DR. DUKAI MIKLÓS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert a DK-s képviselők közül többen is és más képviselők is az önkormányzati kérdésekkel foglalkoztak, és a felszólalásokban a DK-s képviselők részéről többnyire csak valótlanságok, félreinformálások és csúsztatások hangoztak el, ezt szeretném picit helyre tenni.

(21.10)

Szerintem kezdjük onnan, hogy 2010-re az önkormányzatok milyen helyzetbe jutottak azokkal az intézkedésekkel, amelyeket 2002-2010 között a baloldali kormányok elkövettek. Abba a helyzetbe kerültek az önkormányzatok, hogy az akkori kormányok folyamatosan arról döntöttek, hogy feladatokkal rakják tele az önkormányzatokat, és ehhez képest forráskivonásokat hajtottak végre a szektorban.

Az szerintem vitán felül áll, hogy 2010-re a feladattelepítéssel és a forráskivonással 2000 milliárdnyi mínuszt okoztak az önkormányzati szektorban, ezért kellett egyébként 2010 után azzal kezdeni az intézkedések sorát, hogy konszolidálni kellett az önkormányzati szektort, 1368 milliárd forintnyi adósságot kellett a kormánynak átvállalni az önkormányzatoktól, hogy egyáltalán a működésüket stabilan és az alapfeladataikat vagy a kötelező feladataikat egyáltalán el tudják látni.

A DK-s képviselők azt mondják a kormányra, hogy mi kifosztjuk az önkormányzatokat, vagy éppen a semmibe taszítjuk az önkormányzatokat. Hát, a kifosztásról csak ennyit, hogy ők legalább 2000 milliárd forinttal rövidítették meg az önkormányzatokat. Ezért volt szükség arra, hogy 2011-ben új önkormányzati törvényt alkossunk, a feladatokat újra kellett definiálni az állam és az önkormányzatok között, és azokat a nehéz és állami szinten könnyebben megoldható feladatokat át kellett vállalni az államnak az önkormányzatoktól. Ilyen volt egyébként az egészségügy és az oktatás, amely mind a kettő az állam oldalán sokkal jobb kezekben van, mint az önkormányzatoknál.

Aztán a DK-s képviselő asszony, Hegedüs Andrea azt mondta, hogy mi felszámoljuk az önkormányzatokat, és felszámoljuk Magyarországon az önkormányzatiságot. Én úgy látom, hogy ma Magyarországon az önkormányzatok élnek és virulnak. Végzik azokat a feladatokat, amelyeket a különböző ágazati törvények rájuk rónak, és ehhez a költségvetési törvény számukra a feladatfinanszírozáson keresztül biztosítja azokat a forrásokat, amelyekből ők nyugodtan és stabilan tudnak működni. Ehhez még hozzájönnek azok a források, merthogy ezt is fontos tisztázni, mert ugye ezt is mindig megkapjuk vádként, hogy állandóan különadókkal terheljük az önkormányzatokat, majd a másik oldalon pedig azt mondják az ellenzéki képviselők, hogy mi elvesszük azokat az adókat, amelyek az önkormányzatokat illetik.

Kérem tisztelettel, tisztázni kell egyrészről, hogy vannak helyi adók az adórendszerben, és vannak központi adók. A gépjárműadó soha nem volt helyi adó. Az mindig központi adó volt, bármikor is ebben a ’90 utáni időszakban, csak arról döntött az Országgyűlés a különböző költségvetési törvényben, adótörvényekben, hogy annak bizonyos részei megilletik vagy éppen nem illetik meg az önkormányzatokat. (Varju László: Államtitkár úr, akkor a személyi jövedelemadó is visszajár!) Pontosan ilyen volt a személyi jövedelemadó is. Voltak olyan időszakok, amikor feladathoz kötötten kaptak belőle az önkormányzatok.

Ugyanakkor például a Covid idején kérte azt a szolidaritást a kormány az önkormányzatoktól, hogy a gépjárműadó lehessen teljes egészében a központi büdzsébe befolyó adó, és ne illesse meg őket ebből az adóból semmilyen rész. Ez valóban a szolidaritás része volt, mert gépjárműadó minden önkormányzathoz folyt be. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak az adó folyik be most már a központi költségvetésbe, hanem az adóigazgatási része is átkerült az önkormányzatoktól az állam oldalára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi ennek az adófajtának a teljes adóigazgatási részét. Ez a feladat nem terheli az önkormányzatokat.

