NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, Dávid képviselő úr, még szívesen hallgattuk volna, kár, hogy a frakciója csak ennyi időkeretet adott magának, mi hallgattuk volna még azokat a csúsztatásokat, amelyeket itt elmondott a felszólalásában. De kettő dologra szeretnék Dávid képviselő úrnak reagálni, mielőtt a költségvetési tematikára rátérnék.
Az egyik az, hogy azt mondta Dávid képviselő úr, hogy itt adó-visszacsempészés vagy adócsempészés folyik. Hát, képviselő úr, bárhogy kerestem vissza az emlékeimben és az interneten is, nem emlékszem arra, hogy ön VOSZ-főtitkárként 2006 után az adóözönvízre bármit mondott volna, amikor Gyurcsány Ferencék minden hónapban emelték az adókat. Ön most itt adócsempészésről beszél, de hát akkor adóinvázió volt, és ön VOSZ-főtitkárként nem emelte föl a szavát az ellen, hogy Gyurcsány Ferencék folyamatosan adókat emeltek, és sújtották a vállalkozásokat, sújtották a magyar munkavállalókat.
Az EU-s pénzekről is szót ejtett a képviselő úr a felszólalásában. Nem tudom, önnek elküldtéke Gyurcsány Ferenc március végi rádióinterjúját, hogy önök azok, akik akadályozzák az európai uniós pénzek megérkezését. Tehát Gyurcsány Ferenc nyíltan és őszintén bevallotta, hogy önök támasztanak újabb és újabb feltételeket. Úgy fogalmazott, hogy jogi köntösbe bújtatott feltételrendszert próbálnak támasztani. Hát, önök vannak ott a brüsszeli tárgyalószobákban, hogy ne jusson hozzá Magyarország a neki jogosan járó forrásokhoz. Nem tudom, hogy önt a Demokratikus Koalíción belül erről tájékoztattáke, hogy önök azok, akik ennek az okozói, és Donáth Annával, Cseh Katalinnal, Ara-Kovács Attilával, Rónai Sándorral, Ujhelyi Istvánnal, Gyöngyösi Mártonnal közösen, Dobrev Klára vezetésével próbálják azt megakadályozni, hogy ezek a jogosan járó pénzek a magyar pedagógusokhoz, a magyar önkormányzatokhoz és a magyar kis- és középvállalkozásokhoz eljussanak. Ezt azért szerettem volna a figyelmébe ajánlani itt a felszólalása kapcsán.
Itt állunk a jövő évi, a 2024-es költségvetés tárgyalása idején, és a 2024-es költségvetés a gazdasági növekedés, az inflációcsökkentés, az államadósság-csökkentés, a munkahelyek megőrzése, a családtámogatási rendszer fenntartása, a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése lesz; a veszélyek korában egy védelmi költségvetés. A 2024-es költségvetés a veszélyek korában egy védelmi költségvetés.
Nehéz a helyzet körülöttünk, alig lábaltunk ki egy világméretű pandémiából, az európai gazdaság egén már akkor gyülekeztek a fekete felhők, mikor elkezdődött egy háború a szomszédságunkban, Oroszország lerohanta Ukrajnát, erre az Európai Unió elhibázott válaszokat adott. A háború hatásai, a pandémiából való kilábalás, a gyors visszapattanás, az inflációnövekedés, illetve az energiaár-növekedés és a háború hatásai azt eredményezik, hogy nehéz gazdasági helyzetbe került Európa és benne így Magyarország is. Hiszen, ha megnézzük a 2010 utáni növekedési pályára állított magyar gazdaság adatait, akkor azt látjuk, hogy gyorsan kilábaltunk a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból, hiszen 2021-ben rekordméretű, 7,2 százalékos GDP-növekedést értünk el. Kétségtelen tény azonban, hogy tavaly, 2022. február 24-én kitört az orosz-ukrán háború, valamint az Európai Unió elkezdte kivetni Oroszországra az elhibázott szankcióit, amelyek még az európai parlamenti képviselők egy részének, az európai újságírók, gazdasági elemzők egy részének véleménye szerint is, a liberális oldalhoz tartozó véleményvezérek szerint is jobban sújtotta Európát, mint a szankciók által célzott orosz gazdaságot. Ezek a szankciók, a háború és az energiaár hatással volt az európai és a magyar gazdaságra is.
