TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Jelenlévők! Magyarország 2024. évi költségvetésének beterjesztése a szokásos módon történt, bekerült az Országgyűlés elé, a tegnapi nap folyamán a pénzügyminiszter úr elmondta az expozéját, megkezdődött az általános vita, jönnek a módosító javaslatok, és lesz egy nagyon komoly vita még, és a végén remélhetőleg elfogadjuk a költségvetést. Ez ennek a folyamata, de mindenképp hozzá kell tenni, hogy ez a legfontosabb törvényhozási lehetősége az Országgyűlésnek, a legfontosabb törvénye minden évben.

Most, amikor készülünk a következő évi költségvetés elfogadására, akkor viszont számos körülményt figyelembe kell venni, ami nem szokványos.

Tudjuk azt, hogy háború van a közelünkben, és olyan körülmények kerültek napvilágra, amelyeket talán nem vettünk észre. Látható, hogy nagyon komoly pozícióvesztést szenvedett el Európa az elmúlt években, és azt is láthatjuk, hogy a tengerentúlról irányítják a folyamatokat. Nagyon nehéz ilyen közegben Magyarországnak megmaradni, és azt a karakteres kormányzati munkát végigcsinálni, amit elkezdtünk. És ezt tovább nehezíti az a probléma is, hogy Magyarországon is vannak, akik ezt a folyamatot támogatják, és nehezítik Magyarország boldogulását.

Mindenképpen szólni kell arról  többen tettek egyébként már erre utalást , hogy azok a lépések, amelyek a háború után bekövetkeztek Magyarországon, és az Európai Unió kezdeményezte, azok szerintünk elhibázott lépések voltak, de mindenesetre olyan problémákat okoztak, amelyeket nehezen lehet kezelni. Most Magyarország kénytelen egy csomó dolgot újragondolni annak érdekében, hogy azt a karakteres munkát tovább tudja folytatni, amelynek középpontjában a magyar családok állnak, a magyar érdekek állnak, a nyugdíjasaink, a vállalataink és az a magyar jövő, amit közösen terveztünk meg.

Rendkívül fontos rámutatni arra is, hogy közben sokan dolgoznak ez ellen. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az országnak károkat okoznak azok, akik az uniós forrásokat próbálják visszatartani, olyan lépéseket tesznek, amelyekkel ez a folyamat erősödik is. Alkalmanként a botrányhoz is nyúlnak, próbálnak mindent kitalálni annak érdekében, hogy segítsék azokat az európai bürokratákat, akik nem Magyarország barátai. Most úgy tűnik, hogy ezek a lépések egyre inkább beérnek, és Magyarország küszködik az uniós források nélkül.

Tehát ha uniós forrásokról beszélünk, akkor mit is mondunk? 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, egyértelmű volt, hogy átadjuk a piacainkat, beengedjük a külföldi tőkét és azt a nagytőkét, amely Európát behálózta, ennek fejében viszont kapunk támogatásokat a felzárkózásra. Egyértelmű volt, hogy a kohéziós forrásokat azért adják, hogy sikerüljön olyan lépésváltást tennie Magyarországnak, amelytől a versenyképességünk nagyban javul. Ezek a források tehát Magyarországnak járnak, és nem adhatóak.

A költségvetésünkre visszatérve továbbra is ki kell hangsúlyozni, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést irányoztunk elő, és reményeink szerint 6 százalékos infláció mindenképp meg fog maradni.

Tartjuk azt a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, amely rendkívül fontos az európai mezőnyben. Hozzá kell tenni mindig, hogy Magyarország képes lett, és a következő években is képes lesz arra, hogy csökkentse adósságállományát, 69 százalékról 60 százalék környékére fogja hozni a terveink szerint 2024-ben. És hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarországon a foglalkoztatás nagyon nagy mértékben javult, magasabb, mint az Európai Unió átlaga.

Nagyon fontos tennivalónk van, hiszen meg kell védeni a magyar családokat a megemelkedett energiaáraktól és annak a bizonytalanságaitól is. Rendkívül nagy lépések voltak, amelyek segítettek abban, hogy túl tudtuk élni azokat a nehéz hónapokat, amelyek mögöttünk vannak már. Reményeink szerint enyhülés várható, de ettől függetlenül nem lehet kiszámítani a jövőt.

Továbbra is tudjuk tartani a családok támogatását, amelyről sokan elmondták már, kinek adunk kedvezményt, milyen korcsoportoknak, a négygyermekes anyáknak, a 30 év alatt gyermeket vállalóknak, a 25 év alattiaknak, és természetesen továbbra is támogatjuk gyermekeink nevelését.