Aztán a helyi adók része a helyi iparűzési adó. Ez is elhangzott már ebben a Házban, de muszáj ezt elismételnem, mert ellenzéki képviselők nem velünk vitatkoznak, hanem a tényeket egyszerűen nem veszik figyelembe. Ha megnézzük csak, mondjuk, az elmúlt éveket, hogy helyi iparűzési adóból mi folyt be az önkormányzati szektorba, akkor például azt látjuk, hogy 2020-ban 703 milliárd folyt be csak iparűzési adóból, aztán ez 2021-ben 754 milliárd volt, aztán 2022-ben ez 890 milliárd forint, amihez még hozzájön nagyságrendileg az a 70 milliárd, ami azért illette meg az önkormányzatokat, és erről a kormány külön döntést hozott, amikor azt kértük az önkormányzatoktól, hogy 1 százalékot szedjenek be, a többi maradhasson a kis- és közepes vállalkozásoknál, de ezt a kormány odaadta az önkormányzatoknak.

A várakozásunk az idei évre azt jelenti, hogy 1149 milliárd forint lesz az az iparűzési adó, amely az idei évben befolyhat az önkormányzatoktól. (Varju László: 330-at el is vonnak!) Valóban, szolidaritási adó is van, úgy, ahogy Varju képviselő úr a közbeszólásával nekem mondja, de arra majd mindjárt külön kitérek. A 2024-es költségvetési tervezetben azzal számol a kormány, hogy ez az 1149 milliárdos helyi iparűzési adó tovább fog növekedni, 1337 milliárd forintos összegre fog növekedni.

Én úgy érzem, hogy ezzel nem kifosztjuk az önkormányzatokat, hanem azzal a gazdaságpolitikával, amit 2010 óta folytat ez a kormány, ami munkahelyeket teremt, a befektetéseket ösztönzi, ezzel együtt olyan beruházásokat viszünk önkormányzatok területére, amelyekből az önkormányzatok is tudnak gazdagodni.

Valóban, a szolidaritási adó hozzájárulása növekszik az idei évről a következő év tekintetében, viszont ahhoz képest  majd mindjárt Banai államtitkár úr esetleg kijavít, 70 milliárd forintos a növekmény az idei évről a jövő évre  a helyi iparűzési adóból befolyó többletbevétele az önkormányzatoknak nagyságrendileg 170 milliárd forinttal lesz több, és ehhez az idei évhez képest, tehát a 2023-as költségvetésnek a IX. fejezeti főösszegéhez képest majdnem 80 milliárd forint az a növekmény, ami 2024-ben a költségvetési törvény IX. fejezetének a főösszegében megilleti az önkormányzatokat.

Még egy téma, amit előszeretettel mondanak a DK-s képviselők, a baloldali képviselők, és olvassák a kormány fejére, hogy mi a szociális területen érzéketlenek vagyunk. Csak egy példát szeretnék kiragadni a tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak, a gyermekétkeztetés rendszerét. A tavalyi évünk úgy nézett ki, hogy 89 milliárd forintról indítottuk az évet. Utána az első intézkedéssel, amikor a minimálbér és a garantált bér emelkedéséből adódó többletet megkapták az önkormányzatok, akkor a gyermekétkeztetésre jutó részt odaadtuk külön döntéssel az önkormányzatoknak, egyrészről.

Kettő. A költségvetési törvény tartalmaz egy olyan részt, amit úgy hívnak, hogy májusi és októberi lemondás, pótigény  kicsit szakmázunk, de szerintem érdemes ebbe belemenni , tehát lemondásra, pótigényre van lehetősége májusban és októberben az önkormányzatoknak, amikor a saját számaikkal korrigálják a költségvetésnek a nekik jutó forrásokat. Ezzel a két döntéssel még kiegészítettük az önkormányzatoknak jutó pénzt, plusz még év végén egy újabb pénzügyi segítséget nyújtottunk az önkormányzatoknak.

