HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt rátérnék mondandóm lényegére, kénytelen vagyok reagálni az előttem elhangzottakra, részint Gyurcsány Ferenc frakcióvezető úrra, részint pedig Varju Lászlóra, aki megismételte picit más szavakkal főnökének a mondatait.

Ha jól értettem, a baloldal vezető erejének, a Demokratikus Koalíciónak az elnöke, frakcióvezetője alapvetően két konkrét kritikát fogalmazott meg a 2024-es költségvetéssel kapcsolatban.

Az egyik kritika úgy szólt, hogy a kormány nem megbízható, amikor a költségvetés tervezéséről van szó. Mindezt annyival volt képes alátámasztani, hogy elmondta, hogy volt már arra szükség, hogy a költségvetést módosítani kelljen. Teszem hozzá, hogy egyébként itt, az Országgyűlésben, és teszem hozzá, hogy mindezt akkor, amikor egy Covid-járvány ütött be Magyarországon, tehát egy teljesen új helyzetet teremtve, másrészt meg, amikor kitört egy háború a szomszédban, és egyébként mindez, illetve az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak. De az azt megelőző időszakban minden vállalást, amit a kormány a költségvetésben megígért, azt tartotta is, ami nyilvánvalóan nem egyezik azzal a tapasztalattal, amit 2010 előtt láthattunk. Ugyanis, tisztelt képviselő úr, önök bírálják a magyar kormány költségvetési politikáját megbízhatóság szempontjából akkor, amikor önök 2002-2010 között egyszer sem voltak képesek azokat a számokat tartani, amelyeket önök írtak le. (Varju László: Igen, így van, bírálom!)

Tehát 2002-2010 között önök leírtak különböző költségvetési számokat az államadósságra, az államháztartási hiányra, a költségvetési hiányra, a gazdasági növekedésre vonatkozóan, és ezeket önök egyszer sem voltak képesek tartani. Tehát azt gondolom, hogy megbízhatóság szempontjából kritikát olyanoktól érdemes csak elfogadni, akik maguk megbízhatóak voltak a költségvetési tervezés és végrehajtás területén. Hát, ha valakik nem voltak azok, önök biztosan nem.

(18.40)

Ha megbízhatóságról van szó, tisztelt képviselő úr, azt gondolom, hogy a piacok erről ítéletet mondanak, amelyek nem politikai véleményt fogalmaznak meg, hanem a saját befektetett tőkéjükkel mondanak ítéletet egy-egy ország költségvetéséről, egy-egy gazdaság megbízhatóságáról, azt láthatjuk, hogy az állampapírokat évek óta túljegyzik (Varju László: 7 százalékos kamatért!), sokszoros a túljegyzése ezeknek az állampapíroknak. Tehát a piaci befektetők megbízhatónak tartják a magyar gazdaságot, és megbízhatónak tartják a magyar költségvetést, éppen ezért fektetnek bele annak a finanszírozásába. (Varju László: 18 százalékos kamat mellett!)

És azért, tisztelt képviselő úr, mondom ezt az ön főnökének is címezve (Varju László: Nem vagyok én postás!), önök voltak képesek arra a gazdasági bravúrra, nemcsak arra, hogy nem tartották a saját maguk által leírt számokat, hanem önök voltak képesek arra a gazdasági bravúrra, hogy akkor, amikor 2008 előtt Európában még gazdasági békeidő volt, ilyen idők voltak, ahogy az ön főnöke fogalmazott, akkor a világgazdaság pénzbőségben fürdött (Varju László: Az elmúlt tíz évben!), tehát volt pénz, és jól ment az európai gazdaság, 2007-ben képesek voltak az önök gazdaságpolitikájának köszönhetően 1,1 százalékos gazdasági növekedést összehozni. Tudja, mennyi volt 2007-ben az Európai Unió átlagos gazdasági növekedése? 3,1 százalék.

Tehát úgy, hogy a világgazdaság pénzbőségben fürdött, ahogy Gyurcsány Ferenc mondta, önök nem voltak képesek tartani a költségvetési hiányt, tehát túlköltekeztek, ennek ellenére a gazdaság rosszabb teljesítményt mutatott, mint az európai uniós átlag. Tehát abban az időszakban, amikor minden rendben volt az európai gazdaságban (Varju László: Nem igaz!), és önök kormányoztak, önök voltak felelősek a költségvetésért és a gazdaságpolitikáért, Magyarország nem közeledett az Európai Unióhoz, hanem távolodott tőle. Az Európai Unió, tehát a gazdagabb országok képesek voltak gyorsabban fejlődni, mint Magyarország. Ez az önök teljesítménye. (Varju László: Nem igaz!)