A tavaly február 24e óta is tartó pusztító és szörnyű háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következményeként az energiaárak az egekbe szöktek egész Európában. Az infláció az EU-tagállamokban évtizedes csúcsokat döntött. Sajnálatos módon a háború és a brüsszeli szankciók hazánkat különösen nagy nehézségek elé állították, tekintve, hogy a háború a közvetlen szomszédságunkban dúl, valamint Magyarország nem rendelkezik tengeri kijárattal, tengerparttal, és területein nincsenek olaj- és gázmezők jelentős méretben. A magyar gazdaság tehát energiából importra szorul, melynek ára az elhibázott, a valóságtól elrugaszkodott, ideológia- és vágyvezérelt brüsszeli szankciók miatt megsokszorozódott.
Óriási eredménynek számít szerintem ebben a rendkívül nehéz helyzetben, hogy a magyar költségvetés képes volt megvédeni a magyar embereket az elszálló energiaáraktól, és sikerült megvédeni a rezsicsökkentés vívmányait és eredményeit.
Miközben a háború és a szankciók miatt hazánk energiaszámlája 2021-ről 2022-re 4000 milliárd forinttal emelkedett, a rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig. Az Eurostat legutóbbi jelentése szerint az egész Európai Unióban továbbra is a magyar családok fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárat. Ez egy olyan eredmény, egy olyan tény, baloldali képviselőtársaim figyelmébe is ajánlom, amit nem érdemes eltagadni, amire érdemes akár közösen büszkének lenni, hogy sikerült elérni azt az eredményt nem mi mondjuk, az Eurostat , hogy egész Európában a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárat. Egy ilyen veszélyekkel és nehézségekkel, válságokkal terhelt időben ez egy fontos eredmény, amire, azt gondolom, hogy legyünk büszkék, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk őrizni.
Ezzel szemben még az elszálló energiaárak korában is a baloldal folyamatosan támadta a rezsicsökkentést és világpiaci árakat követeltek ne feledjük el ezt sem. Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezetője, hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést; Dobrev Klára szerint a rezsicsökkentés nem is történt meg; a Jobbik pedig az évszázad átverésének nevezte azt. A tavalyi évben, amikor már dúlt a háború, és már elszálltak az energiaárak, a baloldal folyamatosan a minél több energiára kivetett szankcióért, a rezsicsökkentés eltörléséért és a világpiaci árakért kampányolt.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter néphülyítésnek nevezte a rezsicsökkentést, és azzal kampányolt az önök Hajnal Miklós és Dávid Ferenc miniszterelnök-jelöltje, hogy vissza kell térni a világpiaci árakhoz. Ezt mondta az önök miniszterelnök-jelöltje. A programjaikat is elolvasva teljesen világos, hogy önök tavaly adóemeléseket terveztek folyamatosan, most a felszólalásában a DK szónoka, Dávid Ferenc a bankok extraprofitjáért aggódott, a gyógyszeripari vállalatok és a légitársaságok extraprofitjáért aggódott, azt gondolta, hogy inkább a bankoknál maradjon az extraprofit és ne a magyar embereket segítsük belőle. Teljesen tipikus, tőről metszett DK-s, MSZP-s hozzászólás ez. Önök mindig is a bankok profitját tették a magyar emberek érdekei elé. Szerintem ez nem helyes.
Emlékezzünk vissza arra is, hogy a baloldal a kormányzása során a megfizethető lakossági energiaárak ellensége volt. 2002-2010 között a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok duplájára emelték a villany árát és háromszorosára emelték a gáz árát, így 1060 milliárd forinttal többet kellett fizetniük a rezsiköltségekre a magyaroknak, 1060 milliárd forint az az összeg, amit önök kivettek az emberek zsebéből a rezsiárak emelésén keresztül.
2010 előtt piaci energiaár-szabályozás alapján a mostani energiaválság előtti 2021-es árakon számolva egy átlagos magyar család nagyjából havi 32 ezer forinttal többet költene rezsire. Ez éves szinten 386 ezer forint pluszterhet róna egy átlagos magyar családra. Most ugyanez a különbség havonta nem 32 ezer forint az elszálló energiaárakkal a világpiaci árakhoz viszonyítva, hanem havonta 181 ezer forint. Ennyit spórol meg minden egyes magyar család a rezsicsökkentéssel, és ennyit vesztene el akkor, ha Dobrev Klára meg az árnyékból adót és árnyékból rezsit emelő kormánya jönne Magyarországra.
(9.00)
Éppen ezért a 2024-es költségvetés egyik legfontosabb része a Rezsivédelmi Alap, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, az intézményfenntartók és a vállalatok energiaszámláinak kifizetését. A mi célunk, hogy a következő évben is segítséget és védelmet nyújtsunk a magyar családoknak és a vállalkozásoknak a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben.
