BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kálmán Olga képviselő asszony hozzászólása kapcsán engedjenek meg annyi megjegyzést, hogy az ember kicsit felszisszen, amikor a parlamenti patkó ezen oldaláról olyan kifejezéseket hall, hogy hamis adatokon alapuló költségvetés, légből kapott számok.
Természetesen mindenkinek megvan a joga… (Kálmán Olga közbeszól.) Képviselő asszony, természetesen mindenkinek megvan a joga, hogy elmondja a véleményét, és azt is tudjuk, hogy a költségvetés vitájában van két szervezet, amely minősíti a költségvetés tervezetét. Ráadásul az egyik egy olyan szervezet, amely 2011 után jött létre, úgy hívják, hogy Költségvetési Tanács, Európában egyedülálló módon vétójoga van a költségvetés elfogadása előtt. (Kálmán Olga: Ők sem dicsérték! Dr. Komáromi Zoltán: De nem mondtak jókat róla!) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy elmondja a véleményét. Mind a két szervezet az itteni parlamenti vitában az elnök útján elmondta a véleményét. Elmondta, hogy igen, minden költségvetésben vannak kockázatok. Egyetértek azzal, hogy a 2024-es költségvetésben is vannak kockázatok. De éppen az az ő munkájuk lényege, hogy ezeket a kockázatokat súlyozták. Az Állami Számvevőszék elnöke pontosan elmondta, hogy az előirányzatok mennyi százaléka jelent kockázatot, a tartalékok elegendők ezeknek a kockázatoknak a fedezésére vagy sem. Mind a két szervezet azt mondta, hogy ez a költségvetés megáll a lábán. Kérem, hogy ezt azért vegyük figyelembe! Egyszer.
A másik dolog, hogy sok kritika hangzik el annak kapcsán, hogy a tavaszi ülésszakon kerül sor a költségvetés vitájára, nyár elején fogadja el az Országgyűlés. Igen, a korai költségvetésnek vannak kockázatai, és szerintünk vannak előnyei is. De amikor felidézik, hogy ezek a költségvetések mennyire állnak meg a lábukon, én azért mindenkit emlékeztetnék, hogy ez a kilencedik költségvetés, amit az Országgyűlés a nyár elején fogadhat el.
Nézzük vissza az előző kilenc évet! A 2023-as költségvetést valóban módosítani kellett, de én ezt nem minősíteném megbukásnak, hanem inkább azt gondolom, hogy a radikálisan megváltozó körülményekre reagált a kormányzat. Ha ön bukásnak nevezi azt, hogy a költségvetést módosítani kellett, akkor kérem, hogy ezt mondja el az Európai Bizottságnak is. Nézzük meg, hogy az Európai Bizottság tavaly tavasszal milyen gazdasági prognózist adott ki, majd ősszel hogyan változtatta meg a számsorát! (Kálmán Olga: Nem is tudják a ’23-as adatokat!) Tehát ez azért nagyon fontos volt.
A második dolog, amit lényegesnek tartok… (Varga Zoltán közbeszól.) Igen, hallom az észrevételt, hogy prognózis. Kérem szépen, a 2023-as költségvetésben a kormányzat és az Országgyűlés többsége kijelölte azt az irányt, amit a gazdaságpolitikának 2023-ban követnie kell. Kijelölte azokat a területeket, amelyekre az erőforrásainkat összpontosítjuk. Ilyen volt… (Varga Zoltán: Sikerült?) Igen, sikerült. (Bánki Erik: Abszolút!) Ilyen volt a munkahelyek védelme. Sikerült vagy nem? (Cseresznyés Péter: Így van!) Ilyen a rezsicsökkentés. Meg tudtuk őrizni a rezsicsökkentést vagy sem? (Kálmán Olga: Persze...) Eurostat adatok alapján a gáz ára a lakosság számára Magyarországon a legalacsonyabb (Kálmán Olga: A legdrágább!), a villamos energia a második legalacsonyabb. Erre majd azért érdemes visszatérni az infláció kapcsán.
A harmadik irány volt a nyugdíjak reálértékének megőrzése. Az infláció korrigált mértékével került sor a nyugdíjak megemelésére. Elképzelhető, hogy más lesz az inflációs szám, majd az augusztusi számok és a folyamatosan beérkező számok alapján a kormányzat elemzi az előrejelzéseket (Kálmán Olga: Nem is költségvetés, hanem prognózis!), ha szükséges, kiegészítő emelést fog végrehajtani, és a nyugdíjrendszerben rögzítette azt is…