DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előző napok vitái során az ellenzéki képviselőtársainktól sokféle megnevezést hallottunk az előttünk fekvő javaslat vonatkozásában. A kormány a 2024. évi költségvetésnek a „védelem költségvetése” megnevezést adta, és azt gondolom, hogy ez teljes mértékben helytálló. A veszélyek korát éljük biztonsági, biztonságpolitikai, energetikai, világgazdasági szempontból egyaránt. Védekeznünk kell a negatív folyamatok, negatív hatások ellen, és a költségvetésnek ehhez a védekezéshez kell a megfelelő alapot biztosítani.
Bárcsak más lenne a fókusz, bárcsak ne lenne háború a szomszédunkban, ne lennének gazdasági és energetikai szankciók! Ezek nehézséget okoznak Európának.
(10.20)
Bárcsak ne növekedne a migrációs nyomás a kontinens határain!
Sajnos az a helyzet, hogy ezek a jelenségek most egyszerre vannak jelen, és semmi nem utal arra, hogy 2024-ben ezek eltűnnének. A magyar emberek viszont jövőre is legalább akkora vagy nagyobb biztonságban szeretnének élni, mint az idén. Ez a környezet határozza meg leginkább a 2024. év költségvetésének főbb hangsúlyait. Így nem véletlen, hogy a rezsitámogatási rendszer, a családtámogatási rendszer, a munkahelyek és a nyugdíjrendszer megvédése, valamint a közbiztonság és a védelmi képességeink erősítése sok forrást kíván, és a kormány javaslata ezt megteszi.
A polgári kormány háborús környezetben és nehéz gazdasági körülmények között nem az adókat emeli, nem a családok vagy a nyugdíjasok juttatásait törli el, mint ahogy a baloldal ezt 2010 előtt tette, hanem éppen ellenkezőleg, ezek azok a területek, amelyeket igyekszik védelem alá helyezni. Jövőre is megmarad a rezsitámogatás rendszere és az azt működtető Rezsivédelmi Alap, jövőre is lesz 13. havi nyugdíj, 2024-ben is 3300 milliárd forintot fordítunk családtámogatásokra, hogy csak a legjelentősebb tételeket emeljem ki.
Amiről a felszólalásomban többet szeretnék beszélni, az a honvédelem költségvetése. Egy kis visszatekintéssel szeretném kezdeni, mert azt gondolom, hogy a 2024-es költségvetésitörvény-javaslat is egyértelműen megmutatja, hogy a haza védelme területén szöges ellentétben állunk a baloldali gondolkodással.
A NATO-hoz való csatlakozásunkat követően egy olyan folyamat indult be a magyar honvédelem-politika terén, amelynek hatásait a mai napig érzékeljük. A kormányzati hatalmat gyakorló baloldal arra hivatkozva, hogy a szocializmus idejéből megörökölt szovjet fegyverrendszereink nem NATO-kompatibilisek, elképesztő méretű selejtezési programot vezényelt le anélkül, hogy bármilyen fejlesztési programot elkezdtek vagy akár csak kidolgoztak volna.
Sokszor beszéltünk már erről, de nem lehet elégszer, mert ez a káros tevékenység egy téves elképzelésből indult ki, ami gyakorlatilag a működésképtelenség szélére taszította a Magyar Honvédséget, és létrehozta a most zajló haderőfejlesztési programunk lepusztult kiindulási alapjait. A téves elképzelés az volt, hogy NATO-csatlakozásunk lehetővé tette mondták a baloldaliak , hogy keveset költsünk honvédelemre. Az volt a baloldali elgondolás, hogy ha bajba kerülünk, ha megtámadnak minket, majd jönnek a NATO-csapatok, és megvédenek minket. De ez csak egy szelete a valóságnak.
A NATO valóban egy védelmi szövetség, amelynek tagjai adott esetben ténylegesen fellépnek egymás megvédése érdekében, de a tagok alapvetően elvárják egymástól, hogy képesek legyenek megvédeni saját magukat. Csak az önmagukban is erős honvédelemmel rendelkező tagállamok tudnak együtt egy nagyobb erőt képviselő szövetséget alkotni. Ezért létezik a sokat emlegetett GDP 2 százalékos ajánlás, amelyet a baloldali kormányoknak eszük ágában sem volt komolyan venni.
