DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tudjuk, hogy a tények tolakodó közelsége általában megakadályozza a nagyívű koncepcióalkotást. Ezt azért idézem most ide, mert a tegnapi nap folyamán, amikor a vezérszónoki kör is volt, a Momentum képviselője, Lőcsei Lajos olyanokat mondott, hogy ebben a költségvetésben nem lehet tetten érni a tudás megbecsülését, a felsőoktatás romokban, a kutatás-fejlesztésnek híre-hamva, magas hozzáadott értékű beruházásokról szó sincs, és így tovább, tehát tele volt apokaliptikus képekkel.
Nos, tisztelt Ház, szeretném elmondani, hogy a tények mint tudjuk azok makacs dolgok, teljesen mást mutatnak. A Times Higher Education 2022. október 16-ai jelentése szerint 2021-ben 9 magyar egyetem szerepelt a világ 28 ezer egyeteme közül a TOP 5 százalékban, 2022-ben pedig már 11 magyar egyetem. Azt gondolom, egy olyan méretű ország, mint Magyarország esetében ezek igenis nagyon komoly eredmények. Oda nem egyszerűen csak a két szép szeméért kerülnek be intézmények. A Semmelweis Egyetem a világ legjobb 250 egyeteme közé került, még egyszer mondom, a 28 ezerből. Fenntarthatósági szempontból a Debreceni Egyetem a világ legjobb 400 egyeteme közé került, a vállalati kapcsolatok terén ami meg azért fontos, mert a vállalatok megint csak nem valakinek a két szép szeméért szokták ezt a fajta együttműködést felajánlani, hanem ahhoz komoly teljesítményre van szükség a Debreceni Egyetem a 100 legjobb egyetemen belül szerepel. Én azt gondolom, hogy ezeket a tényeket illik figyelembe venni akkor, amikor véleményt alkotunk.
Az Academic Ranking of World Universities rangsorban ez a világ 2000 legjobb egyetemének szakterületi teljesítményét vizsgálja 10 magyar egyetem 39 szakja szerepel a világ legjobbjai között. Ezt megint csak illik figyelembe venni.
És ha a felsőoktatás költségvetési oldalát nézzük ehhez nyilván el kell olvasni a költségvetési javaslatot; elismerem, hogy nem könnyű olvasmány és nem is rövid, de a számok benne mégiscsak világosak , azt látjuk, hogy 2022-ben és 2023-ban is emelkedtek, és a 2024-es költségvetési törvény is arról szól, hogy jelentősen növekednek ezek a források. Csak két adatot említek: 2023-ban a felsőoktatásra fordított költségvetési forrás kerekítve 501 milliárd, 2024-ben pedig 551 milliárd. Akárhogy nézzük, ez növekmény, és nem is lebecsülendő növekmény. Ugyanez a növekmény tetten érhető a nemzetközi kapcsolatok az Európai Unió és határon túli felsőoktatási feladatok terén is, ahol 6,8 milliárdról 11,5 milliárdra növekszik. Ez majdnem a duplája.
Azt se felejtsük el, hogy a felsőoktatás költségvetésének része a saját bevétel is. A magyar felsőoktatásnak egy jelentős hányada nem állami fenntartású, hanem alapítványi fenntartású, és ez jelentős mértékben megnövelte a saját bevételtermelő képességet. Engedtessék meg, hogy én azzal az egyetemmel példálózzak, ahol jómagam is dolgozom. A Debreceni Egyetem költségvetési összege 240 milliárd, ebből durván 100 milliárd az, ami egészségügyi teljesítményfinanszírozás, és, megint csak kerekítve, 40 milliárd az, ami a képzés, oktatás, kutatás költségvetési támogatása, 100 milliárd forint vállalati kapcsolatokból származó saját bevétel. Nem véletlen, hogy a fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok szempontjából is ilyen előkelő helyre sikerült a Times Higher Education szerint a Debreceni Egyetemnek bekerülni.
Magas hozzáadott értékű ipar ma Magyarországon igenis van, nem is kevés, és ezek általában az egyetemi központoknál és azok közelében jelennek meg. Csak egyetlen példát hadd említsek. A BMW nem azért jött Debrecenbe, mert a délibábot szereti nézegetni, hanem azért jött Debrecenbe, mert ott van egy jól működő, magas tudást és kutatási eredményt produkáló egyetem. Ez adja a biztos bázisát, és az a szakképzési rendszer, amit az elmúlt években alakítottunk át, és kifejezetten a munkaerőpiaci és gazdasági igények figyelembevételével történt mindez.
A kormánynak kiemelt stratégiai célja, hogy az egyetemek és a gazdaság közötti kapcsolat egyre szorosabbá váljon, és hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25 innovátora legyen. E tekintetben is vannak már előrelépések. Itt nemcsak arra kell gondolni, hogy mely cégek kezdték már idehozni fejlesztői részlegeiket, hanem arra is, hogy nem olyan régen éppenséggel az innovációval kapcsolatos törvényi változtatás szerepelt a Ház napirendjén. A költségvetésben pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap több mint 20 százalékos növekedést mutat fel, pontosan 22,1 százalékkal. 2023-ban ez a keret 126,2 milliárd, 2024-ben pedig 154,1 milliárd forint. Ez tekintélyes bővülés.
A GINOP Plusz pályázatok költségvetési előfinanszírozására a költségvetés 2024-re 409 milliárdot irányoz elő, ebből a K+F+I területére arányosan durván 130 milliárd fordítható. Azt hiszem, hogy ez sem csekély és lebecsülendő forrásmennyiség.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely mostantól kezdve már Magyar Kutató Hálózat néven fut, 66 milliárd forinttal szerepel a költségvetésben. Ez több, mint 2023-ban.
A 2024. évi költségvetési törvény biztosítja a magyar felsőoktatás versenyképességének megőrzéséhez és a fejlesztéshez szükséges forrásokat, és függetlenül attól, hogy hogyan és mint alakulnak a tárgyalások az Európai Unióval, azt is tegyük hozzá, hogy a hallgatók és oktatók mobilitását, hozzáférését az európai tudományos programokhoz ez biztosítja. Azt is tegyük hozzá, hogy ez a fajta uniós fellépés pedig egyértelműen politikai akciónak számít. Hadd mondjak megint csak egy konkrét példát, ott, ahol a kuratóriumok összetételét kifogásolták. Nos, a Debreceni Egyetem az egyetlen, nyugodtan mondhatjuk, amelyben a kezdetektől nem volt politikus, ehhez képest az Unió ezt is kifogásolta. Úgyhogy egész egyszerűen nem lehet csodálkozni, hogy az egyetem is pereskedik Brüsszellel.
Szerepel a költségvetésben a debreceni autóipari tudásközpont kialakítása, összekapcsolódván azzal a magas technológiát és hozzáadott értéket képviselő iparral, amit a BMW is képvisel. A Nemzeti Oltóanyag Gyár és annak a beruházási területei és természetesen a felsőoktatás speciális feladatainak a keretösszege is növekedett. Én azt gondolom, hogy ha csak és kizárólag ezeket a területeket nézzük, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy a felsőoktatás, valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció is ennek a költségvetésnek kifejezetten nyertese, és a hosszabb távú fejlődése szempontjából stabil alapokra tud építkezni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)