BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az imént Balassa Péter képviselő úr és korábban Hiszékeny Dezső képviselő úr is a hitelesség kérdését emelte ki a költségvetés vitája kapcsán. Én azzal maximálisan egyetértek, hogy a gazdaságpolitikának hitelesnek kell lenni, és a költségvetésnek is hitelesnek kell lenni. Ugyanakkor, hogy hitelese az adott gazdaságpolitika vagy sem, azt szerintem elsődlegesen nem az egyének véleménye határozza meg, nem az a döntő, ha úgy tetszik, ami itt, a tisztelt Országgyűlésben elhangzik, hanem az, hogy a piaci szereplők, akik megveszik a magyar állampapírokat, vagy azok a reálgazdasági befektetők, akik Magyarországon újabb és újabb beruházásokat hajtanak végre, hiszneke a magyar gazdaságpolitikában, hiszneke a költségvetés-politikában. Azt tudom önöknek elmondani, hogy azok a piaci szereplők, akik, ismétlem, pénzpiaci befektetésként, mondjuk, állampapírt vásárolnak, hisznek a magyar gazdaságpolitikában. Az idén végrehajtott államkötvény-kibocsátások, devizakötvény-kibocsátások, forintkötvény-kibocsátások jelentős túljegyzés mellett valósulnak meg. Magyarország ma a piacról finanszírozza magát; nem külső szereplőktől, nem olyan külső intézményi szereplőktől, akikhez fordulni kell egy-egy országnak, ha a piaci befektetők hiteltelennek minősítik azt.
Egy másik nagyon fontos dolog, amit meg kell említeni, hogy vannak intézmények, amelyek minősítik egy adott ország hitelét. Vannak befektetésre ajánlott és befektetésre nem ajánlott országok. Jelentem, hogy az összes jelentős hitelminősítő intézménynél Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriában van. Ez az, ami a pénzpiaci részt illeti. Szerintem nagyon nagy felelősségünk van mindnyájunknak, amikor hitelességről és hiteltelenségről beszélünk. Nagy felelőssége van véleményem szerint Hiszékeny Dezső képviselő úrnak is, amikor úgy fogalmaz, hogy az a vélemény, hogy ne vásároljanak az emberek állampapírt, mert úgyis ellopják a pénzt.
Ami pedig a reálgazdasági befektetőket illeti: 2020 eleje óta a külföldi befektetők által bejelentett magyarországi reálgazdasági befektetések, nagyberuházások összértéke a GDP 14 százalékát teszi ki. Tehát mindazok a cégek, amelyek magyarországi beruházás mellett döntenek, hitelesnek tekintik azokat a gazdaságpolitikai elképzeléseket, amelyeket a kormány vázol, azzal együtt, hogy természetesen vannak feladatok, vannak kihívások. De ismétlem, én úgy látom, hogy összességében mind pénzpiaci, mind reálgazdasági szempontból a hitelesség a befektetők részéről megvan a magyar gazdaságpolitika iránt.
Lopás elhangzott, hogy a közpénzeket úgyis ellopják. Sokszor hallom ezt a mostani vitában is. Én tisztelettel azt kérem minden hozzászólótól, hogy ne általánosságban beszéljen, hanem ha konkrét esetet lát, akkor tegyen feljelentést. Ez a lopás már elnézést leginkább az európai uniós forrásoknál hangzik el, hogy ellopják az uniós forrásokat. Itt van a kezemben az ismereteim szerint legutóbbi európai bizottsági elemzés, az úgynevezett egységes piaci eredménytábla, ami a közbeszerzések tisztaságát nézte. Miért a közbeszerzések tisztaságát? Mert az Európai Bizottság adatai alapján a leggyakoribb szabálytalansági terület a közbeszerzésekhez köthető.
Azt azért fontosnak tartom itt elmondani, hogy legyünk tisztában azzal, hogy az Európai Bizottság által közzétett dokumentum szerint az európai uniós országok három kategóriája közül az első kategória a legjobb minősítést kapott országokat tartalmazza. Ebben öt ország van. A második az átlagos kategória, ahol Magyarország például Németországgal vagy a Benelux államokkal van együtt. És van egy harmadik kategória, ahol az értékelés szerint nem kielégítő a közbeszerzések rendszere. Ebben van például Ausztria, Olaszország és Spanyolország. Most Ausztria elhangzott példaországként. Ismétlem, biztos, hogy vannak problémák, mert mindenütt vannak problémák, de akkor ezt a nevén kell nevezni. Ha valahol konkrét szabálytalanságot látnak, akkor abban a konkrét esetben feljelentést kell tenni, eljárást kell indítani. Ismétlem, az Európai Bizottság kezemben lévő elemzése alapján a közbeszerzések területén Magyarország a középső kategóriában van, számos országot, kilenc országot megelőzve, amely kilenc ország a harmadik kategóriában van.
