BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Öt pontban reagálnék a képviselő úr által elmondottakra. Az első pont, ha jól értettem, képviselő úr a gazdasági nehézségek okaként a kormányzást is megjelölte. Azért szerintem, ha megnézzük a nemzetközi statisztikákat, akkor az alapján egyértelműen látszik, hogy a Covid volt elsődlegesen 2020-ban, ami a magyar gazdaság növekedését megakasztotta nem magyar specialitásról beszélünk, hanem a világgazdaságon egy akkora sebet ütött ez a Covid, mint ami nagyobb volt a 2008-2009-es gazdasági visszaesésnél, majd ezt követően az orosz-ukrán háború, ami visszavetette egész Európa gazdasági fejlődését is, így a magyar gazdaság teljesítményét is. Ezek mellett célszerű azt értékelni, hogy a magyar gazdaság felzárkózása az Európai Unió átlagához a Covid ideje alatt is megvalósult, és abban bízunk, hogy az idei évben is pozitív tartományban marad a növekedés, és a jövő évi tervezett 4 százalékos gazdasági növekedés pedig szintén az Unió átlagához képest egy nagyobb növekedés lesz.
A másik pont az infláció; itt képviselő úrnak volt egy olyan mondata, hogy az állam érdekelt az infláció növelésében, merthogy ezáltal több bevétele lesz, míg a kiadási oldalon csak a nyugdíjak inflációhoz kötöttek. Ezt az állítást, engedje meg, képviselő úr, hogy határozottan cáfoljam! Tehát az államnak kifejezetten nem érdeke a magas infláció, két okból is. Egyrészről látjuk, hogy az infláció megöli a gazdasági növekedést. Hát, az ember bemegy a boltba, látja az árak változását, akkor kevesebbet fog vásárolni, mást vásárol, a belső fogyasztást visszaveti. Az összes statisztikai adat mind a világgazdasági folyamatokból, más országokból, mind Magyarországról ezt támasztja alá. Tehát az első negatív következménye a magas inflációnak a gazdasági növekedésen keresztül és ezáltal az alacsonyabb adóbevételeken keresztül jelentkezik. De ami a közvetlen kapcsolatot érinti, ott is vitatkoznom kell képviselő úrral. Elég, ha megnézzük az elmúlt hónapok adatait: kiadási oldalon nemcsak a nyugdíjak inflációhoz kötöttek, és azért szerintem az egy érték, hogy bármilyen helyzet van, a nyugdíjak minimum megőrzik a reálértéküket, hanem bizony az állam kamatkiadásai is erőteljes kapcsolatot mutatnak az inflációs szinttel. Tehát a közvetlen költségvetési hatásoknál is látjuk, hogy az inflációhoz kapcsolódó bevételi többletek meghaladják az inflációhoz kapcsolódó közvetlen kiadási többletet.
Egyébként, ha képviselő úrnak igaza lenne, tehát az államnak érdeke lenne az infláció magas mértéke, akkor nem lennének intézkedések az infláció letörése érdekében. Nézzük meg Európában, hogy más országok milyen lépéseket hoztak! Én azt gondolom, hogy a most élesülő online árfigyelő rendszer vagy például a nemrég bevezetett kötelező akciózás, nem beszélve azokról az intézkedésekről, amiket régóta használunk, lásd a rezsicsökkentés, pont azt célozzák, hogy az infláció ismét egy tolerálható szintet érjen el. Tehát ismétlem: az infláció nem érdeke a költségvetésnek, ezért is és a lakosság védelmében is hozta meg azokat az inflációcsökkentő intézkedéseket a kormányzat, amelyekről az elmúlt hetekben sok szó volt.
A harmadik pont az EU költségvetéséhez való hozzájárulást érinti. A tegnapi napon alelnök asszony is, most képviselő úr is felvetette annak a lehetőségét, hogy ezt a közel 700 milliárd forintos nemzeti hozzájárulást ne fizessük be mindaddig, amíg nem kapjuk meg az összes európai uniós forrást. Itt két dologra azért érdemes felhívni a figyelmet. Az első az, hogy az európai uniós szabályok szerint, ha valamely tagállam nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor azonnal büntetőkamatot lehet az adott országra kiróni. Ez a jogi rész.
A második, szintén jogi, de húsba vágó kérdés, hogy ha nem teljesíti egy ország a befizetési kötelezettségét, akkor az Európai Bizottság az országnak jutó és átutalandó forrásokból ezt levonhatja. És itt azt tisztáznunk kell, hogy az Európai Bizottsággal nem az összes európai uniós forrás tekintetében van vitánk. Például az agrártámogatások tekintetében semmilyen vita nincs. Ha magunk elé vesszük a jövő évi költségvetési javaslatot, akkor azt látjuk, hogy a közvetlen agrártámogatások ez döntően a gazdáknak a földalapú kifizetése 627 milliárd forintot tesznek ki. (Nacsa Lőrinc Novák Előd felé: Ezt vennéd el.) Ezenkívül élelmiszerárak… hát, hatékonyságnövelésre igenis rendelkezésre állnak uniós források. Semmilyen vita nincs az Európai Bizottsággal, a Bizottság jóváhagyta és folyósítja az új időszak vidékfejlesztési forrásait.