Így jutottunk el gyakorlatilag a tavalyi év végére, hogy 89 milliárdról a gyermekétkeztetésre fordított források majdnem elérték a 104 milliárdot. Ez egy jelentős növekmény. Ez a kiindulási számunk.

Az idei év is ugyanígy néz ki. A gyermekétkeztetésben már az idei évben biztosította a kormány külön döntéssel a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedéséből adódó többletet, a májusi pótigények feldolgozása megtörténik június közepére, júniusban még ki is fogjuk fizetni az ebből járó többleteket az önkormányzatoknak, aztán majd eljutunk októberre, és a jövő évi költségvetés is úgy van tervezve, hogy ha minimálbérből és garantált bérminimumból adódó emelkedés lesz, akkor külön döntéssel a kormány arról döntést hoz, és például ez is meg fogja illetni az önkormányzatokat.

De hogy még tovább menjünk, és bizonyítsuk azt, hogy az önkormányzatok frontján mennyire jók vagy nem jók a baloldali városvezetések, azt mi sem bizonyítja jobban, amit Cseresnyés Péter képviselő úr mondott talán egy másfél órával ezelőtt. Nagykanizsa kapcsán a kormány részéről pontosan a Covidban kieső iparűzési adó kompenzálására 588 millió forintot biztosítottunk a városnak, 588 millió forintot.

A város nagyon sokszor írt nekünk arról levelet az ottani baloldali képviselők nyomására, hogy ezt a pénzt így és így szeretnék elkölteni. Most már ott tartunk, hogy ennek a pénznek a felhasználása az idén december 31-ével le fog járni, és a város ebből a pénzből  ez közel 600 millió forint, számtalan dolgot felsoroltak, hogy mit szeretnének megcsinálni  egy kanyi vasat nem költött még el, és nagy valószínűséggel, ha ez a hozzáállása a településnek, akkor ezt a pénzt nem fogják tudni elkölteni. Tehát nem lehet azt mondani a kormányra, hogy ne akarnánk az önkormányzatokat segíteni. Ez a kormány nem akarja kivéreztetni egyáltalán az önkormányzatokat.

És akkor még egy fontos dolgot szeretnék önöknek megemlíteni, mert szerintem emellett sem lehet elmenni. Tavaly, amikor látta mindenki az év közepétől kezdődően, hogy hogy alakulnak a különböző rezsiköltségek, tehát a villamos áram ára, a gáz ára, akkor a kormány külön döntést hozott arról, és külön tárgyaló delegációt állított fel arra, hogy egyeztessünk az önkormányzatokkal arról, hogy az emelkedő villamos energia, gázenergia ára kapcsán milyen nehézségek feszítik az önkormányzatokat.

(21.20)

Egy részletes tárgyalási vonalat vitt végig a kormány a tavaly szeptember-október-novemberi időszakban, és így született meg az a döntés, hogy döntöttünk arról, döntött a kormány arról, hogy a tízezer alatti, illetve a tízezer feletti önkormányzatoknak külön kiegészítő támogatást biztosítunk a rezsiemelkedés miatt. Ez összességében az idei évben közel 77 milliárd forintnyi többletfinanszírozást jelent az önkormányzatoknak öt olyan területen, amely minden önkormányzatot érint: ez érinti a bölcsődék fenntartását, érinti az óvodák fenntartását, érinti a közvilágítást, a közétkeztetést, és érinti azokat a szociális szakosított intézményeket  gyermekbennlakásos intézmény, idősek bennlakásos intézménye , amelyeket kiemelt társadalmi érdeknek gondolunk és tart a kormány. Ennyit arról a szociális érzékenységről, amit önök számonkérnek rajtunk.

És csak még egy gondolat, hogy a jövő évi költségvetés mennyit tartalmaz arról, hogyha az energiaárakban újra elszállások lesznek: 83 milliárd forint van beállítva a jövő évi költségvetés tervezetében arra, hogy az önkormányzatoknak az energiaárak emelkedéséhez esetlegesen még támogatást tudjon biztosítani a kormány. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)