SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igazság szerint nem is tudom, hogy miért vitázunk itt ennyit erről a költségvetésről, amikor elemzők is megmondták, hogy most tavasszal még nem fogják tudni pontosan megállapítani a jövő évi költségvetés számait, és talán nem véletlen, hogy a tavalyi, tehát a 2022-es költségvetést is 95 alkalommal sikerült önöknek, a Fidesz-kormánynak rendeletben módosítani; majd kíváncsi vagyok, hogy meg fognake cáfolni. Ez az Európai Bizottság  akik a költségvetést vizsgálták  számaiban volt, egyébként cikkekben olvastam 60 módosítást is, úgyhogy kíváncsi vagyok, hogy akkor mi a valós szám. Az a helyzet, hogy amióta vészhelyzet van, és önök rendelettel mindent módosíthatnak, jogszabályokat, egyéb törvényeket is, azóta ezzel nagyban élni is szoktak.

Mindenesetre az is tragikus egyébként, hogy milyen magas az infláció Magyarországon, és az is, hogy ez a régiós országok közül nálunk a legmagasabb. Önök mindig megpróbálják ezt másra fogni, a szankciókra meg egyebekre, de mi a Párbeszéd-Zöldekben pontosan tudjuk, és sajnos a magyar emberek is egyre jobban tisztában vannak vele, hogy ez az önök rossz kormányzásának és gyatra gazdaságpolitikájának az eredménye. Így aztán nem is csoda, hogy ez a költségvetés tulajdonképpen egy megszorító költségvetés.

Önök már megint a magyar embereken próbálnak spórolni. Szemfényvesztésnek odateszik az árstopokat meg a kötelező bolti akciókat, de az az igazság, hogy önök leépítik a közszolgáltatásokat, és közben adókat emelnek, tehát egyértelműen megszorítást alkalmaznak. Hiszen az önök hibájából nem kapjuk meg az európai uniós támogatásokat, és mivel a maradék pénzt pedig szeretik zsebre tenni, ezzel gyakorlatilag a közszolgáltatásokra nem marad.

Még akkor sem, amikor  egyébként pont néhány napja jelent meg az a hír, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő vett észre  sikerült önöknek 244 milliárd forintért megvásárolni azt a zuglói városközpontprojektet, amely egyébként a Bayer Construct Zrt.-hez tartozik. Ennek vezetője Tiborcz István korábbi üzlettársa, tehát teljesen nyilvánvalóak a kormányzati kötődései. Elkezdtek ott irodaház-komplexumokat építeni, úgy, hogy erről nem kérdezték meg a zuglói lakosokat. Ezt önök kiemelt beruházássá nyilvánították, majd szépen 244 milliárd forintért megvásárolták. Nem tudom, hogy ez micsoda, ha nem közpénzpazarlás, pláne, hogy ez nagyjából a pedagógusbér-emelés felét is kiteszi.

Tehát az a helyzet, hogy, amikor megszorításokról van szó, akkor nem igaz, hogy nincs pénz, csak éppen az emberekre nincs pénz, de arra, hogy az önök saját oligarcháit meg mindenféle üzletfeleit kitömjék pénzzel, arra valahogy mindig van pénz.

És amire még, úgy látszik, nincs pénz: a Párbeszéd-Zöldek baloldali zöldpártként és én a költségvetést alapvetően most olyan szempontból próbálom megnézni, hogy a fenntarthatóságra és a zöldszempontokra mennyire figyel. Most előre elárulhatnám röviden, hogy semennyire, de ezt majd egy kicsit hosszabban is ki fogom fejteni.

Gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkoznak azzal, amik a XXI. században a legfontosabb kihívások, amik az emberiség és Magyarország előtt is állnak: a klímaválság elleni küzdelem, a klímaválság hatásaihoz való alkalmazkodás, vagy akár a természetes élővilág fogyatkozásából és a természetpusztításból adódó problémákra való reakció, vagy legalábbis ezeknek a káros folyamatoknak a valamilyen mértékű megállítása. Önök nemhogy ezzel nem foglalkoznak, hanem még ellenkező irányba tesznek lépéseket.