Rendkívül fontos tudni, hogy a nyugdíjasainkra is vigyázunk ugyanúgy, mint ahogy tettük eddig is, és Magyarországon számíthatnak a nyugdíjasok a reálérték megőrzésére nyugdíjaiknál. Az is fontos tény és egyértelmű eredmény, hogy ha tartani tudjuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, akkor lehetőség lesz nyugdíjprémiumra. Hogy miért foglalkozunk ennyit a nyugdíjasainkkal? Azért, mert a szüleinkről, a nagyszüleinkről van szó, és szeretnénk, hogyha úgy tudnának élni, mint ahogy jár egy ilyen korban élő magyar embernek.

Az egészségügyről több alkalommal tettek már kijelentéseket a képviselőtársaim is, de hozzá kell tenni mindig, hogy nagy a szám, de nincs elég és nincs olyan nagy szám, amit ne lehetne és ne kellene még az egészségügyre is fordítanunk.

A kutatásról imént szólt a képviselőnő is, és azt gondolom, kell mindenképpen szólni arról, hogy a kutatási támogatás mégiscsak óriási mértékben nőtt, attól függetlenül, hogy ide is jóval több pénz kellene, és ezt senki nem vitatja. De ahhoz szükségünk van az uniós forrásokra, és ha megállapodásunk is van, akkor valamilyen módon el kell érnünk, hogy meg is érkezzen.

A magyar kormány számol az uniós forrásokkal a következő évben is. Ha jól emlékszem a számra, akkor talán 3600 milliárd forint jönne még a 2014-21-es zárásból is, ami, ugye, elszámolható lenne, ha jól emlékszem a számokra; és azt is hozzá kell tennünk, hogy Magyarország 2024-ben 692 milliárdot fog befizetni. Tehát van egy hozzájárulásunk is az európai uniós költségvetéshez, tehát nem csak kiveszünk.

És hogy miért kell az uniós forrás? Azért, mert az uniós forrás megérkezésével a központi költségvetés más elemeit tudjuk kipótolni és tudjuk kicserélni. Természetesen ezerféle helyre fel tudnánk használni, de többek között lehetőség lenne arra is, hogy a pedagógusbéreket ebből finanszírozzuk.

Nagyon fontos, hogy megkapjuk azt a hitelt is, amelyet egyébként közösen vettünk fel az Unió országaival, és most, ha jól emlékszem, akkor 770 milliárd forintról van szó, ami most járna, a következő évben arányosan, ha jól tudom. Összességében 2400 milliárd forintról van szó, ha jók a számaim.

Nagyon fontos hozzátenni: az önkormányzati szférában is akármennyi pénz van, most úgy néz ki, hogy 4186 milliárd forint költségvetési fő száma van az önkormányzati szférának, de még hozzá kell tennünk 1050 milliárd forintot, és még kellene hozzátenni legalább még ennyit, mert minden egyes településre kell a forrás és kell a pénz. Sajnos egészen nagy a különbség valóban Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország és Nyugat-Magyarország között, és hozzá kell tennünk azt is, hogy nem sikerült olyan mértékben felzárkóznunk, mint ahogy reméltük volna.

Budapestről az imént hallottunk néhány fontos számot egyébként, de hozzá kell tenni azt is, hogy a magyar GDP-nek a 36,5 százaléka Budapesthez kötődik, tehát óriási erőről van szó, olyan gazdasági hatalomról van szó, amely jó egyébként, Magyarországnak használ, de figyelni kell, hogy mekkora különbséget jelent ez a mi esetünkben Észak-Magyarországon.

Észak-Magyarországon az uniós átlagnak a 47 százalékát érjük el, Budapesten ez a szám 154 százalék. Az észak-magyarországi, észak-alföldi régióban a három megyeszékhellyel együtt vagyunk 47 százalékon. Hogyha a 47 százalékot jól megnézzük, akkor ha Debrecent, Nyíregyházát és Szolnokot kivesszük, akkor 40 százalék környékén sem járnánk. Tehát mégiscsak nagy különbség van, hogy 40 százalék van az Észak-Alföldön, meg 154 százalék van Budapesten. Tehát akkor elképzelik, hogy mennyire várják a településeink az uniós forrásokat, hogy tudjunk továbblépni, hogy a településeink megtartó ereje növekedjen, a gyerekeink ne hagyjanak el bennünket.

