KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Először is azzal kezdeném, hogy egyetértek az előttem szóló ellenzéki képviselőkkel, akiknek a kritikái rámutattak arra, hogy lényegében megalapozatlan a 2024-re tervezett 4 százalékos növekedés, és a kormány szerintünk egyértelműen alábecsüli a 6 százalékos inflációt.
Saját felszólalásomban az oktatás helyzetével foglalkozom egy picit többet, kérdéseim is lesznek, hogy tisztán lássunk, mert van, amit nem igazán értünk. Ezt megelőzőan azonban jelzem, hogy az elmúlt 13 évben a Fidesz-kormány radikálisan visszalépett a jóléti funkciók finanszírozása terén. Engedjék meg, hogy szociáldemokrata baloldali politikusként ezen a szemüvegen keresztül is megvizsgáljam a 2010 óta tartó területet, hogy egy kormány, adott esetben az adott évi költségvetés ami egy útiterv, ahogy azt államtitkár úr is elmondta összességében hogyan tükrözi egy állam, egy politikai erő szándékát. Baloldali politikusként számunkra az emberek jóléte, a jóléti kiadások mindig fontosak voltak. Nem azt mondom, hogy az egyensúly, amire államtitkár úr mindig hivatkozik, el kell hogy szabaduljon teljesen, de a prioritásokban igenis tükröződnie kellene véleményem szerint.
A fideszes politikusok állandóan hangsúlyozzák, hogy 2010-hez képest milyen mértékben emelkedtek a jóléti kiadások. Teljesen más képet mutat ez, ha a GDP-hez viszonyítottan nézzük meg a számokat. 2010-ben például az oktatási tevékenység a GDP 5,49 százalékát tette ki, a 2023-as módosított költségvetési előirányzatban ez az arány azonban csak 4 százalék. Az egészségügy esetében ez az arány 2010-ben 4,55, most 3,8. Még erőteljesebb a visszaesés a nyugellátások terén, ahol 10,45 volt 2010-ben, és mára 7 százalékra zuhant ez az arány. Politikailag nem tükröződik a nyugdíjas-társadalomban, de 12-szer nem adták oda önök a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoknak. Ez egyébként meglátszik a csökkenésben, a ráfordításban. Az egyéb társadalombiztosítási és jóléti kiadások esetében is látványos a zuhanás, 7,45-ről 5,5 százalékra. Összességében GDP-arányosan 2010-ben 31 százalék jutott jóléti funkciók finanszírozására, idén ez már csak 23,2 százalék.
De azt is megnéztem összességében, hogy mi az, amire a Fidesz teremtett pénzt. Például bizonyos gazdasági funkciókra. Idetartozik az oligarcharendszer, illetve az új jobboldali tőkésosztály és annak a feltételrendszerének a kialakítása. De az állam saját magára is sokkal többet költött, mint 2010 előtt. Aztán mondhatnám az egyházat is; az összefonódás az egyház és az állam között nagyon világos; és hát a sport, ami nagyon fontos nemzetösszetartó tényező a Fidesz számára. Ezekre bizony jutott bőven, szemben a jóléti kiadásokkal. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a Fidesz-kormányzat gazdaságpolitikai és hatalompolitikai céljait ezt sokszor elmondtam a társadalmi jólét rovására valósította meg.
Nézzük meg részletesebben az oktatási kiadások helyzetét. 2002 és 2010 között minden évben magasabb volt mind a költségvetési intézmények GDP-arányos kiadása, mint a teljes oktatási tevékenységé, mint 2011 óta valamennyi évben. A 2023-as módosított előirányzathoz képest a költségvetésben 2024-ben a terv szerint 629 milliárd forinttal lesz magasabb a költségvetési szervek oktatási kiadása, melynek összege így 3434 milliárd forint. Ez a jövő évre tervezett GDP 4 százaléka, nem jelent tehát érdemi előrelépést. S még egyszer mondom, ha a 2010-es 5,49-es adatot nézem, akkor még mindig elmarad ahhoz képest.
A részletesebb adatok szerint különösen nehéz helyzetbe kerülnek a középfokú oktatási intézmények, míg a felsőoktatásban valóban van egy előrelépés, de ennek a kedvezményezettjei elsősorban a közalapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények és nem az állami intézmények. De ha csak az óvodák és az általános iskolák keretét nézem, az alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ez számomra azt jelenti, hogy ezek az intézmények veszítenek akkor is, ha valamivel jobban nő az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol. A középiskolák biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik. De hozzá kell tennem, hogy van egy „egyéb” oktatási sor is, az erre szánt összeget viszont 26 százalékkal emelték meg.