A közvetlenül a szomszédságunkban dúló háború rendkívül komoly biztonságpolitikai kihívások elé is állítja az országot. Ez az új helyzet erős honvédség fenntartását követeli meg, kiemelt cél tehát a haderőfejlesztési program folytatása; ebben is ellentétes a törekvésünk az előző baloldali kormánnyal. Emlékezhetünk rá, hogy Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes segítségével és vezetésével hogyan építették le a Magyar Honvédség képességeit, hogyan adták el a benne lévő fém értékét, a Magyar Honvédség képességeit, és milyen morál volt akkor a honvédség keretein belül, és milyen módon verték szét a magyar katonaságot és hadsereget Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes segítségével a baloldali kormányok.
Ennek érdekében, hogy megerősítsük a biztonságpolitikai kihívások elé állított országunkat, a magyar hadsereget, kiemelt része a 2024-es költségvetésnek a Honvédelmi Alap is. A Honvédelmi Alap megteremti a lehetőséget a további fejlesztések forrásaira, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. A Honvédelmi Alap kerete 2024-ben 1310 milliárd forintot tesz ki, míg az összes honvédelmi kiadás meg fogja haladni a GDP 2 százalékát, ezzel teljesítjük a NATO elvárásait is. Itt hívnám fel képviselőtársaim figyelmét, hogy számos, Magyarországnál sokkal gazdagabb NATO-országnak nem sikerült még elérnie köztük például Luxemburg, Németország és így tovább a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások teljesítését, miközben Magyarország ezzel a költségvetéssel ezt is teljesíteni fogja. Mi a NATO jó szövetségesei vagyunk, a magyar katonákról a legmagasabb szinten beszélnek a nemzetközi missziókban akár az amerikai, akár más hadseregek parancsnokai, teljesítjük a kötelességeinket, és sokkal hamarabb, mint nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű és gazdagabb országok, elérjük a NATO célkitűzését, a 2 százalékos védelmi kiadást.
A biztonságunkat nemcsak a háború fenyegeti, hanem a magyar határokat is fenyegető migráció miatt meg kell erősíteni az ország biztonságát. A háború okozta gazdasági válság további migrációs hullámokat indíthat el Európa felé, és ezt csak tovább erősíti a múlt heti brüsszeli döntés, amelynek aktív részese volt Cseh Katalin, Donáth Anna, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Gyöngyösi Márton, Újhelyi István, hogy megszavazták a kötelező kvótákat, megszavazták az emberek szétosztását, óriási büntetési tételeket rendeltek: ránk akarják kényszeríteni a kötelező bevándorlási kvótákat. A magyar baloldal megint nem a magyar emberek oldalára állt, hiszen a magyar emberek 98 százaléka a népszavazáson kinyilvánította a véleményét a kvótákkal szemben, ezzel szemben Donáth Anna, Cseh Katalin és a többiek megszavazták a kvótákat újra és újra és újra, és úgy gondolják, hogy Magyarországtól több száz milliárd forintnyi büntetést kellene beszedni, mert nem hajlandó befogadni a bevándorlókat a kötelező szétosztási kvóta alapján. Mi nem tesszük Magyarországot bevándorlóországgá, megvédjük a magyar emberek biztonságát akkor is, ha a baloldal mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen.
Azt látjuk, hogy Magyarország eddig is csak saját magára számíthatott a határok védelme ügyében. A legfontosabb célunk továbbra is az, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború költségeit, a határainkat pedig biztonságban tudhassuk. A honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint nyolcszorosára nőnek, így megközelítik az 1800 milliárd forintot. A rendvédelmi kiadások meghaladják az 1300 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 860 milliárd forintos, közel háromszoros növekedést jelent, tehát a védelmi kiadások, a biztonsági és rendvédelmi kiadások is sokszorosai a 2010-es, utolsó baloldali költségvetésnek. A biztonság további erősítése érdekében a rendvédelem és a honvédelem területén dolgozók bérére összesen közel 1380 milliárd forintot fordít a kormány 2024-ben, ami 900 milliárd forinttal magasabb, mint 2010-ben. 2010 óta közel háromszorosára nőtt a bérekre fordítható összeg ezen a területen.
A 2021-es rekordméretű, 7,2 százalékos GDP-növekedés után a magyar gazdaság 2022-ben is jól teljesített, és 4,6 százalékkal bővült, ami az uniós átlagnál 1,1 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény. Az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók az idei évben negatívan befolyásolják a gazdasági kilátásokat, ugyanakkor célunk, hogy elkerüljük a gazdasági visszaesést, és a növekedés, ha mérsékeltebb ütemben is, de idén is folytatódjon.
