DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a hozzászólásomra rátérnék, elmondanám, sajnálom, hogy Ander Balázs elment, mert két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az, hogy a számokkal egy kicsit hadilábon állt. Én is megnéztem az oktatási ágazati előirányzatban az oktatásra fordítandó összeget, ami 2023-ban 2800 milliárd, a jövő évi költségvetésben pedig, amelyet most tárgyalunk, 3400 milliárd, tehát 600 milliárd forinttal több. Ha osztok, szorzok, számolok, ez akkor is a tervezett infláció fölött van. Lényegesen fölötte van az, amit oktatási kiadásra fordítunk.

Szólni fogok majd a szakképzési centrumoknak juttatott összegről is, mert valójában ehhez a részterülethez szeretnék hozzászólni, de előtte még egy megjegyzést szeretnék tenni. Ez pedig az, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyi tárcát cserélte föl 1922-ben. 1921-ben belügyminiszter volt az első Bethlen-kormányban, 1922-től pedig a haláláig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Megnéztem az akkori parlamenti naplókat mint történész  Ander Balázs is történelemszakot végzett, csak lehet, hogy ezt a szigorlati tételt valahogy elsíbolta , és azt láttam, hogy nem csak hazai forrásból építettünk iskolát. Igaz, hogy majdnem a GDP 8-10 százalékát fordította akkor, a húszas években Magyarország kultúrpolitikára, oktatáspolitikára  mindig megvédte a miniszterelnök a miniszterét; ezt maga Klebelsberg mondta el egy parlamenti hozzászólásában , de népszövetségi kölcsönt is kaptunk, 250 millió aranykoronát. Ebből építettünk vagy telepítettünk át egyetemeket, építettünk középiskolákat, és építettünk 5 ezer népiskolát, tanyasi, falusi és városi iskolát. Tehát a helyreállításban, a stabilizációban is volt külföldi kölcsön, amelyet Magyarország 1924 után megkapott, és egészen 1930-ig fölhasznált.

Szeretném elmondani, véleményem szerint is nagyon fontos, hogy a költségvetés jól megtervezett, stabil és kiszámítható legyen, és fontos, hogy az ágazati forrásokat elkülönítse. Magam is azt vallom, hogy az oktatás egy fontos terület, befektetés a jövőbe, éppen ezért erre áldozni kell.

Engedjenek meg még néhány szót a költségvetésről! A jövő évi költségvetés a védelem költségvetése, abban az értelemben, hogy a családok és az emberek anyagi biztonságát és az ország fizikai biztonságát szolgálja és garantálja. Háborús időkben természetesen nehéz tervezni, számolni kell a veszélyekkel, de úgy érzem, ez a költségvetésitörvény-tervezet számol ezekkel a veszélyekkel, és ezt úgy kell megtenni, hogy az elért eredményeinket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, nem hagyhatjuk veszni. Garantálni kell tehát az ország gazdasági és fizikai biztonságát. Meg kell védeni a magyar családokat. Ennek két útja van, ahogy hallottuk is Hollik Istvántól, a rezsicsökkentés, a Rezsivédelmi Alap, amelyben 1360 milliárd forint van, a másik pedig a családtámogatási rendszer, amelyre büszkék lehetünk. És mondhatom azt, hogy Európában az élvonalban vagyunk, s nemcsak a számok tekintetében, hogy a GDP-ből mennyit fordítunk családtámogatásra, hanem az elvet figyelembe véve is, hogy mennyire azt akarjuk, hogy családok legyenek, gyerekek szülessenek, mert  lehet, hogy közhelyszerű, amit mondok, de igaz  gyerek nélkül nincs jövő.

Meg kell védeni a nyugdíjak reálértékét. A nyugdíjakra a jövő évi költségvetésitörvény-tervezet több mint 6500 milliárd forintot kíván fordítani, és mindenképpen inflációkövető az emelés.

Válságálló gazdaságra van szükség. 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a költségvetési tervezet  az infláció 6 százalékos , és 220 milliárdos tartalékkal.

