BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat itt a költségvetés vitájában. A tisztelt Ház előtt fekvő költségvetés, ami be van terjesztve, a védelem költségvetése. A legfontosabb elemei a honvédelmi kiadások, a nyugdíjak, a nyugdíjasok támogatása, a rezsicsökkentés, a kormány korábbi adópolitikájának folytatása és a családtámogatások megőrzése.

Én az idei költségvetési vitában a turizmusról, a költségvetés turizmust érintő szakterületéről szeretnék beszélni. Tudjuk azt, hogy a turizmus a béke iparága, és ez a  teszem azt  szlogen nagyon beigazolódott az elmúlt években, hiszen ezt a szektort nagyon súlyos problémák és válságok sújtották. Ugye, elég, ha gondolunk a 2019-ben elindult Covidra, ami egy pillanat alatt roppantotta össze világ- és Európa-szinten a turizmust, de bebizonyította a sérülékenységét a migrációs válság is, aminek pont a múlt héten Brüsszelben elfogadott kötelező kvótára irányuló javaslata újabb nehézséget fog hozni migrációs tekintetben. És bizony, a háború, a háború szomszédságában lévő országok, a biztonság kérdése mindig kiemelt része a turizmusnak, hiszen a turisták olyan helyre mennek, ahol biztonság van.

Éppen ezért nagyon fontos a helyreállás a turizmusban ezek után a válságok után a jelenlegi háborús helyzetben. Azt látjuk, hogy Magyarországon a turizmus a Covid óta elkezdett újra emelkedni, a számok elég jók, a vendégéjszakaszámok mind Budapesten, mind pedig országos szinten emelkednek. Ennek természetesen nagyon sok összetevője van.

A költségvetés tartalmazza a Magyar Turisztikai Ügynökség működéséhez szükséges forrásokat. Ezek az összegek rendelkezésre és biztosításra állnak a költségvetésben. Itt ki kell azt emelnem és újra szeretném ismételni, hogy az, hogy a turizmus irányítása egy szervezet kezében van, ez mindenféle hatékonysági szempontokból, mérhető módon jó, és így a turizmusirányítási rendszer átláthatóbb, egyszerűbb és hatékonyabb tud lenni.

A tisztelt Házban váltott ki vitát az elmúlt időszakban az NTAK-rendszer bevezetése. Itt szeretném elmondani, ebben a vitában is, hogy ezzel a nagyon modern, digitalizációs átállással a világ egyik legfejlettebb turizmusirányítási rendszerét tudja a Turisztikai Ügynökség kialakítani, és a célzott marketinghez és a magyar vállalkozások, szálláshely-szolgáltatók és vendéglátóipari szolgáltatók erősítéséhez olyan adatok fognak rendelkezésre állni, amelyek a célzott marketing szempontjából és költséghatékonysági szempontokból is elengedhetetlenek.

A desztinációalapú fejlesztések hatása az elmúlt években már megmutatkozott, ezt a jövőben is folytatnunk kell. Fontos azt kiemelni, hogy ahogy a bevezetőmben is mondtam, védelmi költségvetésről beszélünk, és be kell látnunk reálisan, hogy mik a prioritások, és mik a legfontosabbak. Ennek ellenére nagy eredmény az, hogy a magyar kormány közlekedésfejlesztésének nagyon sok eleme folytatódni tud, folytatódni tudott, és az idén is meg tud valósulni.

Először beszélnék a közúti közlekedésről a turizmus kapcsán. A turizmusban a megközelíthetőség az egyik legfontosabb szempont a turista szempontjából. Főleg a magyar belföldi turista az ár mellett a megközelíthetőségi szempontokat veszi figyelembe, hogy hova utazik, éppen ezért a nevesített turisztikai térségeknek, a megyei jogú városoknak és a turisztikai potenciállal bíró hazai településeknek a megközelíthetősége kiemelten fontos szempont.

A magyar kormány azt a vállalását töretlenül folytatja, hogy minden megyei jogú várost beköt a gyorsforgalmi, kétsávos úthálózatba. Erre jó példa a soproni választókerület, hiszen a magyar kormány az elmúlt években több mint 300 milliárd forintot költött arra, hogy Csornát Sopronnal gyorsforgalmi úttal összekösse, ez meg is valósult. Ezzel új gazdasági lehetőségek nyíltak meg a térségben élők számára, a közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá vált, és most, az idei évben is rendelkezésre állnak azok a források, amelyek ennek az útfejlesztésnek a folytatásához szükségesek.

(9.40)

Így épül a Koronázódomb alatti alagút, és épül Sopronnál az északnyugati elkerülő út, és meg sem állunk a határig, így ezzel a Budapest-M1-es folytatásában az M85-ös el fog jutni a soproni határátkelőig. Itt hozzátenném, hogy ez egy schengeni határ, ahogy a környező kistelepülések is schengeni határok, és én nagyon bízom benne, hogy ezt előbb-utóbb minden EU-s ország belátja, és hosszú távon így fogja gondolni, mert itt vannak nehézségeink.

Fontos beszélnünk viszont a kötöttpályás közlekedésről is, ami elsősorban Budapest környékén munkavállalási szempontból kiemelt, de turisztikai szempontból is jelentős. Itt nagyon nagy ívű elképzelései vannak a kormánynak, és az idei évben a tervezés szempontjából sok forrás tud ilyen jellegű célokra kerülni.

