NAGY CSABA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az Igazságügyi Minisztérium céljául tűzze ki, hogy a megfelelő jogi háttér megteremtésével, egyszerűsítésével és átláthatóbbá tételével, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével tudjon hozzájárulni Magyarország fejlődéséhez.

(20.20)

Az Igazságügyi Minisztérium által koordinált jogharmonizáció egy állandó, szakmailag szerteágazó tevékenység, amely magában foglalja valamennyi hazai jogszabály tervezetének uniós jogi ellenőrzését, valamint a változó uniós jogi rendelkezésekhez való hozzáigazítását, továbbá összehangolja a szaktárcák jogalkotási tevékenységét.

A magyar alkotmányos önazonosság védelme és nemzetközi elfogadottságának erősítése továbbra is az egyik kiemelt feladata a tárcának. A minisztérium elkötelezett egy olyan megoldás kialakításában, amely valóban a szubszidiaritás elvét juttatja érvényre. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tárca kiemelt figyelmet fordít az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelésére, ennek érdekében a minisztérium új alapokra helyezte a szakmai együttműködést minden jogászi hivatásrenddel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban részletesebben kitérek az igazságügyi tárca egyik általam különösen fontosnak gondolt feladatára, az áldozatsegítésre, hiszen az áldozatsegítés a gondoskodáspolitika része, az áldozatsegítéssel az emberarcú, empatikus állam mutatkozik meg.

Varga Judit igazságügy-miniszter így beszélt az áldozatsegítő központok létrehozásának céljáról, idézem: „Az áldozatsegítő központok létrehozásának célja az volt, hogy a hivatali, bürokratikus környezettől eltérő, nyugodtabb, bizalmasabb, emberbarát légkörben személyre szabott támogatási formákkal nyújtsunk segítséget a bűncselekmények áldozatainak.”

A kormány 2017-ben határozatban döntött arról, hogy az igazságügyért felelős miniszter feladata az állami áldozatsegítés hatékonyabb rendszerének létrehozása. Az Igazságügyi Minisztérium az áldozatsegítő stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően megkezdte az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását.

Az áldozatsegítés rendszerének fejlesztéséről szóló, 2019-ben született kormányhatározatban a kormány egyetért az áldozatsegítő központok országos hálózattá történő bővítésével, amelyhez biztosítja a szükséges fejlesztési forrásokat a központi költségvetés terhére.

A jogi definíció szerint áldozatnak minősül, tehát segítséget kaphat, aki Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. Ebbe a körbe sorolható egyebek mellett a lopás, a rablás, a csalás, az emberkereskedelem sértettjei, illetve hozzátartozói, a különböző erőszak, különös tekintettel a családi és kapcsolati erőszak sértettjei, beleértve a fizikai és lelki bántalmazást is, továbbá a szexuális visszaélés, kerítés, gyermekprostitúció kihasználása, zaklatás.

Az áldozatsegítő központok szolgáltatásait igénybe veheti az EU bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára, vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált.

Az első budapesti áldozatsegítő központ 2017 júniusában nyitotta meg kapuit. 2023-ban összesen tizennégy áldozatsegítő központ és négy áldozatsegítő pont működik az ország különböző pontjain. A minisztérium célja, hogy a 2024. év végére az ország minden vármegyéjében legyen áldozatsegítő központ vagy áldozatsegítő pont, ennek érdekében 2024-ben további négy áldozatsegítő központ kerül megnyitásra. Mindezek mellett az áldozatsegítő központok szakmai irányításához kapcsolódó áldozatsegítő vonal működtetése, a pszichológusi ellátás nyújtása továbbra is szerepel a minisztérium céljai között.

A kormány folyamatosan bővíti a hálózatot. A legutóbbi békéscsabai áldozatsegítő központot 2023-ban adta át Répássy Róbert államtitkár úr. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy 2010 óta dolgozik azon a kormány, hogy a bajbakerültek a lehető legszélesebb körű segítségnyújtást kapják mind a jogszabályok szintjén, mind a gyakorlatban. „2025-ig valamennyi vármegyében szeretnénk a hálózatot kialakítani, tizennégyben már jelen vagyunk”  nyilatkozta.

Az áldozatsegítő központok 130-nál is több országos, helyi és civil, egyházi szervezettel és egyesülettel, egyetemekkel dolgoznak együtt, segítséget nyújtanak a szakemberképzésben. Saját közvetlen környezetemben, Baranya vármegye esetében a Baranya Vármegyei Kormányhivatalra, a Baranya Vármegyei Polgárőr Egyesületek Szövetségére, a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányságra, beleértve a Pécsi Rendőrkapitányságot, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületre, valamint a Pécsi Tudományegyetemre számíthatunk együttműködő partnerként.

Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Minisztérium szerteágazó tevékenységét szem előtt tartva egy másik fontos területet is szeretnék érinteni, a fogyasztóvédelmet, hiszen az Igazságügyi Minisztérium az Alaptörvénnyel összhangban védi a magyar családok, a magyar fogyasztók jogait itthon és Európában egyaránt. Kiemelten fontosnak tartja a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogának biztosítását a fogyasztóvédelem eszközeivel is, valamint a fogyasztók anyagi és fizikai biztonságának garantálását. Az Igazságügyi Minisztérium messzemenőkig elkötelezett a szankciós infláció letörésében, amelyhez kapcsolódóan szakmai irányítóként elősegíti a Fogyasztóvédelmi Hatóság egységes és hatékony fellépését a fogyasztói árak átláthatóságának biztosítása, valamint a fogyasztói árakra vonatkozó előírások érvényre juttatása érdekében.

Az Igazságügyi Minisztérium támogatja az egyedi fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésére létrehozott békéltető testületek munkáját és a fogyasztóvédelmi egyesületek tevékenységét is, amelyek a fogyasztói érdekérvényesítés fontos pillérét alkotják. Prioritásként kezeli a veszélyes termékek forgalomba kerülésének megakadályozását, a kereskedelmi forgalomban megtalálható veszélyes termékek forgalomból történő kivonását, amely a Fogyasztóvédelmi Hatóság folyamatos, hatékony piacfelügyeleti tevékenysége révén valósul meg.

Védi továbbá a fogyasztókat a tisztességtelen, a megalapozott fogyasztói döntéseket károsan befolyásoló, megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, egyszersmind fokozottan fellép a digitális világban megvalósuló jogsértések esetén. Ilyen, a digitális térben történő fogyasztóvédelmi program például a KiberPajzs-program. Az Igazságügyi Minisztérium mindezek mellett már iskoláskortól, közvetlenül is támogatja a fenntartható, tudatos fogyasztói szemlélet kialakítását a modern kor kommunikációs csatornáit igénybe véve és iskolai pályázatai útján.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott költségvetésitörvény-javaslat Igazságügyi Minisztériumot érintő X. fejezete az Igazságügyi Minisztérium számára elegendő pénzügyi hátteret biztosít Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselete munkájához, Magyarország érdekeinek érvényesítéséhez.

A T/4181. számot viselő törvényjavaslat biztosítja az Európai Unió Tanácsa 2024. év második félévi elnökségével kapcsolatos feladatok ellátásának minisztériumra jutó költségeit, ezenfelül az igazgatási feladatok ellátásához, valamint a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet széles körű működéséhez, célkitűzéseinek megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

A jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségekkel, az áldozatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapó állatvédelemmel kapcsolatos, szükséges pénzügyi forrásokat is tartalmazza a törvényjavaslat, összesen 26 milliárd 301 millió forint összegben.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló T/4181. számú törvényjavaslatot támogassák szavazatukkal. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)