RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország 2024. évi költségvetési törvénye áll előttünk. Mint ahogyan elhangzott ma már többször is, a költségvetés a védelem költségvetése, és egy instabil világgazdasági környezetben, egy európai uniós szankciós politika, illetve egy elhúzódó háború valamennyi következménye negatív hatással van mindarra, amit egy stabil költségvetés előkészítésének nevezhetünk. Ennek ellenére nagyon fontos gondolatok fogalmazódnak meg úgy a költségvetés ideológiai oldalán, mint a számszaki oldalán is.

Mivel a védelem költségvetéséről beszélünk, elsősorban a magyar családok, a magyar emberek védelme a legfontosabb, és ennek megfelelően az egyik olyan vívmányának a védelme is, amit rezsicsökkentésnek nevezünk, amely 2013 óta nagyon fontos részét képezi a magyar költségvetés-politikának.

Mindebben szeretnénk segítséget nyújtani a magyar családoknak, hogy kiszámítható módon, tervezett módon tudjanak felkészülni egy téli időszakra, és egy csökkentett költségvetésű terhet rájuk róva biztonsággal tudják átvészelni ezeket a nehéz vagy hideg napokat.

Ahogyan a korábbi években is, a költségvetés növekvő módon  ebben az évben, illetve a következő évre 1360 milliárd forinttal  segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, az intézményfenntartók és a vállalatok energiaszámláinak kifizetését.

Két fontos területet különítünk el elsődlegesen, az egyik a lakossági, a másik pedig a lakosságin kívüli rezsicsökkentésbe bekapcsolt szervek. Így a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók támogatása, az állami tulajdonú társaságok támogatása és a versenyszektor támogatása is szerepel ebben a tételben, amit rezsicsökkentési alapnak nevezünk.

(20.30)

A második része a hozzászólásomnak a magyar energiapolitikára és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekre vonatkozik, hiszen enélkül nincs olyan költségvetés, amely energetikai, a rezsicsökkentés része, ne lenne kellően megalapozott. Éppen ezért fontos azt látnunk, hogy milyen külső gazdasági környezetben és milyen hazai gazdasági környezetben valósul meg Európa energiapolitikája és Magyarország energiapolitikája.

Néhány gondolatot az előzményekről. Döntő tényező volt az elmúlt években a 2020-as Covid-válság, amely széttörte a nagy világellátási láncokat, döntően nagy terhet rótt a gazdálkodókra és azokra a szereplőkre, akik mindazt, amit úgy hívunk, hogy világgazdaság, elszenvedték, és az elmúlt években közvetlen bevételkiesésként jelent meg náluk.

Az ennek következtében elinduló gazdasági világkrízis tovább erősítette ezt a negatív folyamatot. A 2022-es orosz-ukrán háború, illetve a hibás brüsszeli szankciók masszív energetikai ellátási zavarokat idéztek elő úgy a gázár, mint a villamos áram tekintetében. Mindezt annak ismeretében talán súlyosbítva tudjuk megélni, hogy a világ és Európa energiapolitikája, valamint a magyar energiapolitika is jelentős mértékben átalakult, hiszen egy erős zöldítési folyamaton megy át, olyan megújuló energiaforrások kerültek hadrendbe állításra, amelyek korábban nem voltak, és egy robbanásszerű fejlődés megy végbe az energiapolitika és az energiatechnológia kapcsán.

Talán előttünk vannak még azok a rémképek, amelyek a ’22-23-as telet elénk varázsolják, ahogyan a német televízióban a reklámokban azt az idős nénit mutatták be, aki mécsest tart a cserép alá, és ezt tekinti a fűtése kiegészítésének. Nos, egy részét visszaigazolta a világ gazdasága, illetve az energiaárak hektikus mozgása, hiszen ha vizsgáljuk az elmúlt egy évet, akkor a mélységből a magasságokig emelkedett, majd oda-vissza csökkent például a gáz ára vagy a villamos energia ára is.

Nehéz volt számolni ezzel, a magyar kormány viszont éppen ezért tekintette döntő fontosságúnak, hogy egy sávot állapítson meg a magyar polgárok számára, amely sávon belül nagy biztonsággal, alacsony költségvetési ráfordítással tudták a téli fűtésüket, a téli tüzelőjüket megoldani, illetve a világításukat. Európa többi országában ez nagyon magas árral párosult. Néhány adatot engedjenek meg! Például Budapesten 9,3 eurócent volt kilowattóránként a villamos energia ára, az európai átlag 27,47 eurócent volt, míg például a berliniek 44 eurócentet fizettek kilowattóránként ugyanebben a késő tavaszi időszakban.

Nagyon fontos azt is elmondanunk, hogy a kormány nyilván törekeszik arra, hogy a magyar energiabiztonság megteremtése mellett, az ellátásbiztonság megteremtése mellett olyan önrendelkezési jogot is fenntartson magának, hogy olyan energiaforrásokat tudjunk hadrendbe állítani, amelyek hazaiak, fenntarthatók és a sajátunk. Emellett természetesen ezer szállal kapcsolódunk az európai energetikai hálózatokhoz mind a villamos, mind a gázenergia tekintetében, hiszen azok a határmetsző vagy határkeresztező kapacitások ma is rendelkezésre állnak, amelyek nélkül nincs európai ellátórendszer. Ilyen többek között például az Ózd mellett a közelmúltban átadott 400 kilovoltos európai észak-déli keresztmetszetű vezeték is, amely segíti például a Szlovákiával, illetve a visegrádi négyekkel történő energiaközösségünket.

