WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom önöknek őszintén, hogy engem is megihletett Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony felszólalása a nyugdíjakkal, a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban. Egyébként elvette a kenyeremet Bánki Erik képviselőtársam a felszólalásával, úgyhogy nem térek ki ilyen részletesen, mert mindent elmondott, de ebben a parlamentben sok politikai erő van, amelyik a nyugdíjasok mellett szólhatna érdemben, de azért van annak valami diszkrét bája, amikor Gyurcsány Ferenc frakciójában ülő képviselők, akik kormányzásuk alatt, tudjuk, hogy miket tettek (Gy. Németh Erzsébet: Na, miket?) a nyugdíjasokkal, a nyugdíjakkal  ahogyan Bánki Erik képviselőtársam részletesen kifejtette , pont a nyugdíjasok helyzetét kérik számon a kormányon.

Természetesen nem tartunk ott a nyugdíjasok tekintetében sem, ahol tartani szeretnénk, de azt gondolom, hogy a jelenlegi kormány nyugdíjas-politikáját és a Gyurcsány-kormány nyugdíjas-politikáját egész egyszerűen nem lehet egy lapon említeni. (Gy. Németh Erzsébet, ujjaival mutatva a számot: Mondtam, hétszer! Hétszer adtunk, képviselő úr!)

És akkor rátérnék az eredetileg tervezett felszólalásomra. Eltelt egy újabb esztendő, és ha jól számolom, immáron már kilencedik éve annak, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a kormány ismét az Országgyűlés tavaszi ülésszakán nyújtotta be a következő évi költségvetést, ezzel is erősítve a közpénzügyi kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget.

Ha a főbb költségvetési, gazdasági mutatókat vesszük górcső alá, és próbáljuk összehasonlítani a 2023-ban tervezett és a 2024-ben tervezett értékeket, akkor azt mondhatjuk, hogy akár a gazdasági növekedés tekintetében, akár az államháztartási hiány alakulásában, akár az államadósság alakulásában, akár az éves infláció mértékében egyértelmű javuló tendencia van az előttünk fekvő törvényjavaslatban szereplő számokban, amely a 2024-es költségvetési évre vonatkozik a jelenlegi terv szintjén. Mindezek mellett fontos kiemelni azt is, hogy a 2024-es büdzsé mintegy 220 milliárd forintos központi tartalékkal is számol. Tehát azt gondolom, hogy a biztonságát megfelelőképpen garantálja a költségvetésnek mindez.

Az instabil világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika és az elhúzódó háború negatív hatásai természetesen Magyarországot is rendkívüli kihívások elé állítják, ezért az eddig elért eredményeinket még jobban kell védenünk, nem hagyhatjuk őket veszni, és olyan költségvetésre van szükség, ami garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát is, megvédi a magyar családokat, munkahelyeket, nyugdíjakat, és továbbra is fenntartja az Európában egyébként egyedülálló rezsivédelmi rendszerünket.

A 2024-es költségvetés a védelem költségvetése. A két legfontosabb terület, ahogy ma már többször elhangzott: a rezsivédelem és a honvédelem.

A jövő évi költségvetés megőrzi a Rezsivédelmi Alapot, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, intézményfenntartók és a vállalatok energiaszámláinak kifizetését.

(19.50)

Ezen a rendszeren keresztül Európa legalacsonyabb rezsiszintjét biztosítja a kormány a családok számára jövőre is.

Ezenfelül a 2024-es költségvetésben több forrás jut a védelmi kiadásokra, így megerősödik a Honvédelmi Alap is, amelynek kerete 2024-ben 1309,6 milliárd forintot tesz ki, míg az összes honvédelmi kiadás így már elmondhatóan meghaladja a GDP 2 százalékát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország gazdálkodását, gazdaságpolitikáját, illetve költségvetésének működését sokféleképpen lehet mérni. Ha megengedik, én most elsősorban a saját körzetem felé fordulva az általam képviselt, Siófok székhelyű, 71 települést magába foglaló Somogy 4-es választókörzetben, illetve a Balatonnál megvalósult, egyébként a költségvetésből finanszírozott fejlesztésekről, illetve fejlesztési tervekről szeretnék néhány mondatot szólni. Egyúttal megragadnám az alkalmat arra is, hogy a jelen lévő államtitkár urakon keresztül köszönetet mondjak a magyar kormánynak az utóbbi években nyújtott, a térségünket érintő támogatások rekordmértékű összegéért.