És említeném  ha turizmusról beszélünk, nem lehet kihagyni  a légi közlekedésnek a fontosságát. Itt történelmi bűnnek tartom azt, hogy hazánk repterét elveszítettük  tudjuk, hogy mikor, és tudjuk, hogy milyen okokból. Amíg ezt, ezt a hibát is nem tudjuk helyrehozni, addig a légi közlekedés tekintetében sokkal kevesebb eszközzel fogunk bírni, hogy potenciálisan nagyobb befolyással bírjunk, és jobban tudjunk azon dolgozni, hogy külföldről új területekről is vagy meglévő területekről nagyobb számban érkezhessenek turisták hazánkba, több időt töltsenek itt, többet költsenek, és ezzel segítsük mind a hazai szállás-, mind pedig a vendéglátóiparban dolgozó szolgáltatásokat.

Nagyon kiemelt eredménynek tartom a „Modern városok” programot, és itt megjegyezném, hogy a program Sopronban indult 2015-ben, Orbán Viktor az első megállapítást a Civitas Fidelissimával kötötte. A „Modern városok” programnak az elemei az országban a legtöbb helyen folytatásra kerülnek, bizonyos fejlesztések áttervezésre kerülnek, de a meglévő projektek folytatódnak. Erre egy kiváló példa az, ami a héten történt, hiszen átadtuk Sopron belvárosának az egyik új ékkövét, az új soproni múzeumnegyedet, amit a Storno-ház, a Tábornok-ház és a Fabricius-ház összekapcsolásával egy teljesen újszerű turisztikai magterületet jelent majd a városban; erre nagyon büszkék vagyunk, és itt is köszönet azért a 3 milliárdos támogatásért, amivel a kormány ehhez hozzá tudott járulni.

Sopronból indult, ha úgy vesszük, az idei fesztiválszezon is, hiszen a fesztiváloknak nagyon fontos szerepe van az országimázs-építés szempontjából. A SopronFest, ami egy új, teljesen új hazai fesztivál, kiváló szervezéssel valósult meg, és most, a nyári időszakban országos szinten jönnek az ilyen típusú programok. Azt gondolom, ezeknek a jelentősége nagyon magas, hiszen a fiatalok számára az országimázs szempontjából is kiemelten fontosak ezek, és bizony szüksége van a budapesti, a balatoni és az országos vendéglátószektornak is ezekre a pluszbevételekre, pluszvendégéjszaka-számokra is.

Olyan a helyzet a költségvetésben, azt gondolom, hogy be kell látni, hogy a legfontosabbakra, a védelemre, a rezsicsökkentésre, a nyugdíjakra és a családtámogatások megőrzésére kell a legfontosabb összegeket költenünk, ez egy realitás. Vannak olyan területek, amelyekre a kormány szeretne költeni, azt gondolom, hogy országgyűlési konszenzus is ki tud még alakulni nagyon sok területen, de bizony ezekre az idei évben nincsen lehetőség. A szankciók miatt nehezebb helyzetben vagyunk, bizonyos projektek áttervezésével, optimalizálásával pedig elő tudjuk készíteni a következő időszak fejlesztéseit.

Hajnal Miklós képviselő úr  aki azóta már elhagyta a termet  sokat beszélt az egészségügyről. Nem tudom, hogy neki feltűnte az, hogy volt egy orvos- és ápolóbér-emelés, ami folytatódik, miközben ennek a tématerületnek a kapcsán beszélt, nem biztos, hogy erről értesült. Ő azt mondta, hogy a szankciókra hivatkozunk azért, hogy nincs pénz a költségvetésben. Ez egy vita köztünk, erről most ne beszéljünk, de akkor beszéljünk az EU-pénzekről! Mert az EU-pénzeknél nem hivatkozunk semmire, hanem arra hivatkozunk, hogy a nekünk járó európai uniós forrásokat mi egyszerű politikai okokból nem kapjuk meg, és éppen oroszlánszerepe, éppen ebben sajnos  sajnos!  oroszlánrésze van a magyar ellenzéknek. (Varju László és Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Nagyon kevés olyan európai példa van  nagyon kevés olyan európai példa van! , hogy egy ország képviselői, egy nemzet képviselői a saját hazájuk ellen szólalnak fel Brüsszelben. (Varju László: Jaj!  Szászfalvi László: Így van!  Varju László: Kamu!  Szászfalvi László: Ezt csináljátok!  Varju László: Kamu!) Meg lehet nézni, hogy hány EU-s tagország képviselői tesznek így. Sehol nincsen százszázalékos kormány, mindenhol több párt van kinn, az Európai Parlamentben, és ellentétesek a vélemények, és ellentétesek adott esetben az érdekek; de az, hogy a hazájuk ellen ilyen nyíltan lépnek fel a képviselők, én azt gondolom, példátlan. (Nacsa Lőrinc: Így van! Így van!) És azzal tudják és azzal tudnák segíteni a hazai költségvetést, hogy minél több területet tudjunk fejleszteni, hogyha azon dolgoznának, hogy ezek a források Magyarországra ideérkezzenek, és akár a területfejlesztési operatív programon keresztül szinte minden magyarországi településen a hasznos és fontos fejlesztések meg tudjanak valósulni. Én azt gondolom, ezzel tudják a leginkább segíteni a 2024. évi költségvetésnek a tervezését, a megvalósítását, hogy mire lesz pénz, hogyha ebben segítenek a kormánynak, hogy a hazánknak járó forrásokat bizony kapjuk meg Brüsszelben.

Magyarország egy jó hely, egy csodálatos és szép ország, azt gondolom, közösen azon kell dolgoznunk, hogy ennek erősítésén és fejlesztésén tudjunk tovább dolgozni. Ezt szolgálja a 2024. évi költségvetés is. Én azt kérem, hogy ezt a megvitatás után a tisztelt Ház fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)