BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. A harmadik ilyen terület tehát a nyugdíjak védelme volt. Sor került a 13. havi nyugdíj kifizetésére.
A negyedik a családtámogatások. Abban én soha nem fogok vitatkozni képviselő asszonnyal, hogy a 2023-as, eredetileg elfogadott költségvetéshez képest megváltoztak a feltételek. De azt a négy célt, amit az Országgyűlés az eredeti 2023-as költségvetési törvény elfogadásakor meghatározott, szem előtt tartotta a kormány, és e szerinti módosítást terjesztett be a tisztelt Országgyűlés elé. Ez csak a 2023. év. Ismétlem, érdemes megnézni 2016-tól a követett gyakorlatot.
A következő tényező, amelyről sok szó volt, az az önök által orbáni inflációnak nevezett inflációs folyamat. (Kálmán Olga: Az!) Sokadszorra mondom el, hogy nem hallottam ezt a jelzőt 2014-ben vagy 2015-ben, amikor európai viszonylatban is kivételes módon Magyarországon az árak csökkentek. Hozzáteszem: mind a két évben a nyugdíjaknál egy pozitív emelés valósult meg. Tehát minek volt köszönhető akkor, 2014-ben és ’15-ben, hogy a fogyasztóiár-index mértéke mínuszos volt? Például a rezsicsökkentésnek. Úgy emlékszem, akkor ezekből a padsorokból sokan támadták ezt az intézkedést, de a képviselő asszony most is a hozzászólásában a rezsihazugság kifejezést mondta. Tehát amikor arról beszélünk, hogy milyen az infláció, én pont a rezsicsökkentést emelném ki, az említett nemzetközi viszonylatban is alacsony magyarországi rezsiárakat, amelyek az elszabaduló energiaárak, az elszabaduló infláció ellen a fogyasztási kosár egy jelentős részében védelmet jelentenek.
Ami a nemzetközi adatokat illeti, tényadatunk a tavalyi évvel bezárólag van. Itt van a kezemben az Európai Bizottság számsora. Magasabb volt tavalyi évben az infláció például a balti országokban, mind a három balti országban. Ez a számsor azt is mutatja, hogy 2021-ben az Unió átlagos inflációs szintje 2,9 százalék volt, 2022-ben 9,2. Tehát több mint háromszoros inflációemelkedés volt, minden országban emelkedett az infláció. (Kálmán Olga közbeszól.) Így van. Magyarországon… (Varga Zoltán: Mennyi most Romániában?) Magyarországon… Kitérek a román inflációra, ha a képviselő úr nem szól közbe. Tehát Magyarországon tudjuk, hogy az energiafelhasználás túlnyomó része importból származik. Az említett rezsicsökkentésnek is köszönhetően az energiaárak elszaladása a folyó fizetési mérleget sokkal jobban megütötte, mint például Romániában, ahol tudjuk, hogy milyen olajkészletek vannak.
Tehát nézzük meg a folyó fizetési mérleget! Nézzük meg, hogy a rezsicsökkentés miatt, a háztartások védelme miatt hogyan emelkedtek a kiadások! Találunk a két vagy három évvel ezelőtti költségvetésben Rezsivédelmi Alapot? Találunk? (Bánki Erik: Nem.) Nem találunk. Az idei évben több mint 2600 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Tehát a folyó fizetési mérlegre is befolyással bír az energiaárak elszaladása, és igen, a költségvetésre is befolyással bír. Értelemszerűen az árfolyamra is befolyással bír. Nagyobb volt a magyar deviza reagálása az energiaárak elfutására, mint más országokban. Igen, ez is lecsapódott az inflációban.
Arról se feledkezzünk el, hogy történelmi nagyságú aszály volt Magyarországon. Ez az élelmiszerárakban megjelent. Igen, ha valaki azt mondja, hogy az élelmiszerszektorunk hatékonyságán is javítani kell, ilyen jellegű kritikát fogalmaz meg, én azt mondom, hogy igen, arra az egyik eszköz a vidékfejlesztési program, amelyből a magyar élelmiszerszektort kell növelnünk. Tehát soktényezős az, hogy az infláció hogyan alakul. Az állításom az Európai Bizottság számsora alapján az, hogy az összes európai országban radikálisan növekedett az infláció szintje. Igen, vannak különbségek, amiben helyi specialitások is megjelennek, és az az állításom, hogy az Európai Bizottság legutóbbi nyilvános dokumentumában 2024-re a magyar kormány által feltételezetthez képest kisebb inflációval számol. Ők 4 százalékkal számolnak.
Itt térek vissza Romániára. Nézzük meg ezt a nyilvános dokumentumot! Az Európai Bizottság azt gondolja, hogy 2024-ben például Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban vagy Szlovákiában magasabb infláció lesz, mint Magyarországon. Tehát ebben a kontextusban azért engedjék meg, hogy vitatkozzak az önök megállapításaival.
Ami a béreket illeti. Képviselő asszony megint szerintem talán nem a legfrissebb adatokat használta. A bruttó átlagkeresetek vásárlóereje tekintetében nyolc országot előz meg Magyarország, tehát nem egyet, a minimálbéreknél pedig hat országot előz meg. Elmondhatjuk, hogy milyen jó lenne, ha húsz országot előznénk meg. Ha ezt mondja képviselő asszony, azt fogom mondani, hogy maximálisan egyetértek önnel. De azt is nézzük meg, hogy honnan indultunk! Nézzük meg az elmúlt évek bérdinamikáját!
Engedjék meg, hogy néhány számot mondjak! Kétezer…, nem tudom, mikor, 2016-ban a nettó reálkeresetek változása az előző évhez képest 7,4; 2017-ben 10,3; 2018-ban 8,3; 2019-ben 7,6; 2020-ban, a pandémia alatt 6,3, nettó reálkeresetek, inflációval korrigált keresetváltozás; 2021-ben 3,6 százalék, 2022-ben 2,5 százalék.
(19.30)
Tehát nemzetgazdasági szinten egy jelentős béremelkedés volt, nem minden területen, nem mindenhol, de például az önök által említett egészségügy területén nagyon jelentős. Az egészségügyben közkiadásokon belül 2023-ról 2024-re is jelentősen növekednek a bérek, 2010-hez képest is több mint négyszeresére nőnek az egészségügyi bérjellegű kiadások a központi költségvetésen belül.
Tehát, én azt gondolom, ha a képviselő asszony úgy fogalmazza meg az észrevételeit, hogy van még néhány terület, ahol javítanunk kellene, vannak még olyan mutatók, ahol európai összevetésben van tér előrelépésre, akkor sohasem fogok önökkel vitatkozni. Ugyanakkor azokat az állításokat, amelyek teljesen falsul mutatják be az eddigi gazdaságpolitikai eredményeket, és nem valósan jellemzik a 2024. évi költségvetési törvény számait, engedjék meg, hogy azokat visszautasítsam, és azt kérjem önöktől, hogy a benyújtott tényszámok, a benyújtott prognózisok alapján ítéljük meg az előttünk álló költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)