A növekedés mértéke 2024-ben az ideinél lényegesen magasabb, várhatóan 4 százalékos lesz, miközben a 4 százalékos gazdasági növekedés mellett a jövő évben tovább csökkentjük az államadósságot és a költségvetési hiányt is. A 2024-es költségvetés 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 66,7 százalékra való csökkentésével számol.
Itt azért, tisztelt képviselőtársaim, muszáj megjegyeznem, hogy 2006-ban, amikor a pénzbőség évei voltak, amikor a világgazdaság fejlődött, akkor a magyar költségvetési hiány volt a második legnagyobb az egész világon. Tegnap, a költségvetési vita elején Gyurcsány Ferenc maga jött be végre a munkahelyére hosszú hónapok után, és mondta el nagyívű beszédét. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a volt miniszterelnök, DK-s Gyurcsány Ferenc veszi a bátorságot a magyar költségvetés kritizálására, aki, amikor miniszterelnök volt, pénzbőség volt, fejlődés volt, 2006-ban, akkor a második legnagyobb költségvetési hiányt sikerült összehozni az egész világon, csak a háború sújtotta Libanonban volt ennél magasabb költségvetési hiány, mint Magyarországon. Az a Gyurcsány Ferenc jött be ide kioktatni bennünket, aki minden idők legkorruptabb miniszterelnöke volt. Az a Gyurcsány Ferenc jött be ide kioktatni bennünket költségvetési tételekből, adókból, aki privatizációból és állami segítséggel, családi segítséggel lett milliárdos. Az a Gyurcsány Ferenc jött be ide kioktatni bennünket egészségügyi kiadásokról, akinek a kormányzása idején 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg, és 3000 milliárd forintot vontak ki a költségvetésből, és 6 ezer orvost bocsátottak el. (Szászfalvi László: Így van!) Az a Gyurcsány Ferenc jött ide be bennünket kioktatni, aki 300 kisiskolát zárt be a falvakban. (Szászfalvi László: Így van!)
Az a Gyurcsány Ferenc jött ide be bennünket kioktatni költségvetési kérdésben, aki 192, többségében nyereséges állami céget adott el és privatizált külföldre meg a haverjainak: MÁV Cargo, reptér, energiavállalatok, és így tovább. Többségében nyereséges, a magyar államnak, a költségvetésnek nyereséget termelő vállalatokat fillérekért, forintokért és persze elvtársi barátságért kiprivatizált Gyurcsány Ferenc az ideje alatt. Az a Gyurcsány Ferenc jött ide be, tisztelt képviselőtársaim, bennünket kioktatni erkölcsből és költségvetésből, akinek az ideje alatt bevallottan meghamisították a költségvetési adatokat. Hogy veszi a bátorságot az az ember, aki meghamisítja a költségvetési adatokat, miközben a másik kezével lovasrohamot vezényel a békésen ünneplő magyar állampolgárokra, hogy kioktasson bennünket a költségvetés filozófiájáról és erkölcsi mélységeiről, magasságairól? Aki meghamisította a költségvetési adatokat!
Olyan szégyenteljes felszólalásnak lehettünk tanúi tegnap itt, tisztelt képviselőtársaim, akik itt ültünk az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc felszólalása alatt, amilyen rég nem volt. Volt egy miniszterelnök, aki tönkretette az országot, hazudott az embereknek, még a brüsszeli bürokratáknak is hazudott, aki hamisította a költségvetési adatokat, lovasrohamot és kardlapozást rendelt el a magyar emberek ellen, tönkretette az egészségügyi és az oktatási rendszert, adósságspirálba sodorta az országot, csődbe vitte az országot, elvette a 13. havi nyugdíjat, majd bejön, és a költségvetésről papol itt nekünk. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy dicsőség Steindl Imrének, aki jól megépítette ezt a házat, és nem omlott a plafon a fejünkre itt tegnap, miközben Gyurcsány Ferenc beszélt ebben az ülésteremben. (Szászfalvi László: Így van!) Szégyenteljes volt az a beszéd, amit a DK elnöke elkövetett itt, egy újabb sor, egy újabb epizód a gaztettei sorában, amelyek a nevéhez kötődnek. És ehhez a DK képviselői végig asszisztálva, tapsolva, helyeselve ültek ott, miközben ők is pontosan tudják, és Dávid Ferenc akkor nem volt a kormányban, de pontosan tudja, hogy milyen gazságokat tett Gyurcsány Ferenc a magyar gazdasággal, milyen gazságot tett Gyurcsány Ferenc a magyar egészségüggyel, amikor kórházi napidíjat és vizitdíjat vezetett be, amikor tandíjat akart bevezeti, amikor iskolákat záratott be, amikor tönkretette a magyar költségvetést és a magyar gazdaságot. Ön akkor nem szólt egy szót sem, sőt utána aláírt Gyurcsány Ferencnek, egy parlamenti mandátumért csatlakozott hozzá, hogy igazolja azt, amit 2010 előtt tett Gyurcsány Ferenc. Én ezt szégyenteljesnek tartom.