Fontos mindezekről beszélnünk, már csak azért is, mert sokunknak egyre inkább úgy tűnik, hogy a baloldal, illetve különféle baloldali médiumok rendszeresen, de különösen egyébként ilyen nyári főszezon kezdetekor most már módszeresen minden egyes évben minden lehetőséget igyekeznek megragadni, hogy a Balaton-térség fejlesztéseit vagy épp a turisztikai ágazat helyzetét rossz színben próbálják meg feltüntetni. Ilyenkor rendszerint mindig jönnek a szokásos álhírek, vádak, rágalmak  idén sincs ez másképp  vagy épp a Balaton vízminőségével, vagy a szálláshelyekkel, vendéglátóipari egységek áraival, vagy éppen a helyi vendégszeretettel kapcsolatban; a lényeg az, hogy valamilyen otromba támadást a Balatonnal szemben intézzenek.

Persze értem én, hogy a baloldalnak nem tetszenek a balatoni térség sikerei, hiszen a kormányzásuk alatti időszakból sajnos vannak testközeli tapasztalataink, akár a balatoni turisztikai cégek, akár az ingatlanok, strandok, idegenforgalmi érdekeltségek eladására vagy éppen a be nem teljesült, többmilliárdos fejlesztési ígéretekre is gondolhatunk. Ám azt még ennyi év után sem nagyon tudjuk felfogni mi ott a Balatonnál, hogy pontosan miért jó és miért érdeke valakinek vagy valakiknek, hogy a Balaton rendszeres lejáratásával foglalatoskodjon, rossz, kártékony és valótlan álhírek keltésével hazánk egyik legnagyobb természeti kincsét, a Balatont illessék.

Született balatoniként én ezért is tartottam és tartom fontosnak most is, hogy minden egyes adandó alkalommal hangsúlyozzam azt, hogy a Balaton fejlesztésére, ha már költségvetésről beszélünk, az utóbbi évtizedekben egészen biztosan egyetlenegy kormány sem költött annyit és fordított annyit, mint a jelenlegi kormány. Az elmúlt néhány évben olyan gazdasági, turisztikai és infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a Balatonon, amelyekről korábban az ott élők még csak álmodni sem mertek.

Én a somogyi választók bizalmának köszönhetően eddig most a harmadik ciklusomat tölthetem itt az országgyűlési patkóban, és ha jól számolom, akkor a tizedik költségvetési vitán veszek részt, de én nem emlékszem arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy a baloldaltól, egyáltalán az ellenzéktől bármikor is bármilyen költségvetés-tervezettel kapcsolatban támogató kritika fogalmazódott volna meg, vagy éppen az ellenzék az éppen aktuális költségvetés-tervezet valamelyik elemét pozitív színben tüntette volna fel. Általában folyamatosan a kritikák, folyamatosan a költségvetést érintő negatív hangok jelentek meg, de hát, mivel a politika, így a fejlesztéspolitika, a költségvetési politika is, azt gondolom, egy tapasztalati műfaj, a tények beszéljenek, hogy mennyire voltak sikeresek az elmúlt évek egyébként baloldali ellenzék által folyamatosan kritizált költségvetései.

Megint visszakanyarodom szűkebb lakókörnyezetemhez, a Balaton térségéhez. A teljesség igénye nélkül szeretném elmondani, hogy ezekből az ellenzék által folyamatosan kritikával illetett költségvetési forrásokból többek között elkészült a dél-balatoni vasútvonal teljes felújítása, az északi parti vonalszakasz egy részének a villamosítása, a somogyi megyeszékhelyet és a Balatont összekötő R67-es gyorsút építése is a végéhez közelít. Megépült a Balatont keleti irányból elkerülő 710-es számú főút, a Balaton nyugati oldalán pedig az M76-os autóút szakaszainak az építése zajlik. A költségvetési források hatékony és célszerű felhasználása révén a közelmúltban vált teljessé egyébként a balatoni bringakör felújítása. Soha nem látott mértékben szépültek meg a strandjaink, amit az ellenzék folyamatosan úgy illet, hogy elveszi a kormány a strandokat. Soha ennyi strand felújítása nem történt meg. Korszerűsítették az aligai vitorláskikötőt. Hosszú évtizedek után először végre teljesen új hajókat kaphat a balatoni hajózás. Ilyenre sem emlékszünk évtizedekre visszamenőleg, az én életemből egészen biztos, hogy ilyen példa nem volt.