Visszatérve a finanszírozásra, ami a hitelességet és az állampapír-finanszírozást illeti: Balassa Péter képviselő úr negatívumnak tekintette azt, hogy a lakosok különböző csatornákon tájékoztatást kapnak az állampapír-vásárlási lehetőségekről, és ha jól értettem, képviselő úr emellett a magas inflációt emelte ki, mint ami komoly probléma. Azzal egyetértek, hogy az infláció magas, és ez egy komoly probléma, egyetértek ezzel. De kérem, képviselő úr, hogy lássa azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányzat az infláció letörése érdekében tett. S azt is kérem, képviselő úr lássa, hogy nem egyedül Magyarországon jelentkezik az, hogy az infláció felszökött. Az Európai Unió átlagos inflációja 2020-hoz képest 2022-re több mint 13-szoros emelkedést mutatott. A legnagyobb emelkedés az energiaárak növekedéséhez kapcsolódik a háború után. Ebben a nemzetközi környezetben érdemes látni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az infláció leszorítása érdekében tett.
S ha úgy tetszik, én az infláció elleni küzdelemnek érzékelem azt, hogy a lakosság megtakarításainak a reálértéke megőrzésre kerülhet, ha a lakosok a jövedelmükből állampapírt vásárolnak. Képviselő úr, a ma elérhető lakossági állampapírok infláció feletti hozamot, ha úgy tetszik, reálhozamot biztosítanak. Bárhogy is alakul az infláció, ismétlem, a magyar állampapírok megvédik a megtakarításokat. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen nincs adó, s a Magyar Államkincstárban ingyenesen lehet számlát nyitni. Azt gondolom, hogy ez egy kedvező lehetőség, és hál’ istennek, nagyon sokan élnek vele. 2010-ben az összes államadósságon belül nagyjából 2 százalék volt a lakossági finanszírozás aránya, ma ez 20 százalék. Nagyon sok kisbefektető, kis összegű megtakarítással bíró személy is választja a magyar állampapírokat.
(10.10)
Igen, ez kedvező a lakosságnak, mert megvédi a megtakarításait az inflációtól. Hozzáteszem, ezért kell hogy a bankok az ügyfeleket is tájékoztassák a megtakarítási lehetőségekről. És azt gondolom, hogy a drága finanszírozás mellett összességében az államnak is megéri, hiszen a kamatszolgálatot belföldi szereplők felé teljesíti, a lakosság felé teljesíti, nem külföldre teljesíti. Ebből a kifizetett kamatból aztán később fogyasztás és beruházás tud lenni. Ez egy tudatos stratégia volt, aminek keretében, ismétlem, megemeltük a lakossági finanszírozás arányát.
Hiszékeny Dezső képviselő úr úgy fogalmazott, hogy Magyarországon senki sincs biztonságban. Ezt azért mondom, mert én úgy gondolom, hogy a lakosság megtakarításai igenis például a magyar állampapír vásárlásával biztonságban vannak, nemcsak az infláció tekintetében vannak biztonságban, hanem a magyar állam stabilitása szempontjából is biztonságban vannak. Ismétlem, ezt az erre szakosított intézmények, a hitelminősítők is így látják.
Úgyhogy a biztonságot nagyon sok aspektusból lehet értelmezni. Én azt gondolom, hogy a legnagyobb biztonság a magyar családok számára azt jelenti, ha a munkát vállalni akaró emberek tudnak dolgozni. És igen, a jövő évi költségvetés, ha úgy tetszik, a biztonságot az egzisztenciális biztonság szempontjából is a 4,7 millió fős foglalkoztatotti létszám megvédése alatt érti.
A nyugdíjakról nagyon sok szó volt. A rezsivédelemről szó volt. Itt azért megemlíteném, ha az inflációt sokan szóba hozzák, akkor látni kell, hogy az idei évben több mint 2600 milliárd forint szolgálja a rezsi védelmét. Ez egy olyan pluszkiadás, amit a központi költségvetés átvállal a családoktól, átvállal az önkormányzatoktól, átvállal a gazdasági szereplőktől. Ez az összeg, ahogyan Aradszki képviselő úr említette, jövőre az árak remélt alacsonyabb szintje miatt 1300 milliárd forint körüli, de továbbra is az infláció elleni intézkedések részeként, a rezsivédelem részeként több mint 1300 milliárd forint kerülhet a rezsivédelemre kifizetésre. És igen, ennek meg kell találni a forrását, ennek a forrása pedig azoktól a szektoroktól jön, ahol a háború, a szankciók, a magasabb energiaárak miatt pluszbevétel is van; lásd energiaszektor és lásd bankszektor, hiszen a nagyobb energiaárak, a nagyobb infláció a bankok jegybanknál elhelyezett betétei utáni nagyobb bevételt is jelent. Tehát az extraprofit kapcsán, hogy hol van többletjövedelem, hol nem, én Hiszékeny Dezső képviselő úrral megint vitatkoznék. Relatív friss adat, hogy a bankszektor idei első negyedévi nyeresége 229 milliárd forint a különadók mellett. Tehát én azt gondolom, hogy mégis sikerült azokat a szereplőket megtalálni, akiknél olyan extra bevétel jelentkezett, amit a közkiadások finanszírozásába be tudtunk vonni.