Továbbra sem látszik s itt jönnének majd a kérdéseim , hogy a költségvetés biztosítana forrást a pedagógusok folyamatosan beígért radikális béremelésére. Az első megjegyzésem az lenne, hogy a státusztörvényben említett alsó jövedelemhatár biztosítását egy tól-ig határt állapítottak meg nem látom.
Továbbá szeretnék emlékeztetni arra ezt előttem Hiller István volt miniszter úr, politikustársam, MSZP-s képviselőtársam is elmondta , hogy volt Orbán Viktornak és a kormánynak egy ígérete, miszerint a mindenkori minimálbérhez kötik a pedagógusok bérét. Ez mostanra több mint 95 százalékos béremelést jelentene a pedagógusoknak. Mivel ezt a miniszterelnök és a Fidesz visszavonta, egy önként vállalt ígéretét szegte meg, ne csodálkozzanak, hogy elégedetlen a pedagógusoknak legalábbis egy része, meg tüntetnek. Az a legnagyobb baj ezzel a visszavonással, hogy innentől kezdve senki számára nincs garancia arra, hogy ha akár az Európai Uniótól is megérkeznének ezek a források, önök betartanáke azt az ígéretet, hogy valóban radikálisan és garanciákkal alátámasztva fogják megemelni a pedagógusok bérét.
Azt is szeretném megkérdezni öntől, hogy alapvetően mi köze van az Európai Uniónak egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozásához. Ha valaki tud nekem erre választ adni, az talán ön, hiszen ön a költségvetésért felelős. Az oktatás egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület ön a nemzeti költségvetésért felel , ezt tehát a nemzeti költségvetésből kellene megemelni.
(16.50)
Én azt szégyenletesnek tartom, hogy az Európai Unió a közösségi költségvetés rovására egyébként úgy dönt, hogy akkor besegít egy nemzetállam finanszírozásába egy nemzeti hatáskörbe tartozó területnél. Évek óta látják, hogy alulfinanszírozott az oktatás, folyamatosan készülnek az országjelentések. Nyilván ezért döntöttek úgy, hogy ebbe akkor besegítenek.
De hát kérdezem én: azt mondja a kormány, hogy ez a pénz jár nekünk. Rétvári úr tegnap azt mondta, hogy én ne kérjem ezt számon, mert ez nekünk jár. Azzal is egyetértek, amikor Rétvári úr azt mondja, hogy nincs feltétel nélkül élet. Ha közösségi költségvetésből akarunk egy nemzeti hatáskörbe tartozó területet finanszírozni, akkor figyelnünk kell arra és tisztában kell lennie Magyarországnak azzal, hogy a közösségi költségvetésben benne van a magyarok pénze, a románok pénze, a németek pénze, a franciák pénze. Ne kösse, ne foglalkozzon az Európai Unióval! Én szeretném, hogy megjöjjenek ezek a pénzek. Én ahova megyek a szocialista pártcsaládban Európában, ezért lobbizok. De alapvetően önök, egy szuverenitására oly kényes kormány, amely politikát épít erre, hát hogy jön ahhoz, hogy egyébként közösségi költségvetésből várja? (Cseresnyés Péter: Megállapodás!)
Na, és akkor itt mondja a megállapodást a kedves képviselőtársam balról, vagyis hogy bizonyos értelemben jobbról, nekem balról. De akkor megkérem államtitkár urat, hogy akkor válaszoljon erre, mert az EFOP Plusz keretében állapodott meg a kormány, így van, és ez az emberi erőforrások operatív program, amely pontosan így szól, kimásoltam és az lenne a kérdésem, ha ez nem teljesül, mert egyébként pontosan a kormány mond ellent, a státusztörvény szinte minden eleme szembemegy ezzel a megállapodással, akkor hogy lesz ebből pénz , azt mondja: a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő a státusztörvény növeli , a meglévő szakmai autonómiát korlátozó közalkalmazotti jogviszony elvétele vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat tudjuk, mennyien mennek el a pályáról , ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folyamatos, érdemi, társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.