(15.20)

Az egyik fontos téma a közlekedés és a közösségi közlekedés. Nyilvánvalóan egyrészt, mivel Magyarországon nincs mindenkinek pénze folyamatosan autóval járni, másrészt környezeti fenntarthatósági szempontból sem előnyös ez, tehát nagyon fontos lenne, hogy fejlesszük a közösségi közlekedést. Ehhez képest Lázár János nemrég bejelentette, hogy a kormány mégsem veszi meg a már leszerződött és a jelenlegi piaci árnál jóval olcsóbb villanymozdonyokat a Siemenstől. Ekkor a sajtóban voltak mindenféle találgatások, hogy esetleg politikai bosszúból nem teszi ezt meg, de az az igazság, hogy a magyarázat valószínűleg sokkal egyszerűbb: a szuverenitás látszatára olyan büszke Orbán-kormány ugyanis valószínűleg úgy járt, mint az anekdota szerint a kommunisták, hogy kifogyott a mások pénzéből. Pedig én azt gondolom, a kormányzás többet kell hogy jelentsen, mint hogy önök képesek elkölteni az európai adófizetők pénzét.

Tehát igazság szerint, bár a vasút a legfenntarthatóbb és a legkisebb karbonlábnyomú közösségi közlekedési mód, és Európában mindenhol sok milliárd eurót költenek arra, hogy modernizálják ezeket a vasútvonalakat, nálunk a vasúti közlekedés jövő évi költségvetési támogatása bő 330 milliárd forinttal kevesebb az ideinél, pedig már az idei sem volt ahhoz elég, hogy ezt a szolgáltatást legalább szinten tartsák. Ez egy nagyon nagy szám, miközben a közúti közlekedés költségvetési támogatása közel ugyanennyivel nő. Ez talán nem is független attól, hogy ezt a pénzt már közvetlenül a koncessziótulajdonos Mészáros Lőrincnek fizetik ki vagy fizetjük ki mindannyian. Én azt gondolom, ha valaki kíváncsi rá, hogy a magát előszeretettel klímabajnoknak nevező Orbán-kabinet mit gondol a fenntarthatóságról, akkor elég akár ezt a számpárt elolvasni.

Ugyanakkor tényleg fontos elmondanom, hogy a magyar vasúti közlekedés régiós összehasonlításban is tragikus állapotban van. A vasutas-szakszervezetek szerint a jobbára a hatvanas években gyártott mozdonyok műszaki állapota már a napi működést és a mozdonyvezetők egészségét is veszélyezteti; sokszor leromlott állagú, rosszul szellőző, rossz kilátású, légkondicionálás nélküli mozdonyokban kénytelenek dolgozni, ami egyébként a vasúti balesetek számával is összefügghet. Én magam Pest megye 7. körzetében voltam egyéni képviselőjelölt, és elég tragikus volt azt is megfigyelni, hogy a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét közötti vasútvonal milyen tragikus állapotban van. A vonal nagy részén 40 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, a vonatok dízelvontatásúak, a megállók nem akadálymentesek, hiányoznak a parkolók, a biciklitárolók. Ezeken a vonatokon pedig emberek tömegei próbálnak reggelente bemenni dolgozni akár Budapestre, és gyakorlatilag másfél órákat borzalmas állapotok között kénytelenek eltölteni a vonaton. Egészen egyszerűen az, hogy a XXI. században Európa közepén átlagosan 40 kilométer/órával megy egy vonat, szerintem tragikus. Persze vannak ígéretek, hogy felújítják ezt a járatot, ezt a vonalat, tervek is vannak, de egyelőre a helyiek még nem számoltak be arról, hogy ez megtörtént volna, és ahogy így elnézem, ha elvesznek 330 milliárdot, lehet, hogy ez nem is fog megtörténni. Persze tudjuk, hogy önök előbb ülnek, nem tudom, helikopterre meg magánrepülőgépre, mint vonatra  ez elég nagy baj. Éppen nemrégen utasították el azt a javaslatunkat, amivel mi a magánrepülőutakat és a magánhelikopter-utakat szerettük volna megadóztatni; ez is lehetne egy bevételi lába a fenntarthatóságot szolgáló pénzráfordításoknak.