És talán országosan sokan nem is tudnak róla, hogy jelenleg is, ha jól emlékszem, egy több mint 20 milliárdos projekt keretében zajlik a Sió-csatorna teljes zsiliprendszerének átépítése és a siófoki csatornaszakasz rehabilitációja is. A régi zsiliprendszer fizikai állapotának ismeretében egészen nyugodtan kijelenthető, hogy az utolsó utáni pillanatokban voltunk, de a kormány támogatásának köszönhetően végre ez a projekt is megvalósulhat. Reményeink szerint az új komplexum egyébként nem csupán egy infrastrukturális beruházás, hanem egy új turisztikai látványosság is lehet a Balatonnál.

A somogyi, a balatoni és a szántódi emberek régi vágya, régi álma volt többek között az is, hogy az egykor szebb napokat látott szántódpusztai majorság végre megújulhasson. Jó hír, hogy itt is a kormány 1,8 milliárd forintos támogatása révén ennek a projektnek az első üteme elkészülhetett, és amint a gazdasági helyzet ezt lehetővé teszi, szeretnénk folytatni a második ütem megvalósítását is.

Egy teljesen új turisztikai attrakció lehet a déli part egyébként egyetlen várromjának, a Kereki községben található Fejérkő várnak a turisztikai fejlesztése is. Az így megépülő új látogatóközpont átadására heteken vagy napokon belül sor kerülhet. Ezt is ebből az ellenzék által kritikával illetett költségvetésből tudtuk ott, a mi térségünkben megvalósítani.

Mindezek mellett szeretném persze még kiemelni azt is, hogy a turizmus erősítése érdekében a balatoni önkormányzatok és vállalkozások által elnyert, vissza nem térítendő támogatások révén számos idegenforgalmi attrakció kialakítására, szállás- és vendéglátóhely fejlesztésére, felújítására nyílik, illetve nyílt lehetőség a Balatonnál az utóbbi években.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásomban említett konkrét balatoni fejlesztésekkel kapcsolatban a teljesség igényét nélkülözve igyekeztem rávilágítani arra, hogy ha az ország gazdasági eredményeit és költségvetési teljesítőképességét a balatoni fejlesztések tükrében próbáljuk meg összehasonlítani a 2010 előtti időszakkal, akkor, azt hiszem, kimondhatjuk, hogy egyértelműen és világosan megállapítható, hogy a Balaton az elérhető szolgáltatásokat és fejlesztéseket tekintve az utóbbi években sokkal nagyobb léptékben tudott gyarapodni, mint ahogy azt a baloldali kormányok idejében tapasztaltuk.

Azonban azt is látni kell, hogy a hazánkat és kontinensünket egyaránt sújtó történelmi léptékű kihívások, a világgazdaság változásai, az elhibázott uniós szankciós politika, a magas rezsiköltségek, az elhúzódó háború, az illegális migráció és annak európai kezelési módja vagy éppen a koronavírus-járvány hatásai rég nem tapasztalt nehézségeket jelentenek az államadósságot csökkentő, a munkahelyeket, a családokat és a nyugdíjasokat megvédő, valamint az ország biztonságát előtérbe helyező költségvetési politika számára.

Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő költségvetési törvény mindenféleképpen alkalmas arra, hogy ezeket a célokat hatékonyan szolgálja, ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a történelmi léptékű kihívások sikeres leküzdése érdekében, pártpolitikai meggyőződéstől függetlenül, a magyar érdeket szem előtt tartva szavazataikkal támogassák a jövő évi költségvetés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)