CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években válság válságot követ. Először ott volt a bevándorlási válság, utána jött a koronavírus, most pedig az elhúzódó háború. És ha ez még önmagában nem lett volna elég, a tetejében az elhibázott brüsszeli szankciók is. Ezekkel a válságokkal sorra megbirkózunk, és én is Miskolcról jövök, és belegondolni is ijesztő, hogy mi lett volna vagy mi lenne, ha ezek közül bármelyik úgy éri az országot, hogy közben a baloldal van kormányon, úgy, mint Miskolcon, hogy nem képesek fejleszteni a várost.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az elmúlt években alaposan kivette a részét ezeknek a válságoknak az elhárításából és kezeléséből, és most is oroszlánrészt vállal a munkahelyek védelmében és az energiabiztonság garantálásában, ezért indokolt néhány percet szánni a tárca költségvetésének a vizsgálatára.

A minisztérium szerteágazó feladatrendszere magában foglalja többek között a beruházás- és exportösztönzést, a nemzetpolitikai célú gazdaságfejlesztést, a nemzetközi segélyezést és az energiaimport biztosítását, de engedjék meg, hogy én most elsősorban a klasszikus diplomáciai feladatokról beszéljek. Ez annál is inkább indokolt, mert a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésének legnagyobb tétele természetszerűleg a külképviseleti diplomáciai és a konzuli hálózat működtetése, amire jövőre mintegy 117 milliárd forint, az ideinél közel 14 milliárddal több áll rendelkezésre. Ebből a többletből 3,1 milliárd forint jut egy varsói, 2,1 milliárd egy brüsszeli ingatlan felújítására, 1,7 milliárd pedig három új külképviselet, az osakai, a vientiáni és a kinshasai megnyitására.

A minisztérium központi igazgatására, működésére, üzemeltetésére, belföldi szakmai programok megvalósítására, ideiglenes külföldi kiküldetésekre 2024-ben az ideinél 2,3 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre.

(20.50)

Ez a többlet nagyrészt a „Hungary Helps” program megvalósításával, illetve a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezésével, megépítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos feladatok ellátásából adódó költségnövekmény fedezetéül szolgál.

Ami pedig a külpolitika tartalmát illeti, az európai partnerekkel kiemelt prioritás a magas szintű, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatása, valamint az együttműködés további erősítése, főként a gazdaság, az energetika, a védelempolitika és a migráció területén. A tárca prioritásként kezeli Közép-Európában az észak-déli politikai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a V4-es relevanciájú tevékenységek, közös projektek kormányzati szintű koordinálását és erősítését.

Szintén prioritást élvez a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációja, valamint ennek képviselete nemzetközi szervezetekben és fórumokon, mivel a térség stabilitásának megalapozásaként ez biztonságpolitikai, gazdasági és nemzetpolitikai szempontból is alapvető érdek. Érdekeink védelmében az európai fórumokon is meg kell találnunk azokat a partnereket, akikkel a számunkra kiemelt fontossággal bíró ügyekben egyetértünk.

Az Egyesült Államokkal továbbra is a kapcsolataink erősítésében vagyunk érdekeltek. Még ha ez jelenleg csak pragmatikus alapokon lehetséges is, fontos érdekünk a biztonságpolitika és a gazdasági együttműködés további erősítése.

A keleti nyitás politikája jegyében a Külgazdasági és Külügyminisztérium továbbra is fokozott figyelmet fordít Közép-Ázsia és a Dél-Kaukázus országaira. Prioritást jelent a Türk Államok Szervezetében való egyre intenzívebb részvételünk, tekintettel arra, hogy az orosz-ukrán háború nyomán bekövetkezett nemzetközi változások lényegesen felértékelték a régió geopolitikai jelentőségét. A minisztérium kiemelt figyelmet fordít azon kapcsolatok fejlesztésére, amelyek hazánk energiaellátása szempontjából az orosz-ukrán háború következtében különös jelentőségre tettek szert. Magyarország energiabiztonsága a kialakult új helyzetben nem garantálható a türk államok nélkül, a velük folytatott stratégiai jelentőséggel bíró együttműködés a gazdasági növekedésünk fenntartásához is nagymértékben hozzájárul.