Most lehet azon vitatkozni, hogy egyébként teljesíti a kormány az egyeztetéseket vagy nem. Az én véleményem szerint az egyeztetések mennyisége nem egyenlő az egyeztetések minőségével, na de hát a „törekedve” szóba bele lehet kapaszkodni, törekedni kell. Én értem, de ha mégiscsak tele van olyan paragrafussal a státusztörvény, amelyről pénteken fogunk itt vitázni, és nem erre akarok kitérni, de ha nem lesz ebből pénz, akkor miből fogja a kormány biztosítani egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozását? Szerintem csak politikai akarat kérdése. Ha Vodafone-ra meg minden egyébre van pénz, akkor szerintem erre is kellene, hogy legyen pénz. No, és akkor erről ennyit.
Egyetlenegy dologra térnék még ki, hiszen nemcsak oktatáspolitikusként tevékenykedem, hanem egyéni országgyűlési képviselő vagyok Budapest főváros XVIII. kerületében. Ez Dél-Pestnek egy nagyon gyönyörű kerülete több mint százezer, valamivel több mint százezer lakossal. Egy nagyon szép kerület, nagyon kedves és nagyon értékes emberek lakják. Megérdemelnék azt, hogy a kormány figyeljen rájuk, és ha az egyéniben megválasztott képviselőjük pénzt kér bizonyos területekre, azt finanszírozzák. Eleve szomorúan látom, hogy az elmúlt időszakban az országban nagyon sok önkormányzattól vontak el forrásokat, így a XVIII. kerülettől is. Évente körülbelül 6 milliárd forint került elvonásra, amely bizony nem a politikai ellenzéket rövidíti meg, hanem azokat az embereket, akik ezekben a kerületekben, illetve önkormányzatokban laknak, élnek.
Mindezeken túl a teljesség igénye nélkül, csak hogy meglegyen a jegyzőkönyvnek is, nagyon szeretnénk a XVIII. kerületben a Kondor Béla Általános Iskola alsós épületének energetikai korszerűsítését megoldani. Nagyon szeretnénk pénzt kérni a Nagykőrösi út XVIII. kerületi szakaszának a felújítására is. Szintén pénzt szeretnénk biztosítani és ennek megfelelő módosítót adtam be az önkormányzat Üllői úti épületének energetikai korszerűsítésére, vagy például az Üllői út XVIII. kerületi szakaszának a felújítására. Bár sokat elvontak, nagyon-nagyon fogcsikorgatva nekifogtunk, de ezt nem tudjuk felújítani központi költségvetés nélkül. Vagy például ott van a Vörösmarty Mihály Gimnázium és Általános Iskola tornacsarnokának az építése. Én nem vagyok sportellenes, de a tömegsportban jobban hiszek alapvetően. Tehát erre is szeretnék pénzt kérni.
De ott van a Zsebők Zoltán Szakrendelő diagnosztikai szárnyának az építése és eszközbeszerzése. Itt szeretném megjegyezni, hogy az Egészséges Budapest keretében a főváros és a kormány kötött egy szerződést. Én úgy tudom, hogy itt mulasztásban vannak, most már talán kétéves mulasztásban, mert a kormány nem teljesíti ennek a kifizetését, de majd biztosan kiigazítanak a kormányzati tisztségviselők a kormányzat részéről, ha nem jól mondom. Tehát jó lenne, ha ezt a pénzt megkapnánk, mert akkor képesek lennénk ezt befejezni.
Van egy nagyon-nagyon szuper kerületi zeneiskolánk, amely tetőszerkezetének a felújítására kérnénk a nagy kegyes kormányt, hogy biztosítson némi pénzt, hiszen csodálatos képzés folyik benne csodálatos pedagógusokkal, csodálatos gyerekekkel, és nem szeretnénk, ha beáznának. De mondhatnám azt is például, hogy a XVIII. kerületi ifjúsági ház létrehozása régi vágyam, hát egyelőre nem talált meghallgatásra, de azért itt is elmondom, hátha egyszer áttöröm a falakat.
Van egy szuperjó múzeumunk is, a Tomory Lajos Múzeum, a harmadik ütemének a felújításához is jó lenne egy kis pénz, és végezetül, de nem utolsósorban a Rózsa Művelődési Ház felújítása, a színháztermének az egész korszerűsítése. Fantasztikus kulturális és egyéb élményeket nyújt a több mint százezer lakosnak.
Tehát egyéni képviselőként ezeket a módosítókat én beadtam, úgyhogy ha meghallgatásra talál legalább egy vagy kettő, annak százezernyi lakos nagyon örülne a XVIII. kerületben. Köszönöm szépen, elnök asszony, tisztelt Ház. Államtitkár úr, köszönöm a válaszait előre is.