Tehát visszakanyarodva az inflációra, ha az élelmiszer-inflációt azzal is le akarjuk törni, hogy a magyar élelmiszerszektornak a hatékonyságát akarjuk növelni, versenyképességét akarjuk növelni, akkor föl kell használjuk a vidékfejlesztési forrásokat. Magyarország egyedülálló módon radikálisan megemelte az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó nemzeti finanszírozás arányát 80 százalékra, de ha az Európai Unió költségvetése felé nem teljesítenénk a befizetési kötelezettséget, akkor a gazdák a földalapú támogatást nem kaphatnák meg, és a vidékfejlesztési programunkat sem tudnánk finanszírozni. Tehát per pillanat a magyar gazdaság azért összességében több uniós forrást kap, mint amennyi befizetést teljesít. A zavartalanul érkező uniós források folyósítását veszélyeztetné az a javaslat, amelyet a képviselő úr megfogalmazott.
(11.00)
Itt azért azt is meg kell említsem, hogy az egy örömteli rész, hogy a magyar befizetés növekszik, mert az azt mutatja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye növekszik. Ezen is látszódik az, hogy a tavalyi év végével a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Európai Unió átlagához képest közel 78 százalék volt. Ez 66 százalék környékén volt még 2010-ben.
És hogy visszautaljak Dávid Ferenc képviselő úr fölszólalására, a kormány azzal számol, hogy a Magyarországnak járó összes uniós forrást meg fogjuk kapni. Tehát mi a megoldást nem abban látjuk, hogy újabb hogy mondjam nehezen védhető frontvonalakat nyitunk, hanem abban, hogy a meglévő konfliktusokat zárjuk le, ott határozott magyar érdekképviselettel rábírjuk az uniós szerveket, hogy minden egyes eurócentet, ami Magyarországnak jár, mielőbb megkapjunk.
4. pont: családtámogatás. Én azzal egyetértek, hogy közép-, hosszú távon a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés nemcsak társadalompolitikailag, hanem gazdaságilag is a demográfiai folyamatok megváltoztatása, illetőleg a 2010 után látott kedvező trend továbbvitele.
Hogy milyen eszközöket használunk ezen cél elérése érdekében? Azért megint szerintem objektívaknak kell lennünk. Való igaz, hogy a családtámogatási rendszer változik, vannak olyan elemek, amelyek bekerülnek, vannak, amelyek kikerülnek. De képviselő úr most arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthonfelújítási program a tavalyi év végével kifutott. Azért azt is tegyük mellé, hogy pont az említett európai uniós forrásokból a magánszektor, a családok energiahatékonysági beruházásait is szeretnénk támogatni, azokból az uniós forrásokból, amelyek Magyarországnak járnak. Tehát vannak programelemek, amelyek kifutnak, vannak, amelyek belépnek. Hogy csak nemzeti finanszírozású elemeket mondjak: a 30 év alatti édesanyák szja-kedvezménye. Ha 30 év alatt vállalnak a hölgyek gyermeket, akkor nagyobb az esélye annak, hogy több gyermek születik a családban. Tehát kérem, hogy ezt is értékeljék.
A nemzetközi kitekintés azért mégiscsak azt mutatja, hogy az a 2024-es családpolitikai terv, amelyet a jövő évi költségvetés tervezete tartalmaz, európai összevetésben a leggazdagabb, legtágabb és GDP-arányosan a legnagyobb támogatást mutató családpolitikai rendszer. Tehát megfontolásra javaslom minden képviselőnek, hogy ezt vegye figyelembe, amikor a jövő évi költségvetésről dönt.
Végül hadiipar, haderőfejlesztés. Képviselő úr tudja, hogy a jövő évi költségvetési tervezet számai alapján a 2 százalékot meghaladja a honvédelmi kiadások összege. Ebben a honvédelmi kiadási összegben nincs benne a védelemiparra szánt források összege. Tehát amikor a képviselő úr arról beszél, hogy nem egyszerűen a haderőt kell fejleszteni, hanem ezt össze kell kapcsolni egy gazdaságfejlesztési programmal (Nacsa Lőrinc: Ezt csináljuk!), akkor nyitott kapukat dönget. Ismétlem, az említett 2 százaléknál nagyobb összegben nincsenek benne a védelemipari kiadások, azokat a Honvédelmi Minisztérium fejezetében találja meg a képviselő úr. Védelmi ipari feladatokra, kapacitástámogatásra, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt. támogatására külön előirányzat szerepel, hogy innováció is legyen a magyar gazdaságban, és több mint 95 milliárd forint pedig kifejezetten a védelemipari beruházásokkal foglalkozó cégek finanszírozását szolgálja a jövő évben.
Hogy konkrétumokat mondjak: nem egyszerűen arról beszélünk, hogy ma a Magyar Honvédségnek vagy egyéb rendvédelmi szerveknek, mondjuk, a pisztoly-, gépfegyverbeszerzését külföldről biztosítjuk, hanem Kiskunfélegyházán létrehoztunk egy gyárat. Zalaegerszegen egy nagyon komoly fejlesztés keretében komoly a fejlesztés is, meg az az eszköz is, ami előállításra kerül ismét egy folyamatban lévő beruházásról beszélünk, és további helyszíneket tudnék mondani, ahol a védelemipar fejlesztése valósul meg.
Tehát mindennek jegyében én azt gondolom, hogy az előttünk álló kihívások mellett tehát családpolitikai kihívások mellett, védelmi iparunk megerősítése mellett azért látni kell, hogy pont ez a kormány az, amely az ön által kritizált területeken, legyen szó akár családpolitikáról, akár honvédelemről, érdemi lépéseket tett és kíván tenni, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)