Nézze meg a gazdasági számokat, nézze meg, képviselő úr! Amikor azt mondja, hogy nem igaz, nézze meg, mennyi Magyarország gazdasági növekedése 2007-ben! (Varju László: Nem igaz!) Nézze meg! 1,1 százalék; az európai uniós átlag pedig 3,1. Tehát tőlem vitatkozhatunk tényszámokról, csak szerintem erről nem érdemes. (Varju László: Soha senki nem beszélt pénzbőségről!)

Tehát akkor, amikor önök ilyen gazdasági teljesítményre voltak képesek, akkor azt gondolom, hogy a megbízhatósági kritikákat öntől és önöktől nem kell elfogadnunk. Egyébként pedig azt javaslom, hogy jövőre  vagy, bocsánat, másfél év múlva, 2025-ben  térjünk vissza rá, én majd emlékeztetni fogom a képviselő urat, hogy képes volte a magyar kormány tartani azokat a célszámokat, amiket a költségvetésben meghatározott a 2024-es költségvetésre vonatkozóan, és utána beszélgessünk a megbízhatóságról.

A baloldal másik kritikája pedig az volt  Gyurcsány Ferencnek , hogy szerinte édeskevés az, amikor azt mondjuk, hogy meg kell védenünk azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk. Tehát ő azt mondja, hogy a védelmi költségvetés ebben a helyzetben kevés. Most eltekintek attól, hogy ha egyébként megnézzük az önök elvtársait Nyugat-Európa-szerte, ahol a kormányzati felelősséget ők viselik, egyébként ők milyen gazdaságpolitikát, ők milyen költségvetést tudnak tervezni ebben a nehéz, válságos, háborúval sújtott helyzetben, akkor azt gondolom, hogy már ezen az alapon is átgondolnák ezt a kritikát. De azt mondom, hogy érdemes megnézni azt, hogy amikor baj volt, amit egyébként önök okoztak 2010 előtt, akkor önök milyen költségvetést voltak képesek összehozni, hogy önök képesek voltake legalább arra, hogy az elért eredményeket megvédjék.

Azt mondom, hogy bárcsak legalább erre képesek lettek volna, de nem voltak, mert önök egy válsághelyzetben, mint amilyenben most is vagyunk  a különbség a korábbiakhoz képest csak az, hogy most nem magunk miatt kerültünk ide, hanem az elhibázott brüsszeli szankciók és a szomszédunkban zajló háború miatt, 2010 előtt pedig az önök rossz gazdaságpolitikájának köszönhetően , önök erre úgy reagáltak, hogy minden korábban elért vívmányt megszüntettek.

Önök élből elvették a 13. havi nyugdíjat, önök elvettek egyhavi bért a tanároktól, önök kórházi napidíjat meg vizitdíjat akartak bevezetni, bezártak iskolákat. Olyan gazdaságpolitikát csináltak, hogy önök nyolc év alatt annyit voltak képesek elérni, hogy 200 ezerrel kevesebb ember dolgozott Magyarországon, mint 2002-ben. (Gy. Németh Erzsébet: Most meg elment 600 ezer!) Ez áll szemben azzal, hogy ma egymillióval több ember dolgozik.

Tehát amikor a vívmányok megvédéséről vagy a védelem költségvetéséről van szó, akkor is, azt gondolom, hogy önöktől nem feltétlenül fogadunk el kritikát erre vonatkozóan (Varju László: Muszáj elfogadni! Nincs más!), mert amikor önök kezeltek válságot, akkor nemhogy a vívmányokat nem tartották meg, hanem mindent ráterheltek a családokra és a vállalkozásokra.

Éppen ezért volt elképesztően felháborító az, amikor azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy a mostani magyar, Fidesz-KDNP-s kormánynak az adópolitikája az embereket sarcolja. (Gy. Németh Erzsébet: Így van!) Hát, nem önök alatt volt a személyi jövedelemadó (Gy. Németh Erzsébet: Nem!  Varju László: Nem!) 36 százalékos meg 19 százalékos adókulccsal? Dehogynem! Az önök ideje alatt volt! (Varju László: 27 százalékos áfa!) És önök voltak azok, akik a családi adókedvezményt, a gyermekek után járó adókedvezményt megszüntették, elsorvasztották. (Varju László: Kenyérre! Babakocsira!) Nem mi voltunk azok, akik a társasági adót olyan magasra emeltük, mint ami az önök idejében volt; mi csökkentettük a társasági adót. Tehát az a helyzet, hogy ma Magyarországon sokkal kisebb az adóterhelése mind a vállalkozásoknak, mind a családoknak, mint az önök idején.