Bizony szükség is van rá, hiszen a megújulók hadrendbe állítása azt is jelenti nemzetállami szinten is, hogy ha adott időszakban például a napelemeket napközben erős fényhatás éri, akkor áramot termelnek, és ha már áramot termelnek közel egy időben, és ha közeli időben termelnek, akkor úgy Európa, mint Magyarország energetikai rendszerét megrázzák, hiszen ezek a kifinomított, kisimított, összehangolt rendszerek érzékenyek arra, hogy mindig éppen annyi áram álljon rendelkezésre, amennyire éppen a fogyasztóknak szükségük van. A hirtelen túláram vagy annak hiánya hektikusságot idéz elő, és úgy hívják, hogy megrázza a rendszert. Éppen ezért volt nagyon fontos, hogy egymást keresztező határkapacitások hogyan tudják egymást kiegészíteni a nehéz napokban; lásd a németeket akkor, amikor nem fújt a szél, és nem sütött a nap, akkor például a francia atomerőművi árammal segítették ki azokban a kritikus pillanatokban, mint ahogy Ukrajna felé is van átjárás a magyar keresztmetszeten keresztül, és kapunk is, illetve segítünk is például arrafelé.

El kell mondjam e tekintetben, hogy a 2024-es költségvetés nem véletlenül tett be olyan fontos adalékot, olyan fontos tételt, amely éppen az energia- és klímapolitikai rendszerszintű fejlesztéseket segíti, hiszen mintegy 102 milliárd forint értékben támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek a magyar energiabiztonságot jelentik.

Ahogyan említettem, a zöldenergiák rendszerbe állítása mellett számunkra nagyon fontosak azon alapvető energiaforrások is, mint Paks, Paks II., illetve a Mátra, illetve hogy azok a gázerőművek hogyan állnak rendelkezésre, mert mint mondtuk, a magyar energiarendszer egy kifinomult, finomhangolt rendszer, és ennek az úgynevezett zsinóráramot, alapáramot adó erőműveinek kell rendelkezésre állnia. Például a Paksi Atomerőmű közel 44 százalékát adja a hazai energiaforrásoknak, de ugyanígy a Mátra  amely 9-10 százalékot ad a maga szenes erőművével  és azok a gázos erőművek, amelyek alaperőműként, illetve kiegyenlítőként szerepelnek akkor, amikor a zöldenergia például rendelkezésre áll vagy nem áll, hiszen mindig ki kell simítani, mint ahogy említettem, a hazai energiarendszert.

Éppen ezért a magyar kormány számára alapvetés volt, és a következő időszak egyik fontos fejlesztése, hogy azokra az újonnan létrejövő fejlesztésekre, beruházásokra fókuszálva, mint például Debrecen környéke, Nyíregyháza környéke, a Közép-Dunántúl környéke is, ahol kiemelt energiaigény van, ott a saját energiarendszerünket, energiahálózatunkat is fejleszteni kell. Többek között a 2024-es költségvetésben is állnak rendelkezésre ilyen típusú források, és többek között ezért fontos, hogy úgy a Mátrát, mint ahogy a tiszaújvárosi volt hőerőművet is három olyan blokkal egészítjük ki, amely alaperőműként biztosítja azt az áramot a debreceni fejlesztések számára, amely nélkül nem tudnának működni.

Azt is meg kell hogy említsem még, hogy a fejlesztési források egy része rendelkezésre áll a kutatás és a fejlesztés területén is, és az elkülönített állami pénzalapok támogatása nélkülözhetetlen a hazai energetikai fejlesztések, kutatások terén. Így a kormány nem titkolt célja az, hogy ezek a források koordináltan, célszerűen, hatékonyan, a magyar gazdaság versenyképességét javító, támogató módon álljanak rendelkezésre, amit két nagy alaprészből különített el. Mintegy 46 milliárd forintból a kutatási alaprészt fogja fejlesztésekre fordítani, míg az innovációs alaprészben, amely 62,8 milliárd forintot tesz ki, abban pedig fókuszál a társadalomgazdasági innovációs ökoszisztéma megerősítésére, a társadalmi és gazdasági hasznosítási szempontokat, illetve azokat a nóvumokat szeretné rendszerbe állítani, amelyek többek közt a hazai energiarendszer vagy energetikai rendszer fejlesztésére szolgálnak.

Mivel a költségvetés számomra, számunkra nagyon fontos olyan tételeket tartalmaz, ami a lakosság ellátásbiztonságát erősíti, a nemzeti önrendelkezésünket erősíti, amely lehetőséget nyújt arra, hogy együttműködve Európával mégis a hazai forrásaink egy részét tudjuk erősíteni, én a magam részéről jó szívvel ajánlom a 2024-es költségvetés elfogadását valamennyi képviselőtársam számára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)