Most jutottam el a mondandóm lényegéhez, hogy meg kell védeni ennek a költségvetésnek a munkahelyeket, és a honvédelmi kiadásokra is több mint 2 százalék fölött jut, hiszen a Honvédelmi Alapban 1310 milliárd forint van, és ha jól számolok, államtitkár úr, akkor ez eléri a GDP 2 százalékát, hiszen egy 69 000-70 000 milliárd forintos GDP-ről beszélünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ágazati források közül már szóltam az oktatásról. Engedjék meg, hogy egy részterületről külön szóljak, a szakképzésről. A szakképzés egy sikertörténet. Abban a dimenzióban akarom a szakképzést bemutatni önöknek, hogy hogyan védi meg a munkahelyeket, mert a magyar gazdaság versenyképességét segíti elő az, ha a szakképzett munkaerő jelen van, ha minél több olyan szakképzett munkaerőt tud a magyar gazdaság alkalmazni, ami ezt a versenyképességet javítja.

2018-19-ben elkészült a szakképzés 4.0, amely a szakképzés új rendszerét jelentette. Vonzó környezet, biztos munkalehetőségek és az oktatók, szakoktatók bevonása ebbe a folyamatba. Az első lépésünk természetesen az volt, hogy egy 30 százalékos béremelést kaptak ekkor a szakképzésben dolgozó oktatók, s ez 2020-ban meg is jelent a számlájukon, az idén, 2023-ban pedig 15 százalékos emelést kaptak. Tehát azt lehet mondani, hogy néhány éven belül, két-három éven belül majdnem 50 százalékos oktatói, szakoktatói béremelés valósult meg. És eredményes is volt, hiszen a szakképzésben ez az átalakítás azt jelentette  csak röviden fölsorolnám , hogy a gyakorlati képzés súlya növekedett, a gazdaság igényeinek figyelembevételével történik a képzés, két szakmát ingyenesen lehet tanulni, új ösztöndíjrendszer van, amely motiválja a diákokat, hogy ide jelentkezzenek, a duális képzést megerősítettük, átalakítottuk a foglalkoztatottságot, a foglalkoztatás módját a munka törvénykönyvében, ami rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé, valamint a szakoktatók bevonása és bérének a megemelése is a minőséget, a színvonalat emeli.

(19.30)

A 2024-es költségvetésben  itt sajnálom, hogy Ander Balázs elment  16,6 milliárd forint többlet található, amely az idei béremelésekből  abból a 15 százalékból, amit említettem  következő kiadásokat, a jövő évi kiadásokat is fedezi, hiszen egy magasabb bázisról indult el. A szakképzési centrumok ezért 194 milliárd forintos költségvetéssel, bevétellel vagy állami támogatással számolhatnak, ez 20 milliárd forinttal több jövőre, mint az idei.

Van még két fontos tétel, amely a szakképzést erősíti, az egyik az állami szakképző intézmények ingyenes képzésének kiegészítő finanszírozása, ez mintegy 20 milliárd forint, és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési támogatása, ez a képzési alaprész, idetartozik az ösztöndíj és az egyszeri pályakezdési juttatás forrásigénye, ez ebben a költségvetési törvényben mintegy 50 milliárd forintot jelent.

Összességében, hogyha a szakképzésre fordítandó összegeket nézzük, az idei 238 milliárdról, mármint az idei kiadási előirányzatról 268 milliárd forintra változik jövőre, ez 30 milliárdos többletet jelent.

Nagyon fontos, az államtitkár úr is mondta, hogy védjük meg a munkahelyeket, azt a 4 millió 700 ezer munkahelyet, és énnekem vesszőparipám az, hogy úgy lehet megvédeni ezeket a munkahelyeket a versenyszférában, hogyha megfelelő szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, azt be tudják vonni a cégek, a nagyobb cégek és a kkv-k is, mert hogyha megvan a megfelelő szakképzettség az építőipar, a járműipar és minden más területen, akkor válságálló lesz ez a gazdaság, hiszen Magyarországon a foglalkoztatottsági ráta, ahogy hallottuk, ha jól emlékszem, 74 százalék, 74,4 százalék körül van, és ebben Európában az élvonalban vagyunk.

Úgyhogy szerintem a szakképzés átalakítása jól sikerült, a költségvetésitörvény-tervezet a forrásokat odateszi, és ez a jelenlegi helyzetben elfogadható és reális. Éppen ezért támogatom, és remélem, hogy a Fidesz-frakció nevében is mondhatom, támogatom a költségvetés egészének elfogadását és ennek a részfejezetnek az elfogadását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)