SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nagy Márton miniszter úr szerint 2030 után az uniós pénzeket teljesen ki lehet váltani külföldi működőtőke-beruházásokkal, például akkumulátorgyárakkal; ezzel szemben a Mi Hazánk Mozgalom hazai élelmiszer-termeléssel, feldolgozóiparral és a magyar gazdák, vállalkozások fejlesztésével váltaná ki. Ez az óriási különbség a kormány és a Mi Hazánk Mozgalom gondolkodásmódjában, már ami a költségvetést is illeti: önöknek a külföldi tőke érdekei a legfontosabbak, számunkra, a Mi Hazánk Mozgalomnak pedig a magyar emberek érdekei a legfontosabbak.

Úgy tűnik, a kormány a külföldi vállalatok beruházásait kívánja ösztönözni, mivel uniós pénzek nélkül nincsenek állami, a magas kamatok miatt pedig nincsenek lakossági beruházások. A miniszter úr álláspontja szerint a működő tőke beáramlásának meg kellene haladnia a beruházások ötödét. De vajon jóe nekünk, ha az Európai Unió után Kínának adjuk el az országot?

A sors fintora, hogy annak idején a működőtőke-beruházások felélénkülését pont az uniós csatlakozástól várták. Nemhiába szerepelt a csatlakozási feltételek között, hogy olcsó munkaerőt biztosítsunk a német összeszerelő műhelyek számára, és az sem véletlen, hogy a külföldi székhelyű és tulajdonú nemzetközi nagyvállalatok támogatására szolgáló, úgynevezett beruházásösztönzési célelőirányzatot még a csatlakozás előtt, 2003-ban létrehozták. Ennek célja a működőtőke-beáramlás elősegítése a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében. A támogatás nyújtása a kormány egyedi döntése alapján történik.

Mostanra megtapasztalhattuk, hogy Magyarország borsos árat fizet a beruházásokért. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a Fidesz a balliberális kormányokkal együtt, kéz a kézben 2004 júniusa és 2023 januárja között 8171 milliárd forint összegű beruházáshoz 1053 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott 433 multicégnek. A magyar állam tehát a beruházások költségének több mint 10 százalékát magára vállalta. Ebben még nincs benne a Kínai CATL által Debrecenbe tervezett óriási akkumulátorgyár 320 milliárdos támogatása.

Matolcsy György szerint egy ország felzárkózását nem lehet külföldi működő tőkére építeni, mert pénzügyi csapda  ezzel egyetértünk. A fejlett technológiák behozatalával egyetért, de az alacsony hozzáadott értékű ágazatok támogatásával, mint például a járműipar és akkumulátorgyártás, nem. Ennek ellenére 2010 májusától 2013 márciusáig gazdasági miniszterként azért sikerült neki 22 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kiosztani többek között az Audi Hungaria Zrt.-nek és az Opel Szentgotthárd Kft.-nek.

A jegybankelnök urat az akkumulátorgyártás a vas és acél nehézipari programjára emlékezteti, ezzel szemben a miniszterelnök úr szerint iparra épülő gazdaságra és ipari beruházásokra van szükség. Gázerőműveket építünk, hogy kiszolgáljuk a nagyipari központokat. Ha Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, Lantos Csaba miniszter úr szerint a hazai áramfogyasztás 2030-ra évi 44 terawattóráról 68 terawattórára nő, vagyis annyival, mint a működő Paksi Atomerőmű éves termelése.

Tisztelt Országgyűlés! A napnál is világosabb, hogy Magyarország gazdasági szerkezetét a beruházási politika igazítja. Külföldi transzferekből élünk, nincs saját organikus gazdaságunk, gyarmati gazdaságszerkezetünk van. A kormány energia- és anyagigényes gazdaságot alakít ki, miközben az országnak egyik sincs, ezzel növeljük függőségünket. A magyar gazdaság sajnos az autóiparra és kapcsolódó tevékenységként az akkumulátorgyártásra épül, miközben ezek a leginkább válságnak kitett ágazatok.

Azért nálunk a legmagasabb az infláció az Európai Unióban, mert válságérzékeny gazdasággal rendelkezünk. Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország hosszú távú gazdasági stratégiáját mintha Németországban és Kínában írnák meg. A kormány gazdaságpolitikája a politikai túlélésről szól, kizárólag a GDP növelésére helyezi a hangsúlyt, ami nem egyenlő a gazdaság fejlődésével.

Tisztelt Képviselőtársak! A magyar gazdaság valós növekedési potenciálja 2 százalék körül van, az ettől magasabb érték csak erőltetett beruházási politikával érhető el. Például 2021-ben a GDP-növekedés 7,1 százalék volt, amit a kormány a sikeres járványkezeléssel indokolt. Valójában az MNB-vel együtt a GDP 30 százalékára rúgó összeget pumpáltak a gazdaságba, ami jelentős inflációs hatást gyakorolt.

A kormányzati kommunikáció azt már nem hangsúlyozta, hogy 2021-ben a rekordmértékű GDP-növekedés ellenére a bruttó nemzeti jövedelem, vagyis a GNI aránya a GDP-hez képest csökkent. Ez azt jelenti, hogy nőtt a jövedelemkiáramlás az országból, kevesebb volt a gazdaság fejlődésére fordítható, itthon maradó, új hozzáadott érték.

Egy vállalat az ország GDP-jéhez az adózás előtti eredményével, a gépek, berendezések amortizációjával és a munkaerőköltséggel járul hozzá. Valójában azonban a realizált profitot kiviszik az országból, a gépeket eleve külföldön veszik meg, a béreket pedig a külföldi vendégmunkások nem Magyarországon költik el.