A magyar külkapcsolatok szempontjából az indiai- és a csendes-óceáni régió az egyik legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő térség. Hazánk elkötelezett a térség országaival fenntartott kapcsolatok erősítése mellett a kölcsönös tisztelet és a közös érdek mentén. A régió vezető államai esetében folyamatos feladatot jelent az újabb magas hozzáadott értékű beruházások Magyarországra vonzása. A délkelet-ázsiai országokkal kapcsolatban továbbra is a magyar export növelése a prioritás, kihasználva az élelmiszeripar, az agrárinnováció, a vízgazdálkodás területén már kialakított kapcsolatokat, illetve a jelentkező új lehetőségeket.

Továbbra is fontos az Izraellel és az arab államokkal kialakított, folyamatosan bővülő együttműködésünk elmélyítése. A szubszaharai térségben számottevően kibővült külképviseleti hálózatunkra támaszkodva a kölcsönösen előnyös gazdasági kooperáció erősítésére törekszünk.

Latin-Amerikában célunk a jelenlétünk megszilárdítása és az együttműködés elmélyítése, különösen az oktatás, illetve a technológia- és tudástranszfer terén.

Ami a multilaterális diplomáciát illeti, annak legfőbb fóruma az ENSZ, ami globális szervezetként lehetőséget kínál arra, hogy a számunkra fontos ügyekben nemzeti álláspontunkat képviseljük, következetes fellépésünkkel növeljük láthatóságukat, elismertségünket, és érvényt szerezzük a magyar külpolitikai és külgazdasági érdekeknek. Magyarország meghatározó szerepet játszott a fenntartható fejlődési keretrendszer kidolgozásában, melynek végrehajtása mellett továbbra is elkötelezettek vagyunk.

Hazánk a nemzeti erőfeszítéseken túl aktív szerepet vállal minden releváns nemzetközi szervezetben, legyen szó az Európai Unióról, az ENSZ-ről, az EBESZ-ről, az Európa Tanácsról vagy a NATO-ról. Fontosnak tartom ezek parlamenti dimenzióját is, ezért vagyok én magam is tagja az EBESZ-nek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének is.

A diplomácia speciális területe a kulturális és a sportdiplomácia. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a külképviseleti hálózatán keresztül a Kulturális és Innovációs Minisztérium által irányított Liszt Intézetekkel szorosan együttműködve kulturális és tudománydiplomáciai téren sokszínű programok szervezésével járul hozzá a Magyarország-kép formálásához. A magyar kultúra, tudomány és innováció eredményeinek bemutatása érdemben erősíti hazánk pozitív megítélését a fogadó ország döntéshozói, véleményformálói körében, ezáltal közvetlenül hozzájárul a külpolitikai és külgazdasági céljaink eléréséhez.

A tárca a külföldi egyetemeken folytatott magyar képzéseken keresztül is segíti a magyarság oktatási és kulturális értékeinek bemutatását, kiemelten a magyar nyelv és irodalom külföldi megismertetését és népszerűsítését.

A sportdiplomácia jelentős szerepet játszik a hazai sport és ezáltal az ország külföldi népszerűsítésében, a minél kedvezőbb országkép kialakításában és megjelenítésében. Sportdiplomáciai projektjeinkkel, külképviseleteink segítségével népszerűsítjük a hazai fejlesztésű sportinnovációkat, bemutatva őket a világ számos pontján; bemutatjuk Magyarország rendkívül gazdag sporttörténelmét és a sporthoz kapcsolódó hazai szellemi tőkét. A minisztérium több projektje is szolgál arra, hogy a sporton keresztül szólítsa meg a határon túli magyarságot, építsen ki kapcsolatot, ezzel is erősítve a magyar identitást.

A puha diplomácia eszközrendszerének zászlóshajója a Stipendium Hungaricum kiválósági ösztöndíjprogram, amely elősegíti a hazai felsőoktatás nemzetköziesítését, a magyar nyelv és kultúra terjesztését, a hallgatói mobilitás fokozását, valamint a külföldi államok hosszú távú társadalmi és gazdasági megerősödését, emellett helyi és országos szintű gazdaságélénkítő hatással bír, fontos szerepe van a vidéki egyetemek és térségük fejlesztésében és felzárkóztatásában is.

A 2022. évben útjára indított „Students at Risk” alapprogram több száz, a háború következtében Ukrajnából menekülni kényszerült ukrán és ukrajnai illetőségű, más nemzetiségű hallgató számára teszi lehetővé tanulmányaik Magyarországon történő folytatását.

A Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram keretében a diaszpórában élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok magyarországi felsőfokú tanulmányait támogatjuk, míg a Balassi képzési programok révén a Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő magyar és nem magyar származású külföldi, valamint külhoni magyar fiataloknak nyújt változatos képzési lehetőségeket.