Visszatérve a költségvetési vitához: 2024-ben az államadósság ismét csökken, 66,7 százalékra csökken a 2023-as 69,7 százalékról, és ez a szám még alacsonyabb lenne, ha nem lett volna háború és háborús energiaválság. 2010-re a baloldal 80 százalék fölé vitte az államadósságot ismét az önök nagyon nagy idézőjelben áldásos tevékenysége miatt, és az a helyzet, hogy nem hagyhatom ki ebből a Momentum, a Jobbik, a Párbeszéd, az MSZP képviselőit sem; hát, Hajnal Miklós DK-s Gyurcsány-logóval indult a választáson.
(9.10)
Az első logó alatt DK-s, Gyurcsány Ferenc-i logó volt, az összes plakátján, szerte a Hegyvidéken és a II. kerület bizonyos részein, tisztelt képviselőtársaim. Azt gondolta, hogy az a helyes magatartás, ha Gyurcsány Ferenc logójával, Gyurcsány Ferenccel kézen fogva masíroz be a parlamentbe, és úgy gondolta, hogy 2022-ben, 2023-ban Gyurcsány Ferenc 2010 előtt elkövetett gyalázatos bűneit, amit ezzel a nemzettel és ezzel a hazával tett, azt önök itt most legitimálják mindennap az Országgyűlésben, amikor itt vannak, amikor tapsolnak neki, amikor összefognak, amikor közös határozatokat jegyeznek, amikor közös politikai akciókban vesznek részt, mind-mind Gyurcsány Ferencet legitimálják.
Emlékszünk rá, hogy hogyan növelték az államadósságot, miközben fejlesztés nem történt. Persze történt, az Apró-villát felújították, de egyéb fejlesztések nem nagyon történtek az országban, miközben (Kezével mutatja.) így nőtt az államadósság, mert önök a működésre vettek fel folyamatosan adósságot, az ország működtetésére, és nem a fejlesztésekre.
Önök ezt csinálták az önkormányzatokkal. Önök most az önkormányzatok megmentőinek tűnnek fel, és próbálnak aggódni az önkormányzatokért, miközben mi volt 2010 előtt? Folyamatosan növelték az önkormányzatok feladatait, csak forrást elfelejtettek hozzá biztosítani. Ezért jutottunk el odáig, hogy 2011-12-ben 1400 milliárd forintnyi adósságot kellett átvállalni az önkormányzatoktól. Ezeket önök okozták. Önök tették ezt a súlyt az önkormányzatok vállára. 1400 milliárd forintnyi adósságot tettek önök az önkormányzatokra, mert növelték a feladataikat, csak finanszírozást elfelejtettek hozzá adni.
Meghosszabbítottuk és az idei évben is fenntartjuk a 350 ezer családot védő lakossági kamatstopot. Kiterjesztettük és megtartjuk a kamatok csökkenéséig ezt az intézkedést. A kamatstopot aztán kiterjesztettük a diákhitelekre is, 200 ezer diákot védve az inflációtól. A képzési hitel és a Diákhitel2 is kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata fele a piaci kamatoknak. Csökkentettük a banki alapszámla díjhiteleinek költségeit is a harmadára.
2023. május 1-jétől bevezettük a kedvezményes havi vármegyebérletet 9450 forintért és az országbérletet is 18 900 forintért. Július 1-jétől még kedvezőbbek lesznek ezek az országbérletek, ugyanis helyjegy váltásával már az Intercity-vonatokon is utazhatunk vele. Ugyancsak fontos újdonság, hogy július 1-től a vármegye- és országbérleteket Zalaegerszegen már a helyi közösségi közlekedésben, a Volánbusz által üzemeltetett városi buszjáratokon is elfogadják. Ezzel a zalai megyeszékhely lesz az első település hazánkban, ahol megvalósul a teljes tarifaközösség. Innen is gratulálunk a Zala megyeieknek és zalaegerszegieknek! Az új vármegye- és országbérletek a korábbiaknál is több utas számára kínálnak olcsó és egyszerű megoldást a mindennapi munkába járásokhoz, iskolába járásokhoz és a mindennapi életükhöz.