A multinacionális vállalatok államilag támogatott beruházásai tehát a GDP-t csak papíron növelik meg. Például a debreceni akkumulátorgyár 700 milliárd forintos beruházása a tervek szerint 2025-ben készül el, vagyis éppen a 2026-os választások előtt fogja majd a magyar GDP-t  papíron  1-1,5 százalékkal megnövelni, ami nagyon jelentős. Az 1-1,5 százalékos GDP-növekedés egy óriási növekedés, de ahogy említettem, ez leginkább nem a nemzetgazdaságunkat fogja erősíteni, mert ez papíron létezik.

Szeretnék egy költségvetési bűvésztrükkre is rámutatni. Minél nagyobb a vállalat adózás előtti eredménye, annál magasabb a GDP, a multik azért kapnak adó- és egyéb kedvezményeket, hogy a külföldön lévő telephelyek profitját is nálunk lehessen kimutatni.

(15.00)

Ennek egyik módja a transzferárazás, ami lehetővé teszi, hogy egy nemzetközi cég egyik leányvállalattól a másikhoz tolja a nyereségét. A másik adóoptimalizálási célú megoldás, hogy a K+F költségeket a magyar leányvállalatoknál mutatják ki, holott valójában az anyaországban történnek. Nem véletlen tehát, hogy amíg a magyar vállalkozások effektív társaságiadó-rátája 9 százalékos, a multik a különböző leírások, kedvezmények után legfeljebb 4-5 százalékos társasági adót fizetnek a nyereségük után. Sajnos az ilyen trükkök nem a nemzetünk gazdaságát növelik.

Tavaly decemberben a magyar kormány is elfogadta a globális minimumadót, melynek értelmében 2024-től a legnagyobb, 750 millió euró globális árbevételű társaságok esetében 15 százalékos effektív társaságiadó-kulcsot kell majd alkalmazni a bevételekre. Sikerült ugyanakkor elérniük, hogy az adókülönbözetbe a cégek a helyi iparűzési adót is beszámítják. Így alig kell majd pluszadót fizetniük, vagy ha kell is, abban biztosak vagyunk, hogy a kormány majd kitalál valami kiskaput nekik.

A multik tavaly 6,5 milliárd euró értékben ruháztak be Magyarországon. Nagy Márton miniszter úr szerint ezt folyamatosan kellene produkálni, évi 5-6 milliárd euró új működő tőkére lenne ugyanis szükség. A kormány a külföldi működő tőkét az uniós támogatásokkal egyenértékűnek tartja, hiszen euróban érkeznek, és vissza nem térítendő tőkét jelentenek. Azonban szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét, hogy a működő tőke túlnyomó része nem készpénz, hanem inkább gépek, berendezések formájában érkezik be az országba. Továbbá azt sem teszik hozzá, hogy az állam által kifizetett felár meghaladja a beruházás értékének 10 százalékát. Ebben benne van az állami támogatás, adó és K+F kedvezmények, ami az állami infrastruktúra-fejlesztések, energia- és vízellátás, valamint a külföldi munkaerő-kölcsönzés alaplogisztikája. A működő tőke a hiány finanszírozásában egyszeri hatásként jelentkezik, a multik azonban évente GDP-arányosan 6-7 százalék profitot vonnak ki az országból, ami a folyó fizetési mérleget rontja. Nemhiába tűzte ki célul Nagy Márton miniszter úr, hogy a profitot benn kell tartani az országban, elismerve ezzel, hogy baj van ezen a területen.

A kormány 2023-ban 1,5 százalékos, 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedéssel számol. Elemzők szerint ezzel szemben a gazdaság növekedése az idén mínusz 0,5 százalék és plusz 0,5 százalék között mozoghat majd, jövőre pedig 3,5 százalékon várható. A költségvetésitörvény-javaslat szerint 2023-ban a növekedés motorja a nettó export, 2024-ben pedig a fogyasztás és a beruházás lesz. Kifogásoljuk azonban, hogy a kormány a GDP növelését nem az élelmiszerek, hanem a gépek, szállítóeszközök növekvő exportjával tervezi megvalósítani. A KSH adatai szerint a feldolgozóipari ágazatok közül a járműgyártás 91 százalékban, az elektronika, akkugyártás 96 százalékban exportra termel, ezzel szemben az élelmiszeripari termelés exportaránya mindössze 45 százalék.

A Mi Hazánk Mozgalom nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány gazdaságpolitikája a nemzeti vagyon gazdaságon kívüli másik elemét, a természeti környezetet egyáltalán nem veszi figyelembe, melynek legfontosabb tényezői a termőföld és a vízkészlet. Közvetetten a környezetszennyezést és az egészségi problémákat okozó termelés is növeli a GDP-t, de a társadalmi jóléthez, a magyar emberek életminőségének javításához aligha járul hozzá. Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozással kiváló minőségű termőföldeket betonoznak le, stratégiai ágazatnak az élelmiszeripar helyett az akkugyártást tekintik. Meggondolatlan döntéseikkel szűkös hazai költségvetési forrásból külföldi érdekeket szolgálnak ki, akik beruházásaikkal a nemzeti vagyont csökkentik, és gyarmati sorba taszítják az országot.

Ez a költségvetés is arra mutat rá, hogy amíg nem változik meg a kormány gazdaságpolitikáját is meghatározó gondolkodásmódja, addig a magyar embereknek nem sok babér terem. Köszönöm szépen a figyelmüket.