A képzési portfólió utolsó eleme a Magyar Diplomáciai Akadémia, mely 2024-ben is még felkészültebb magyar külszolgálati és külkapcsolati állomány létrehozását és fenntartását segíti elő. Ezekre az ösztöndíjas és képzési programokra jövőre is éppen annyi jut, mint idén: 42 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a nemzetpolitikai területről is ejtsek néhány szót! A tárca ez irányú tevékenységében a gazdasági, jogi és diplomáciai eszközök kiegészítik egymást. Ami a gazdasági eszközöket illeti, a szomszédos országokban élő magyarság életkörülményeinek jobbítását és szülőföldön való megmaradását a Külgazdasági és Külügyminisztérium többek között célzott gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési támogatásokkal, átfogó, határon átnyúló gazdaságfejlesztési programokkal segíti, a magyarországi vállalkozások határon átnyúló beruházásai és fejlesztései révén növeli a térség versenyképességét, elősegíti a fejlesztések fenntarthatóságát, támogatja a magyarlakta területek gazdasági megtartó erejét. A programok során megvalósuló fejlesztésekben fokozatosan növekvő arányban részt vevő magyarországi vállalkozások tovább segítik a magyar export fejlesztését.

Nemzetpolitikai célokra  ideértve a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, a csángómagyar együttműködési programokat, a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramot és az európai területi társulások támogatását is  a minisztérium összesen 4,7 milliárd forintot költ jövőre.

(21.00)

A gazdasági megtartóerő mellett a szomszédos országokban élő magyar közösségek számára ugyanennyire fontos, hogy az adott államban biztosított legyen a nemzeti kisebbségekre vonatkozó európai jogszabálykörnyezet. A szomszédos országokkal az alapszerződésekben hoztuk létre a kormányközi kisebbségi vegyesbizottságokat nemzeti kisebbségeink védelmére, támogatására.

Kisebbségi területen a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladata, hogy az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió, sőt még a NATO keretein belül is előmozdítsa a nemzeti kisebbségek témakörének napirenden tartását. A magyar nemzeti kisebbségek helyzete az egyes szomszédos országokban nagyon különböző képet mutat. Van több olyan szomszédunk, ahol a helyzet példaértékű, ahol az európai normák maradéktalanul érvényesülnek, sajnos azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy van olyan ország is, amely évek óta szisztematikusan rombolja a magyar nemzeti kisebbségek jogait, amit nehéz másként értelmezni, mint a magyar közösség felszámolására, elűzésére irányuló törekvésként.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatrendszerében kiemelt fontosságú a külgazdasági tevékenység, ami két pilléren, a beruházás- és az exportösztönzésen nyugszik. A beruházásösztönzési célelőirányzatból nyújtott támogatások elsődleges célja a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű beruházások Magyarországon történő megvalósításának az elősegítése. Idetartozik a „Gyármentő” program is, ami a nagyvállalatok energiatakarékosabb működésének, illetve fokozott energetikai önellátási képességeinek megteremtésére szolgál. Beruházásösztönzésre jövőre lényegében ugyanakkora összeg jut, mint idén: 127 milliárd forint.

A minisztérium a magyar exporttevékenység erősítését az exportvolumen és a hazai vállalatok külpiaci versenyképességének növelését a magyar vállalkozások külföldi piacra jutását ösztönző kormányzati programok koordinálásával, a kötött segélyhitel koncepció végrehajtásával, valamint a saját kereskedelemfejlesztési programjai révén segíti.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintésének és fejlesztésének elsődleges keretét a gazdasági vegyesbizottságok adják, kiemelt érdek hatékony és eredményes működtetésük, mivel ez az együttműködési forma is hozzájárul a magyar vállalatok külföldi piacokon történő megjelenéséhez, a bilaterális gazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A biztonságunkat nemcsak a háború, hanem a magyar határokat fenyegető migráció miatt is meg kell erősíteni. A háború okozta gazdasági válság további migrációs hullámokat indíthat el Európa felé, és Brüsszel sem tett le arról, hogy migránsok tízezreit telepítse be Magyarországra. Hazánk migrációs politikájának alappillére, hogy oda kell vinni a segítséget és a megoldást, ahol a probléma felmerült. A segítséget kell odavinni, nem pedig a problémát idehozni. A migrációt megállítani, és nem kezelni kell, aminek a legjobb módját a származási országokban fennálló körülmények javítása jelenti. A nemzetközi fejlesztési együttműködés hozzájárul a világban jelenlévő szegénység és egyenlőtlenség csökkentéséhez, de egyben fontos külgazdasági eszköz is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatást biztosít a hazánk számára kiemelt partnerországok, elsősorban Egyiptom, Jordánia és Libanon részére a gazdasági kapcsolataink erősítése érdekében. A magyar nemzetközi segélyezési program zászlóshajója, a Hungary Helps tevékenységének célja az Európára nehezedő nemzetközi migrációs nyomás enyhítése, illetve Magyarország nemzetközi szerepvállalásának és partnerségeinek erősítése humanitárius segítségnyújtáson keresztül.