Az elhibázott brüsszeli szankciók miatti nehéz gazdasági helyzetben is kiemelt célunk, hogy fenntartsuk a teljes foglalkoztatást és megvédjük a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet. 2010-ben, az önök kormányzása idején, 12 százalékos volt a munkanélküliség, addig most a Fidesz-KDNP-kormány továbbra is mindent megtesz a munkahelyek megőrzése érdekében. Most 4 százalék alatt van a munkanélküliség, nagyon fontos különbség.
A magyar kis- és középvállalkozások számára is kiterjesztettük a kamatstopot. Ezzel 2000 milliárd forintnyi hitelt érintve 60 ezer vállalkozáson segítünk. Meghirdettük a Széchenyi-kártya-programot, erre 290 milliárd forintot költünk idén. Meghirdettünk egy agrárhitel-törlesztési moratóriumot a magyar gazdák védelmében. Meghirdettük a gyármentő programot, és a gyármentő garancia- és hitelprogramot is. 230 milliárd forintot fordítunk a nagyvállalatok energiahatékonyságának támogatására. 200 milliós hitelprogramot is indít az MFB és az Eximbank a számukra. Meghirdettünk egy újraiparosítási hitelprogramot Baross Gáborról elnevezve, 700 milliárd forintos keretösszeggel. Meghirdettünk egy turisztikai akciótervet, a fejlesztési hozzájárulást átmenetileg nem kell befizetni. Munkaerő-támogatási programot is hirdetünk.
Megőrizzük a munkahelyeket, a nyugdíjak értékállóságát, a családtámogatásokat. Mi így kezeljük a válságokat: fejlesztéssel, munkahelymegtartással. Önök úgy kezelték a válságot, hogy 12 százalékos lett a munkanélküliség, hogy megszorítottak, hogy elvették a 13. havi bért a közigazgatásban és közszolgálatban dolgozóktól, elvették a 13. havi nyugdíjat, és önök csak vettek, vettek el, sanyargatták a magyar népet. Sokgyerekes családban szülőnek lenni egyet jelentett akkor a szegénységgel, tisztelt képviselőtársaim. Önök elvették az otthonteremtési programokat, elvették a családi adókedvezményt.
Tudja, Dávid Ferenc képviselő úr, hogy mennyi családi adókedvezményt fizettek ki Gyurcsány Ferenc ideje alatt? Vagy Hajnal Miklós tudja esetleg, hogy mennyi családi adókedvezményt fizettek ki? 12 milliárdot. Most mennyit? 980 milliárdot. Szerintem van különbség. Akkor ennyit szántak a családokra, 12 milliárd forint volt az adókedvezmény, most csak az adókedvezmény 980 milliárd. Szerintem elég nagy különbség, ami szintén tényadat, és amire érdemes büszkének lenni.
Az elkövetkezendő években is és jövőre is azt gondoljuk, hogy meghatározóak lesznek a termelőkapacitásokat bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések, amelyeknek kitüntetett szerepük van hazánk növekedési képességének megerősítésében.
A nemzeti kereszténydemokrata kormány ezekben a háborúval és újabb és újabb migrációs hullámokkal, energiaválsággal és brüsszeli politikai bosszúakciókkal nehezített időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását. A nemzeti kereszténydemokrata kormány a háború és energiaválság közepén sem a baloldal által rendszeresen alkalmazott megszorítás és elvonás politikáját követi, hanem egy újabb elemmel bővítette Európa legszélesebb körű családtámogatási rendszerét az idei év kezdetével: a személyijövedelemadó-mentességet élvezők köre idei év januártól a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyákkal is bővült, ami egyaránt hozzájárul a gyermekes háztartások éves nettó jövedelmének emelkedéséhez, valamint az első gyermek minél korábbi megszületéséhez.
Ezzel szemben a baloldal családpolitikája gyakorlatilag kimerült az egy darab családi pótlékban. A baloldali kormányok megszüntették az otthonteremtési kedvezményt, a kedvező forintalapú hiteleket, megszüntették a lakáshiteleket, a magyar családokat az adósrabszolgaságot jelentő devizahitelekbe hajszolták. 2009-ben 70 százalék fölött volt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban, és másfél millió embert fenyegetett a közvetlen kilakoltatás veszélye.
A kormány jövőre 185 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására. Ez is növekszik tehát az idei évhez képest, idén 155 milliárd forint áll rendelkezésre. A baloldal kormányzásának idején egy fiatal, 25 év alatti munkavállaló a bruttó fizetésének mintegy 50 százalékát kapta meg. Hajnal Miklós sokszor hivatkozik a fiatalokra. A baloldal idején a bruttó fizetésének egy fiatal az 50 százalékát kapta meg, most ezzel szemben minden 25 év alatti teljesen szja-mentes az átlagbér szintjéig. Óriási különbség, nem?