S emellett az egész rendszerváltás utáni történelemben példátlanul nagy összeget, 254 milliárdot vesznek el önök a környezetvédelemtől is, amire sem megfelelő indok, sem elfogadható magyarázat nem létezik. Tekintve, hogy a 2024. évben (sic!) egymást váltják a tragikus aszályok és a villámárvizek, és ráadásul a környezetvédelmi hatóságnak csúfolt kormányhivatalok a NER beruházási ügynökségeiként funkcionálnak, ez annak deklarálása, hogy Magyarország Orbán Viktor kormányzása alatt a működésképtelenség határára jutott. Tehát ez az elvonás, én azt gondolom, ennek a jele, hogy a működésképtelenség határára jutott az ország. Ugye, néhány hete egyébként, sőt egy hete volt, a múlt héten, hogy az árvizek még emberéletet is követeltek Magyarországon, és ezeknek az árvizeknek… Recsken, amit többször jeleztünk, hogy nem lesz jó, hogy olyan közel történik az a külszíni fejtés az emberek lakóhelyéhez, ott ugye, egy sártenger ömlött a falura; tényleg csoda, hogy nem halt meg ott senki. Azt akarom tehát mondani, hogy ezeket a villámárvizeket is meg lehet előzni jelentős mértékben, de ehhez egy olyan fenntartható tájhasználati módot kell megvalósítani, amely nem kizárólag a gazdasági profitérdekeket nézi. Ehhez akár kompenzálásra van szükség, a tájhasználat átgondolására, a fenntartható erdőgazdálkodásra, nem tarvágásokra van szükség, hanem szálaló művelésre, és számos olyan dologra, ami egy komplex programot igényel, és erre pénzt kellene fordítani, de önök inkább elvesznek a környezetvédelemtől. Így gyakorlatilag az egyik legfontosabb alkotmányos jogunkat, az egészséges környezethez való jogot nem tudják biztosítani.

Továbbá pénzt vonnak el az ország természeti kincseit őrző nemzeti parkoktól is, ezek dologi kiadásait az inflációkövető emelés helyett 20 százalékkal csökkentik, és egyébként elbocsátják a munkavállalóik 10 százalékát, álláshelyeket szüntetnek meg. Ez valójában szintén azt jelzi, hogy önök mindenhol próbálnak az államigazgatáson spórolni, holott lehet, hogy éppen, nem tudom, az államtitkárok számát lehetne csökkenteni, de hogy a nemzeti parkokat nem kellene megszorításokkal sújtani, abban egészen biztos vagyok. Sajnos nem állunk úgy a természeti értékeinkkel, hogy ezt megengedhessük magunknak. Így önök gyakorlatilag Magyarország természeti örökségét, természeti kincseit veszélyeztetik.

Sajnos az állatvédelem továbbra sem kap önöktől érdemi támogatást, holott pontosan látjuk azt, hogy az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek gyakorlatilag önerőből, illetve magánadományokból próbálják a szerintem állami feladatot elvégezni, hogy ne fulladjunk bele a kóbor macskákba és kóbor kutyákba. Itt is hatalmas az adósságuk, évek óta ígérgetik, hogy kiszámítható támogatása lesz az állatvédő szervezeteknek. Erre egyébként mi a Párbeszéd-Zöldekben már számos javaslatot beadtunk, ez sem látszik a költségvetésükből.