Ez volt a rövid reflexióm az önök megjegyzéseire, most pedig rátérnék arra, amit eredetileg szerettem volna mondani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Európa és benne Magyarország, ahogy már említettem, a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzet, majd az orosz-ukrán háború kitörése óta nehéz helyzetbe került. Nem mi kevertük magunkat ebbe a nehéz helyzetbe, nem a kormány politikája miatt vagyunk válságos helyzetben, hanem azért, mert egy Covid tört ránk korábban, most pedig egy háború dúl a szomszédunkban.

Elég végignéznünk az Európai Unió összesített gazdasági mutatóin, tehát minden európai ország gazdasági mutatóin, vagy rátekintenünk a vezető nyugati országok GDP-adataira, hogy felismerjük a Covidra adott helytelen válaszok, majd a háborúpárti európai álláspont, valamint az elhibázott szankciók térdre kényszerítik az európai gazdaságot.

Ráadásul a helyzet nemcsak gazdaságilag nehéz, talán ami annál is rémisztőbb, hogy komoly biztonsági kockázatot is jelent a világra nézve a szomszédunkban zajló háború, és ez a kockázat leginkább a szomszédban tapasztalható, tehát itt, nálunk  egy óceánnal odébb talán ez a háborús kockázat máshogy néz ki, talán azért is vannak más állásponton. Tehát nem túlzás azt állítani, hogy a harmadik világháborúval fenyegető helyzettel állunk szemben, minden apró lépésnek jelentősége van, és rengeteget számít az, hogy hogyan állunk a felmerülő akadályokhoz, és mi a mi perspektívánk.

Nem véletlen tehát, hogy a baloldal által kritizált védelem költségvetését kívánta megalkotni a kormány és nyújtotta be az Országgyűlés elé. Ennek nagy jelentősége van, hiszen kiemeli talán a két legfontosabb szándékunkat. Az ebben a költségvetésben testet öltő politika világos célokat határoz meg a számok nyelvén: egyrészt azt, hogy mi továbbra is ki akarunk maradni ebből a háborúból, és békepárti álláspontot képviselünk, és mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy Magyarország biztonsága hosszú távon is garantált legyen; másfelől pedig a másik célja, hogy megvédjük azokat az eredményeket, amelyekért közösen küzdöttünk a magyar emberekkel az elmúlt 12 évben.

A Pénzügyminisztérium a védelem költségvetésén keresztül nemcsak Magyarország pénzügyi biztonságát és stabilitását garantálja, de az európai gazdasági környezethez képest pozitív elmozdulásokat is lehetővé tesz.

(18.50)

A stabilitásnak szükséges, de nem elégséges feltétele az országos pénzügyi stabilitás garantálása, ennek megfelelően a ’24-es költségvetés, egyébként az Alaptörvényben meghatározott módon, államadósság-csökkentéssel, emellett 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol és egyébként az európai gazdasági növekedésnél jóval nagyobb, 4 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ráadásul azt lehet mondani, hogy a tervezésben a kormány, azt gondolom, hogy felelősségteljes, ugyanakkor óvatos volt, mert egy számjegyű, 6 százalékos inflációra számít a jövő évben, és teszi ezt úgy, hogy a Nemzeti Bank ennél jóval kedvezőbb, 4 százalékos inflációval számol. Reméljük, hogy a Nemzeti Banknak lesz igaza e tekintetben. Mindez tehát: a stabil növekedés csökkenő államadósság mellett, abszolút fenntartható módon valósul meg. Tehát azt gondolom, hogy ez a költségvetés alapvetően jól reagál az előttünk álló kihívásokra, és megvédi azokat a legfőbb eredményeket, amelyeket az elmúlt 12 évben létrehoztunk.

Én konkrétan még két dologról szeretnék beszélni; az egyik a rezsicsökkentés, ez az egyik olyan fontos eredmény, amelyet megvédünk még akkor is, ha egyébként az elhibázott brüsszeli szankciók energiaválságot okoztak; a másik pedig a honvédelem kérdésköre.