A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-es bevezetésétől ez idáig mintegy 4000 milliárd forint maradt a magyar családoknál. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás mértéke, ami meghaladja a 105 milliárd forintot. Ez is, a gyermekétkeztetésre fordított összeg 75 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. A tankönyvellátás ingyenessége teljeskörűvé vált a 2020/21-es tanévtől. Erre a célra 2024-ben is 16 milliárd forintot fordít a kormány.
Az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatban is fontos megjegyezni, hogy a baloldali kormányok idején óriási kiadást jelentett minden iskolakezdés a családok számára. Egy tankönyvcsomag ára kábé 30 ezer forint volt, miközben 110 ezer forint volt az átlagkereslet. 30 ezer forint egy tankönyvcsomag, mi négyen voltunk testvérek, tisztelt képviselő úr; 4-szer 30 ezer forint, az 120 ezer forint, miközben az átlagkereset az önök idejében 110 ezer forint volt. S akkor még nem vettek füzetet, ceruzát, tornazsákot és semmi mást sem. Nem csoda, hogy a baloldali kormányok alatt a gyermekvállalás a családok nagy részének egyet jelentett a szegénység vállalásával.
Az oktatási kiadások 2024-ben meghaladják a 3400 milliárd forintot, ami közel 2000 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. A felsőoktatásra közel 240 milliárd forinttal, közoktatásra és az oktatás egyéb ágaira 400 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2023-ban. Tehát a válság éveiben is, a nehézség éveiben is az oktatásra fordított keretösszeget növeljük, felsőoktatásra is és közoktatásra is, nem kevés összeggel. A 2024-es költségvetés 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, ami duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetéshez képest.
Az európai uniós forrásokról már beszéltem. Kérem önöket, hogy ne akadályozzák tovább, és szóljanak a kinti elvbarátaiknak, hogy jó lenne, ha egyszer a magyar emberek érdekét néznék, és nem csak a nekünk jogosan járó források akadályoztatására tennék fel a kinti munkájukat, és 5-6 millió forintos fizetésért nem azon dolgoznának, hogy a pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot. Megköszönjük.
Egészségügyre 2024-ben 3225 milliárd forint jut, ezzel 424 milliárd forinttal gazdálkodhatnak többel az egészségügyi intézmények, mint idén. Tehát csak idénről jövőre 424 milliárd forinttal több jut egészségügyre, és 2027 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. 2010 óta a bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg.
A 2024-es költségvetés kiemelten kezeli a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülését. A magyar költségvetés 2010-ben alig 2600 milliárd forintot fordított a közszférában dolgozók béreire, 2024-ben ez már eléri a 6460 milliárd forintot.
(9.20)
A nyugdíjasok védelme háborús helyzetben is biztosított marad, az inflációkövető nyugdíjemelés, a visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj is, és amennyiben a gazdasági növekedés lehetővé teszi, nyugdíjprémium fizetésére is sor kerül.
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a DK-s álszentségre és elképesztően arcpirító viselkedésre, amelyben ők azt mondják, hogy de hát ők vezették be a nyugdíjprémiumot, miért nem őket dicsérjük ez ügyben. Lehet, hogy az emlékezetünk már nem a régi, én szeretném ezt felfrissíteni. Törvényileg a nyugdíjprémium kereteit a Gyurcsány-kormány alapozta meg. Kérdezném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy tudjáke, hogy hányszor fizették ki Gyurcsányék és Bajnaiék a nyugdíjprémiumot. Egészen pontosan nulla ez a szám. Tehát hoztak egy törvényt, amit aztán nem fizettek ki a nyugdíjasoknak. Ez is egyfajta gyurcsányi trükk a trükkök százaiból, biztos valamiféle baloldali okosság, hogy hozunk egy törvényt, csak nem fizetjük ki a nyugdíjasoknak a nekik járó pénzeket.
Ezzel szemben már több alkalommal is sikerült a gazdaság teljesítménye, a kormány gazdaságpolitikája és a magyar munkavállalók közös sikerének köszönhetően kifizetni a nyugdíjprémiumot a nyugdíjasoknak. A kormány 2010-ben vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Az intézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjak 2010 óta 92 százalékkal emelkedtek. Mindezek mellett 2024-ben is fenntartja a kormány a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociálishozzájárulási-adó- és járulékmentességét.