A Gyurcsány-kormány nemcsak Brüsszel felé küldött meghamisított adatokat Magyarország gazdasági és költségvetési helyzetéről, hanem a NATO-t is félrevezette, amikor még a katonai nyugdíjak kifizetését is védelmi költségvetésként számolták el. Ezen a hozzáálláson a polgári kormányok változtattak. Egy hosszú haderőfejlesztési programba vágtunk bele, és ezzel együtt fokozatosan emeltük a honvédelemre fordított költségvetési forrásokat. Idén a tervek szerint elérjük a GDP 2 százalékát, és az előttünk fekvő javaslat szerint ezt az arányt jövőre is tartani fogjuk. Összesen több mint 1700 milliárd forintot fordítunk a honvédelemre, ezenkívül pedig több mint 100 milliárd forintot védelmi ipari fejlesztésekre és hadiipari innovációkra.
A honvédelmi kiadások tekintetében a források jóval több mint 20 százalékos mértékben növekednek a tavalyi szinthez képest. Külön hangsúly kerül a személyi kiadások emelésére. Több jut a honvédelmi szakképzésre, a honvédelmi feladatokhoz kötődő nonprofit szervezetek támogatására is, így a Honvédelmi Sportszövetség támogatása is növekszik. Továbbra is megvan a fedezete a nemzetközi katonai szerepvállalásainknak.
Összességében talán csak egyetlen olyan honvédelmi költségvetési tétel van, amely drasztikus mértékben csökken 2023-hoz képest, ez pedig nem más, mint a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó honvédelmi kiadások sora, amelyre a határvadász századok felállítását és a rendőrség költségvetési sorainak szintén kiemelt összegű támogatását követően már nincs szükség.
A Honvédelmi Alap fejezet több mint 1300 milliárd forintos kiadási tétele adja a jövő évi honvédelmi költségvetés legnagyobb fejezetét. Az idei évhez képest több mint 450 milliárd forinttal több pénz jut az alapból a haderőfejlesztési program folytatására. A program eredményeként a Magyar Honvédség középtávon a régió meghatározó haderejévé válik. Egy modern eszközökkel rendelkező, a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes high-tech hadsereg kialakítása a cél, és ehhez jó úton haladunk.
Várhatóan 2024-ben is látványosan bővül a Magyar Honvédség modernizálódó eszközállománya. Hamarosan érkezik az Embraer KC-390 rámpás taktikai szállítógépek első példánya, csakúgy, mint az újgenerációs L-39 kiképző repülőgépek is. Várjuk az Airbus H225M közepes szállító helikoptereinket, és zajlik a Gripen vadászgépek modernizációja is, valamint a légvédelmi rendszerünk magasabb szintre emelésén is dolgozunk. A jövőben beindul a Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártása is, amelyekből több mint 200 darabot rendelünk. Már a képzéseken vannak azok a katonáink, akik kezelni fogják ezeket a járműveket és a fegyverrendszereiket.
A békéhez erő kell, nincs tehát ellentmondás a háborúval kapcsolatos álláspontunk és a haderőfejlesztési programunk között.
(10.30)
Ha most nem a saját hadseregünket, önvédelmi képességünket fejlesztenénk, hanem, mondjuk, Ukrajnába küldenénk a fegyvereket ahogy azt a baloldal képviselői követelik , akkor amellett, hogy hozzájárulnánk az értelmetlen háború további elhúzódásához, még saját magunkat is gyengítenénk.
Éppen a baloldal által levezényelt honvédelmi leszerelés miatt nem tehetünk mást, mint hogy fegyverkezünk, hiszen enélkül gyengék és védtelenek lennénk egy háborús konfliktus szomszédságában. Hangsúlyozom, a kormány a védelem költségvetését terjesztette be a parlament elé, és nem a háború költségvetését. Nem érdekünk, nem akarjuk, hogy a szomszédunkban tovább folytatódjanak az összecsapások. Azt sem akarjuk, hogy belerángassanak minket egy olyan konfliktusba, amihez semmi közünk nincsen. A költségvetésben az Ukrajnából érkező menekültek ellátásának, és az életük megmentését szolgáló eszközök és javak átadásának megvan a fedezete, a pusztításnak pedig nincs fedezete. Csak a békét támogatjuk, egy olyan békét, ami a lehető leghamarabb eljön, és ami Ukrajna számára is elfogadható.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat megfelelő alapot teremt arra, hogy Magyarország 2024-ben a jelenlegi nemzetközi körülmények között is egy biztonságos hely legyen, valamint arra is, hogy a belső nehézségekkel meg tudjunk küzdeni. Kérem, hogy támogassák a költségvetésitörvény-javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)