Kezdeném a rezsicsökkentéssel. Ha a számoknál maradunk, világos, hogy a 2024-es költségvetés továbbra is megőrzi, megtartja a Rezsivédelmi Alapot, amely több mint 1360 milliárd forinttal járul hozzá ahhoz, hogy a családok, a vállalatok és az önkormányzatok olcsón tudjanak energiához jutni. A költségvetés 917 milliárd forintot irányoz elő a lakossági rezsivédelemre, csaknem 208 milliárd forintot a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek kompenzációjára, 83 milliárd forintot az önkormányzatok kompenzációjára és 66 milliárd forintot az egyházak megsegítésére. Az állami tulajdonú társaságok 50 milliárd forint, a versenyszektor pedig 37,5 milliárd forint támogatásban részesülnek a rezsivédelem keretében.

Teljesen világosan mutatják ezek a számok is tehát, hogy eltökélt a kormány abban, és ebben a Fidesz és a KDNP támogatni fogja a kormányt, hogy a rezsicsökkentést megtartsuk, azt a rezsicsökkentést, amely ebben az energiaválságos időszakban azt eredményezte, hogy amikor Európában elszálltak az energiaárak, Magyarországon jutottak hozzá a polgárok legolcsóbban az energiához, és egyébként minden család havi 181 ezer forintot takarított meg azzal, hogy a rezsicsökkentés intézménye nem szűnt meg.

Persze azon nem csodálkozhatunk, hogy a rezsicsökkentés eredményeit a baloldal a mai napig megkérdőjelezi és a rezsicsökkentést egy hazugságnak nevezi. Gyurcsány Ferenc 2014-ben, a rezsicsökkentés bevezetése után is egy hülyeségnek nevezte, és ez az álláspontjuk, úgy látom, nem változott meg. Még emlékezhetünk arra is, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon. Azt gondolom, hogy itt a haszon, tisztelt képviselőtársaim, a magyar családok biztonsága. Nekünk ez a legfontosabb. Több nem is kell, ugyanis az államnak nem élősködnie kell az állampolgárokon, hanem segíteni őket a bajban. (Varju László: Leszakad az ég!) Persze lehet, hogy ez a gondolat a baloldalon egy science fictionnel ér fel.

Az probléma egyébként, hogy amikor már látszott, hogy a rezsicsökkentés fenntartására milyen nagy szükség lesz, önök egy olyan miniszterelnök-jelöltet választottak maguknak, Márki-Zay Pétert, aki egyébként a választási kampányban is elmondta, hogy az önök politikája arról fog szólni, hogy a rezsicsökkentést megszüntetik. Ahogy ő fogalmazott: egy biztos, a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani. Ez egy világos, egyértelmű állásfoglalás, és azt gondolom, hogy ennél felelőtlenebb politikát nem is folytathatnának, és nyilvánvaló, hogy ezért önök nem fogják támogatni a költségvetést, ezért sem fogják támogatni a költségvetést, mert mi kiállunk a rezsicsökkentés mellett, önök pedig nem.

A másik téma a honvédelem kérdésköre. Kósa Lajos is beszélt előttem arról, hogy mennyire megnövekedett a jelentősége, hiszen a szomszédunkban egy háború zajlik. Mindazt már nem szeretném elismételni, amit képviselőtársam elmondott, de az egészen biztos, azt elmondhatjuk, hogy mi 2010 előtt NATO-potyautasok voltunk. Tehát beléptünk, elvártuk, hogy megvédjen bennünket, leginkább az Amerikai Egyesült Államok hadiereje, hadikapacitásai védjenek meg bennünket, de egyébként a vállalt feladatokat nem teljesítettük.

Azzal egészíteném még ki Kósa Lajos szavait, hogy bár én fiatalabb vagyok, máshonnan nézem, de nekem a 2010 előtti honvédelmi politikáról Szekeres Imrének az az ominózus beszéde ugrik be, amikor nem sikerült minden szót a leghelyesebben elmondani. (Font Sándor közbeszól.) Igen, igen, tehát a legszebb brezsnyevi időket hozta vissza az a beszéd. Egy biztos: hűen tükrözte az akkori honvédelemhez való hozzáállásukat önöknek. Az biztos, hogy a végeredmény az volt, hogy egy teljesen leépült hadsereget örököltünk meg önöktől 2010-ben. Mi ezen szerettünk volna változtatni, és azt gondolom, hogy az a magyar kormányt és azon belül is Simicskó Istvánt, aki még akkor honvédelmi miniszterként dolgozott, az ő munkáját dicséri az a felismerés, hogy Európában a biztonságért tenni kell. Azt gondolom, a magyar kormány ezt a felismerést idő előtt Európában magáévá tette, és már 2017-ben elindult a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program, és valójában ennek köszönhetően vagyunk ma előrébb a biztonság és a honvédelem megerősítése területén, mint a legtöbb európai ország.