Nekünk, kereszténydemokraták számára kiemelten fontos terület az egyházak és a hitélet támogatása. 2010-ről 2024-re az egyházi támogatások összege több mint hatszorosára emelkedett. Nagy eredménynek tartom, hogy amíg az önök által majmolt nyugat-európai országokban bezárják a templomokat, addig mi felújítjuk és megóvjuk őket. Ott lerombolják vagy átalakítják mecsetté, diszkóvá, múzeummá, addig Magyarországon és a Kárpát-medencében ezeket az épített örökségeket és a közösség színhelyeit megőrizzük és felújítjuk.
Emlékezzünk rá, hogy 2002-2010 között a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormányok elvonták az egyházaknak a törvény szerint jogosan járó szociális és oktatási intézmények fenntartásához szükséges állami hozzájárulást. Ezt a tevékenységüket azután is folytatták, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Alkotmánybíróság a törvénysértést megállapította, és rámutatott a diszkriminatív lépésre, majd az Alkotmánybíróság döntése ellenére továbbra sem fizették ki Gyurcsány Ferencék az egyházaknak az intézményfenntartáshoz jogosan járó forrásokat. Azóta is halljuk a baloldali padsorokból a vallás- és egyházellenes megnyilvánulásokat, ahol próbálják mocskolni a nagy társadalmi munkát végző egyházainkat. Mondok egy példát. A DK-s Arató Gergely azt mondta, hogy negyedével kell csökkenteni az egyházi fenntartású oktatási intézmények számát. Ez az ő programjuk, elvenni az egyházaktól a fenntartott oktatási intézményeket.
Mi ezzel szemben büszkék vagyunk arra, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású köznevelési intézményekbe, illetve szakképző intézményekbe járók száma, amely ma már több mint 240 ezer fő. A Gyurcsány-párt a kommunista elődjeikhez hasonlóan most is elvenné az egyháztól az oktatási intézményeiket, a vallásellenes kirohanásaikból ez világosan látszik.
Érdemes még szót ejteni a valódi, közösségalkotó és értékteremtő civil szervezetek támogatásáról is. A Magyarországon jelen pillanatban működő 54 ezer civil szervezet soha korábban akkora állami támogatásban nem részesült, mint a jövő évben fog. A civil szektorba áramló állami támogatás mértéke 2010-21 között évi 144 milliárd forintról évi 503 milliárd forintra, azaz több mint háromszorosára növekedett. A hazai civil alap, a Nemzeti Együttműködési Alap keretösszege 2023-ban 11 milliárd forint volt, 2024-ben pedig előreláthatólag 13,89 milliárd forint lesz.
Végezetül meg kell említeni, hogy a 2024-es költségvetés 220 milliárd forintos központi tartalékot is elkülönít, tekintettel a kiszámíthatatlan világgazdasági és világpolitikai eseményekre. Emlékezzünk rá, az előző években önök rendszerint a módosító javaslataikkal elköltötték, mindenféle javaslattal már előre elköltötték volna azt a tartalékot, amely nehéz időkben az ország védelmét szolgálja.
Emlékezzünk rá, hogy ez volt az a tartalék, amelyből a Covid-válság első jeleire be tudtuk szerezni a szükséges maszkokat, a szükséges védekezési eszközöket vagy éppen a vakcinákat. Ez volt az az összeg, amely a háború kezdetén rendelkezésre állt, hogy a több százezer érkező ukrán menekültön segítsünk. Ez volt az az összeg, amellyel tudtunk segíteni az olyan nehéz helyzetbe, bajba jutott, például csődbe menő gyáraknak.
Önök minden évben a módosító javaslataikkal a tartalékot, az Országvédelmi Alapot lenulláznák, pedig az egy olyan fontos költségvetési tartalék, amely az előre nem látható eseményekre lett létrehozva. Ha önökön múlt volna, akkor nem lett volna pénz a vakcinabeszerzésre, a maszkokra, az ukrán menekültek segítésére, a gyárak megsegítésére, és így tovább. Én ezt helytelen magatartásnak tartom. Én arra kérem idén önöket, hogy tartózkodjanak attól a viselkedéstől, hogy az Országvédelmi Alap terhére mindenféle módosító javaslatokat nyújtanak be, mert fontos, hogy van az országnak egy ilyen tartaléka.
A 2024-es költségvetés egy nehéz időszakban, a válságok korában egy tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Jövőre úgy várható 4 százalékos gazdasági növekedés, hogy letörjük az inflációt, csökkentjük az államadósságot, és alacsony, a maastrichti kritériumnak megfelelő szinten tartjuk a költségvetési hiányt. Én ezért tartom támogathatónak ezt a költségvetést, ezért kérem önöket is, hogy a tények, a számok alapján támogassák ezt a költségvetést. A KDNP-frakció így fog tenni. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokból.)