Család igyekszem rövid lenni. Többen szóba hozták a családi pótlékot; Balassa képviselő úr azt mondta, hogy meg kellene duplázni. Azért a családtámogatási rendszerben szerintem ma már legtöbben nem csak és nem elsődlegesen a családi pótlékot látják. A családi pótlék összege az előttünk lévő jövő évi költségvetési tervezet szerint 307,3 milliárd forint kiadást jelenthet a központi költségvetésből. Képviselő úr nem említette meg azokat az új családpolitikai elemeket, amelyek például az adókedvezményekhez kapcsolódnak, számos ilyen intézkedés létezik. A jövő évi tervezet szerint ezen családi adókedvezmények együttes összege több mint a duplája a családi pótléknak, 685,8 milliárd forint. Tehát, képviselő úr, kérem, azt is vegye figyelembe, hogy a családpolitikai intézkedések jelentősen kiszélesedtek, ismétlem: a családi adókedvezmények összege 685,8 milliárd forint lehet 2024-ben.
Itt van egy filozófiai különbség közöttünk: mi azt gondoljuk, hogy elsődlegesen azokat kell preferálni, akik dolgoznak és gyermeket vállalnak. Ez egy filozófiai különbségtétel a segély és a munkavégzés között. Tehát mindazok, akik dolgoznak, a családi adókedvezményt igénybe vehetik.
Vannak természetesen olyan családpolitikai lépések, amelyek a munkavállaláshoz nem kapcsolódnak. Itt megint Hiszékeny Dezső képviselő urat hadd említsem, ő a gyermekétkeztetést hozta szóba. Függetlenül attól, hogy valakinek vane munkája vagy sem, ha a gyermeke óvodába, bölcsödébe jár, akkor gyermekétkeztetésben részesülhet. Hadd mondjam el, hogy 2010-hez képest az idei évben mintegy négyszeres a gyermekétkeztetésre szánt források összege.
Ha a szociális érzékenységről beszélünk meg biztonságról beszélünk, akkor hadd mondjam el azt, hogy 2015-ös szabályváltoztatásokat követően az óvodában, bölcsődében étkező gyermekeknek nagyjából a 70 százaléka teljesen ingyenesen étkezik. Nem kezdem el sorolni a családpolitikai intézkedéseket, a jövő évi költségvetés Európa legszélesebb családpolitikai intézkedéseit tartalmazza. Én azt gondolom, hogy ez is az egzisztenciális védelemnek egy jelentős részét teszi ki.
Végül engedjék meg, hogy nagyon röviden szóljak az önkormányzatokról, megköszönve Aradszki András képviselő úrnak a tényszerű állításait. Csak kiegészíteném, és egyben megcáfolnám azokat az állításokat, amelyeket ma is hallottunk. Hiszékeny Dezső képviselő úr például totálisan kivéreztetett önkormányzatokról beszélt, de többen beszéltek önkormányzatok sarcolásáról. Akkor nézzük a számokat, ismétlem, kiegészítem Aradszki képviselő urat. Az önök előtt álló jövő évi költségvetésitörvény-javaslat mintegy 80 milliárd forinttal több központi költségvetési támogatást tartalmaz az önkormányzatok számára. A jövő évi gazdasági növekedés következtében az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele mintegy 190 milliárd forinttal lehet magasabb. Igaz, hogy ennek egy részét az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás kere-tében be kell fizessék a költségvetésbe.
Oláh Lajos képviselő urat hadd cáfoljam meg: Budapest és az összes, szolidaritási hozzájárulási kötelezettségre számot tartó önkormányzat befizetése nem címkézetlenül a központi költségvetésbe folyik be, hanem a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak az egyik finanszírozási forrása.
Miért működik a szolidaritási hozzájárulás rendszere? Azért, mert ha Budapestet és kerületeit vagy a községeket hasonlítom össze, akkor az egy főre jutó iparűzésiadó-bevételben több mint hétszeres különbség van. Ez OECD-viszonylatban egy kimagaslóan nagy szám. Míg a helyi önkormányzatoknak ugyanazokat a kötelező feladatokat kell ellátni, addig a bevételeikben radikális különbség van. Éppen ezért a szolidaritás jegyében a tehetősebb, jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknak célszerű hozzájárulni a kevésbé jó anyagi helyzetben lévő önkormányzatok kiadásai teljesítéséhez.
A szolidaritási hozzájárulás arról szól, ha egyik évről a másikra az önkormányzatoknak az iparűzésiadó-bevétele érdemben növekszik, akkor ennek egy részét adják be a más önkormányzatok feladatainak ellátásához. Én azt gondolom, hogy ez egy igazságos rendszer, egy képlet alapján meghatározott rendszer, egy objektív rendszer, amelynek keretében Győr városának, Székesfehérvár városának vagy Budapest fővárosnak is hozzá kell járulni a költségek viseléséhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)