Nagyon fontos lenne, hogy más civil szervezeteket, ne csak az állatvédő szervezeteket, hanem akár a természetvédelemmel és környezetvédelemmel vagy a szemléletformálással foglalkozó más civil szervezeteket is támogassák, de ezekre is csak évről évre csökkenő források vannak, gyakorlatilag szinte semmi nem látszik erre az idei költségvetésben.

Tehát tulajdonképpen az önök költségvetése egy ilyen környezet- és emberellenes, a fenntarthatóság legalapvetőbb tényeire is fittyet hányó költségvetési torzó. Én azt gondolom, ezt egyetlen olyan európai országban sem merték volna beterjeszteni, ahol komolyan vennék, hogy a kormány felelős a parlamentnek. De ugye, itt Magyarországon, sajnos azt kell hogy mondjam, bólogató Jánosokból áll a magyar kormánytöbbség, ezért itt mindent jóváhagynak, amit csak eléjük raknak, mint a rossz emlékű Schmitt Pál vagy Áder János, mondhatnám így. Ezt a csapatot Orbán Viktor egyszer egy tréfásabb pillanatában 133 bátor embernek nevezte, de sajnos azt látom, hogy ez az állítólagos bátorságuk nem terjed addig, hogy valóban fellépjenek a gyermekeik és unokáik jövőjének a védelme érdekében.

Tehát igazából nincsenek illúzióink annak kapcsán, hogy önök fogjáke támogatni bármelyik módosító javaslatunkat is, de mi ettől függetlenül, ha nem is elsősorban önöknek, de legalább az ország erre nyitott részének szeretnénk felmutatni egy fenntartható költségvetési alternatívát. Mi nem azokat a szempontokat próbáltuk mérlegelni, hogy Orbán Viktor politikai túlélését és hatalmi túlterjeszkedését meg az önök vagyonátmentését hogyan próbáljuk szolgálni, hanem azt próbáltuk figyelni, hogy lesze még tíz év múlva tiszta ivóvizünk, tiszta termőföldünk vagy tiszta levegőnk ebben az országban. Ezért arra irányul a módosításunk, hogy egy igazságos, zöld átállást tudjon Magyarország végrehajtani, ami azt jelenti, hogy úgy mozdulunk el a fenntarthatóság felé, hogy mindeközben ennek az árát nem a rászorulókkal, nem az emberek tömegeivel fizettetjük meg, hanem ezekre célzott támogatásokat adunk.

A módosító javaslatunk központi eleme a „zöld átállás alap”, amely azt biztosítja, hogy jusson forrás az ország legsürgősebb feladataira, az ökológiai egyensúly fenntartására és a klímaválsághoz való alkalmazkodásra, tehát tulajdonképpen mindannyiunk túlélésére. Ennek egyik fontos eleme a lakások energetikai korszerűsítése; ugye, ezt önök a 2010-es kampányban megígérték, de azóta is adósak vele. Mi nagyságrendileg 250 milliárd forintot javaslunk arra, hogy az épületek energiahatékonysági felújítása megtörténjen; társasházakra, családi házakra, otthonokra is gondolunk, és ehhez igenis támogatást kell adni az emberek számára.

(15.30)

És nemcsak azért, hogy a klímacélokat teljesíteni tudjuk, hanem azért is, hogy ezeknek az embereknek jobb legyen az életszínvonala, és ne kelljen egyébként annyit kifizetni a rezsire, ami kiszolgáltat minket Oroszországnak, de most ebbe nem is megyek bele, mert akkor még itt holnap estig is beszélhetnék. Szeretnénk segítséget nyújtani az önkormányzatoknak is a klímaalkalmazkodáshoz, mert ez is olyan feladat, amivel egyedül nem tudnak megbirkózni, és ugye, tudjuk, hogy önöknek nem erőssége egyébként sem az önkormányzatok támogatása.

