés kerül végrehajtásra, amelyet a tisztelt Ház megvitat, és ismétlem, amit végül az Országgyűlés elfogad.

Pláne sajátos, hogy veszélyhelyzeti rendeletalkotásról vitatkozunk itt, az Országgyűlés falai között, amikor a kormány a 2024. évről nem egy veszélyhelyzeti rendeletet alkotott, hanem egy törvényjavaslatot alkotott. Én azt tudom ígérni, hogy ha megnézik a korábbi évek gyakorlatát, akkor annak megfelelően hajtja végre a kormány az Országgyűlés által elfogadott költségvetést, az Országgyűlés által elfogadott kereteken belül. Ha ez 2024-ben úgy fog majd megvalósulni, ahogy a megelőző időszakban láthattuk, akkor bízom abban, hogy az Országgyűlés által kitűzött végcélokat fogjuk tudni teljesíteni, és azokat az eredményeket, amelyeket az idei évvel bezárólag remélhetőleg meg tudunk őrizni, amelyeket elértünk és amelyeket meg tudunk őrizni, 2024-ben is majd magunkénak tudhatjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)