Ezért nagyon várják egyébként Álmosdon is, a választókerületemben, hiszen kellene egy szolgáltatóház, és kellene még nagyon sok útépítésre lehetőség. Elkészült az óvodájuk, a bölcsődéjük, de nyilvánvalóan tele vannak tervekkel. Bagamérban a csapadékcsatornázást folytatni kellene, az útépítéshez pedig megint forrásokra lenne szükség, de ehhez kell a TOP-forrás, amely szintén az uniós segítséggel indulhat és kerülhet kifizetésre. Bocskaikertben szintén fontos lenne bővíteni az óvodát, a bölcsődét már sikerült, folyamatban van, és természetesen ott is útépítésekre van szükség. Debrecenben a 471. számú főútnak a debreceni belterületi szakasza most épül, de még hiányzó forrásokra van szükség, hiszen van még egy olyan hátralévő egykilométeres szakaszunk, amely nagyon nagy költségvetési igényű, és természetesen a legfontosabb eleme a nagyberuházásnak. Fontos lenne, hogy az északkeleti elkerülő szakasz megépüljön Debrecen környékén, hiszen más részein már megépült ez, és hatalmas torlódásokat jelentenek most is azok a megoldások, amelyek az első szakasz építésével járnak.

Fülöpön szükséges lenne, hogy az a hiányzó 2 kilométeres szakasz Pálháza felé megépüljön, tehát ott is megvannak a tervek az uniós források felhasználására. Hajdúhadházon és Bocskaikertben, Tégláson pedig óriási volna, hogyha a 4. számú főút négysávosítása megkezdődhetne; és természetesen megvannak a hajdúhadházi elképzelések útépítésre, csapadékvíz-csatornázásra, majd Bocskaikerten túl, Tégláson például az uszoda megépítésére. Tégláson megépülne az az uszoda, amely a Hajdúhadházi járás uszodája lenne, és 23 ezer embernek adna egyáltalán csak úszáslehetőséget.

(17.10)

Kokadon megvan a terv arra, hogy hogy tudják befejezni az útépítési programjukat. Létavértesen a kúria felújítása egyértelműen fontos eleme az uniós források felhasználásának. Nyírábrányban utakat, csatornákat kell építeni, és ott van az Eördögh-Szapáry kastély, amely sokkal jobb sorsra érdemes, jó lenne forrásokat találni a felújítására. Nyíracsádon folytatják TOP-forrásokból reményeink szerint a mezőgazdasági utak építését, és természetesen ott is van igény arra, hogy további összekötő utakat építsenek. Nyíradonyban a szennyvízcsatorna felújítása és a terep bővítése egy nagyon fontos lépés, uniós forrásokkal lehetséges csak.

Tehát ha valaki megkérdezi, hogy miért kell uniós forrásokra várnunk és miért emlegetjük ennyiszer: hát azért, mert a felzárkózáshoz uniós forrásokra szükségünk van, és az jár Magyarországnak. Nyírmártonfalván orvosi rendelőre lenne szükség. Tégláson, mint ahogy mondtam, uszodára, és természetesen ott is vannak még felújításra váró épületek. Újlétán útépítésekre, csapadékvíz-csatornázásra várnak, és természetesen Vámospércsen is rengeteg középületet kell még felújítani, de ott is ott van az iskola uszodájának felújítási elképzelése.

Tehát hozzáteszem, hogy Magyarországon az édentől keletre nehezebb az élet, sokkal nehezebben élünk. Ettől függetlenül nem adjuk fel, mert látjuk a kormány támogató szándékát. Abban reménykedünk egyébként, hogy az uniós forrásokkal együtt sikerülni is fog nagyobb lépéseket tennünk. De az idő ketyeg, az idő mindenkinek az ellensége, és ha nem kapjuk meg a forrásokat időben, akkor le fogunk maradni. Tehát amikor az uniós források visszatartásában érdekeltek a parlamenti pártok közül bármelyek is, azok Magyarország ellen tesznek, és saját régiójukat, a saját közösségüket hozzák kellemetlen helyzetbe. Szeretném kérni őket, hogy támogassák, hogy az uniós források Magyarországra megérkezzenek, és ha a költségvetést nem fogják támogatni, azt legalább támogassák, hogy a magyar vidék fel tudjon zárkózni ahhoz a szinthez, amelyre egyébként jogosult lenne, és ami az uniós források segítségével sikerülne is. Úgyhogy tisztelettel javasolni fogom mindenkinek, hogy támogassa a költségvetés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)