És valóban, a honvédelmi kiadások  bár azt mondja Varju képviselő úr, hogy ő ezt nem látja, de ha majd megnézi a konkrét számokat, akkor láthatja, hogy igen  az idén, de jövőre is, tehát a 2024-es költségvetésben is elérik a tervezett GDP 2 százalékát. Azt mondanom sem kell, hogy a 2024-es költségvetés hétszer annyit fordít a honvédelem megerősítésére, korszerűsítésére, digitalizációjára, mint amennyit egyébként önök azokkal a trükkökkel együtt is, amelyekről Kósa Lajos is beszélt, fordítottak 2010-ben. Mindent megteszünk tehát azért, és ez a költségvetés is erről szól, hogy a magyar honvédelmet modernizáljuk és a XXI. század kihívásainak megvívására alkalmassá tegyük. A haderőfejlesztés keretében megvalósul a légierő-képességek, a szárazföldi képességek, a katonák egyéni felszerelésének és a vezetésirányítás képességeinek is a fejlesztése. Azt gondoljuk, hogy persze, egy védelmi szövetség tagja vagyunk, de végső soron magunkat nekünk kell megvédenünk, és azt gondolom, hogy amikor a szomszédunkban háború dúl, ez a felismerés nagyon fontos.

Megint nem tudok elmenni amellett, hogy miközben ezt a magyar kormány már 2016-17-ben felismerte, addig önöktől a honvédelem területén csupán annyi telik, hogy azt mondják, azokat a fegyvereket, amelyekkel most Magyarország rendelkezik, adjuk oda, és vegyünk részt ilyen értelemben a háborúban. Ha tiltakoznának, akkor Tordai Bencét tudom idézni. Azt mondja: ahogy minden tisztességes ország küld fegyvereket Ukrajnának, így Magyarországnak is ezt kéne tenni. Világos, egyértelmű beszéd, ez az önök álláspontja, a miénk pedig más. Azt gondoljuk, hogy a Magyar Honvédségnek az a dolga, hogy a magyar embereket védje meg és Magyarország biztonságát garantálja.

(19.00)

A védelmi költségvetés másik szempontja az, hogy Magyarország déli határait is meg kell védeni, és azzal, hogy Brüsszelben ilyen lopakodó jogalkotással a múlt héten elfogadták azt, hogy Európában kötelező kvóták szerint osszák szét a migránsokat, azt azért elég könnyű belátni, ha erről a hírről értesülnek azok, akik el akarnak indulni Európa irányába, ez egy újabb meghívó levelet fog jelenteni, és olyanok is el fognak indulni, akik korábban talán ezt nem tették volna meg.

Éppen ezért még fontosabb lesz Magyarország déli határainak a védelme, amelyre a magyar kormány, a magyar költségvetés áldoz, és annak ellenére, hogy nemcsak Magyarország, hanem Európa határait is védjük, az Európai Unió a mai napig egyetlenegy eurócentet sem fizetett ki. Ugye, tudják, ez az a kötelező szétosztási mechanizmus, amiről Ujhelyi István azt mondta, hogy soha nem is volt, és soha nem is lesz, és tudják, ez az a migráció, amire az önök párttársai azt mondták, hogy ez álprobléma, ezt csupán mi találtuk ki.

Mivel a magyarok már többször adhattak hangot, hogy mennyire fontosnak tartják a határvédelmet, egy népszavazás keretében pedig annak, hogy a kötelező betelepítési kvótát nem hajlandók elfogadni, és egyébként ennek fényében és a magyar emberek akaratának megfelelően az Országgyűlés módosította is az Alaptörvényt, és belekerült az alkotmányos identitás védelme, illetve az idegen népesség betelepítésének a tilalma, ehhez mi tartani fogjuk magunkat. Bár ez valóban nem elsősorban költségvetési kérdés, csak szerettem volna leszögezni.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a Pénzügyminisztérium által benyújtott 2024-es költségvetési terv alkalmas arra, hogy megóvja Magyarország eddig elért eredményeit, távol tartsa hazánkat a háborútól, és továbbra is óvja a magyar embereket a háború és az elhibázott brüsszeli politika káros hatásaitól. Éppen ezért természetesen a KDNP támogatni fogja Magyarország 2024. évi védelmi költségvetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)