A javaslatunk visszaadja az elvett pénzt a kifosztott közösségi közlekedésnek, tehát azt a 330 milliárdot, és még többletet is szeretnénk biztosítani. Szeretnénk, ha az önkormányzatok fenntartható közösségi közlekedését is támogatná a központi költségvetés, illetve a különböző szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat; nagyságrendileg 500 milliárd forinttal többet szeretnénk adni a közösségi közlekedésre, mint amit önök egyébként a javaslatukban előirányoztak.

Nagyon fontos a vízmegtartó tájgazdálkodásra való áttérés; egyszerre kell megküzdenünk az árvizekkel és az aszályokkal. Ezt csak úgy tudjuk kivédeni, ha a természetben tudjuk megőrizni a többletvizeket, amiket ilyenkor szétterjesztünk, tehát nem fogják elsodorni a falvakat, az emberi településeket, és ezekből tudunk utána nyáron aszály idején gazdálkodni. Ehhez egyébként tájhasználat-változásra, akár művelésből kivonásokra van szükség; ehhez kompenzáció kell, pénz kell; mi erre nagyságrendileg 190 milliárd forintot, a mezőgazdasági és önkormányzati klímaadaptációs támogatásokra nagyságrendileg 135 milliárd forintot szánnánk.

De szeretnénk még konkrét összegeket szánni egyrészt az országos állatvédelmi alap létrehozására, a nagy tavaink természetvédelmi célú rehabilitációjára, tehát nem a tópartok lebetonozására, ahogyan az önök támogatásával ezt teszik, hanem az emberi használatot hosszú távon tudjuk azzal biztosítani, hogy a tavak ökológiáját megőrizzük.

Ezenkívül nagyon fontos lenne, hogy például  amiről egyébként nem olyan régen beszéltem  a szúnyogirtást biológiai módszerekkel végezzük és ne vegyszerekkel szórjuk tele az egész országot, ahogyan önök egyébként ezt szokták csinálni, ami, ugye, a rovarokra meg az emberekre és a vizes élőhelyekre is veszélyes. Úgyhogy erre is szeretnénk pluszforrást biztosítani.

Fontos ezenkívül a zöldmunkahelyeket teremtő felnőttképzési programokra való összegek biztosítása.

Emellett még megemlíteném itt az energiaközösségek létrejöttének a támogatását, és talán még két szempontot szeretnék jelezni. Egyrészt az alapjövedelmet, amit mi már nagyon régóta mondunk: fontos lenne, hogy az emberek egy méltányos és igazságos alapjövedelmet kapjanak, ami ahhoz elég lenne, hogy mondjuk, senki ne haljon éhen ebben az országban. Erre szeretnénk egy mintaprojektet elindítani egy százmilliárdos kerettel, és ezenkívül szeretnénk mi is közvetett rezsitámogatást adni azoknak, akiknek erre nincsen megfelelő forrása. Mi célzottan szeretnénk ezt adni a rászorulóknak, nagyságrendileg ezt is százmilliárdos támogatással.

És hogy miből adnánk minderre, erről a későbbiekben majd Tordai Bence frakciótársam fog bővebben beszélni. Nagyon sok mindent lehetne átcsoportosítani, meg lehetne adóztatni a nagy multinacionális vállalatokat. Például azt a sok pénzt, amit önök a távol-keleti akkumulátorgyáraknak adnak  amelyek, ugye, csak tönkreteszik a környezetünket, kizsákmányolják a munkavállalókat, elhasználják az ország vizét, lebetonozzák a termőföldeket , na, mi nekik például nem adnánk ennyi közpénzt, illetve nem költenénk el arra a pénzt, hogy ott a vízvezetékeket Mészáros Lőrinc cégei építhessék túlárazott közbeszerzéseken, hanem többek között ezeket a pénzeket is az igazságos zöldátállásra fordítanánk. Ez tehát a Párbeszéd-Zöldek fenntartható, igazságos és zöld Magyarországot célzó költségvetési javaslata. Köszönöm a figyelmet.