A program célja, hogy azonnali támogatásra kerülhessen sor a szükséget szenvedő, üldöztetésnek kitett vagy humanitárius katasztrófák sújtotta területen élő emberek és közösségek részére, hogy segítse a helyben maradásukat, a támogató, a szabad vallásgyakorlás védelmét előmozdító projektek megvalósulását, különös tekintettel az üldözött keresztény és más vallási kisebbségek, továbbá veszélyeztetett közösségek értékmegőrzésére. A Hungary Helps lehetőséget biztosít továbbá felsőfokú tanulmányok folytatására magyarországi képzési helyeken olyan 18 és 30 év közötti keresztény fiatalok számára, akik saját országukban vallási üldöztetésnek vagy fenyegetésnek vannak kitéve.

Tisztelt Ház! A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt egész Európában jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A 2013 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően még a szankciós energiaár-emelkedések közepette is a magyar családok fizetik a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unióban. Az energiaárak kordában tartásának és az energiabiztonság fenntartásának kulcsfontosságú kérdése a saját villamosenergia-termelés, amiben kiemelt szerepe lesz a Paksi Atomerőmű új blokkjainak. Az energiaellátás biztonsági és klímapolitikai szempontok észszerű összehangolása, a magyar érdekek nemzetközi tárgyalásokon történő megjelenítése, ezek szakdiplomáciai eszközökkel történő támogatása kormányzati prioritás.

A Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági stratégiai érdekeit szolgálja, az atomenergia pedig a legfenntarthatóbb, legkiszámíthatóbb és legolcsóbb energiaforrás. Az elmúlt időszakban tapasztalt energiaellátási helyzet kiemelte a paksi beruházás jelentőségét. A két új blokk tervezéséről, beszerzéséről és kivitelezéséről szóló, az üzemeltetési és karbantartási támogatásról szóló megállapodások végrehajtásának szakmai irányításáért, hazai és európai uniós szakmai koordinációjáért a külgazdasági és külügyminiszter felel. A tárca egyik kiemelt célja, hogy a két új paksi atomerőművi blokk a nukleáris biztonsági előírásokat a legteljesebb mértékben betartva mielőbb megkezdhesse kereskedelmi üzemét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy szóljak egy olyan területről, ami a jelenlegi helyzetben talán kevésbé van reflektorfényben, de a jövőt illetően a technológia és a tudástranszfer kapcsán kulcsfontosságú, ez pedig a magyar űripar. A kormány még három évvel ezelőtt a gazdaságvédelmi akcióterv részeként sorolta a jövő iparágai közé, és nyilvánította kiemelt jelentőségűnek a hazai űripar fejlesztését, és attól fogva prioritásként kezeli a hazai űrképesség megteremtését. A kormányzati szándék az ágazat további fejlesztése, a képességek szignifikáns növelése és régiós szinten meghatározóvá tétele.

Kiemelt cél a magyar űrkutatási eredményekre építő hazai űripar további fejlesztése, nemzetközi elismertségének és kapcsolatrendszerének növelése, valamint integrálása a nemzetközi űripari értékláncba. Folytatódik a magyar kutatóűrhajós projekt, a HUNOR végrehajtása. A négy jelölt kiválasztása már megtörtént. A szuverén nemzeti űrképességek mielőbbi megteremtése a lehető legnagyobb hazai űripari részvétel és beszállítás mellett Magyarország alapvető biztonságpolitikai érdeke.

Ferencz Orsolya miniszteri biztosként ezen a területen kiváló munkát végzett ezért is örülök különösen annak, hogy személyében ezen a héten egy újabb tehetséges női politikussal gazdagodott a Fidesz-frakciónk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)