VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание, Уважаеми господин Държавен секретар! Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket. Engedjék meg, hogy mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által felkért szószóló és mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága Költségvetési Albizottságának elnöke a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló T/4181. számú törvényjavaslat tekintetében kifejtsem bizottságunk álláspontját.
Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy bizottságunk az Országgyűlésről szóló törvény 32 §. (2) bekezdése alapján nemzetiségi napirendi pontnak nyilvánított T/4181. számú, Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot 2023. június 12-én 11 órakor tartott ülésén napirendre tűzte és megtárgyalta. A bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. OGY határozat alapján 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül arról döntött, hogy a törvényjavaslat teljes egészére, azaz az 1-76. §-okra részletes vitát kíván lefolytatni.
Felszólalásomban a magyarországi nemzetiségek életének, működésének meghatározó területeiről kívánok beszélni, melyekhez a 2023. évi, valamint a 2024. évi költségvetési törvény támogatásai változatlanok maradtak annak ellenére, hogy a szomszédos országban háború dúl, a világ és Magyarország nehéz időszakon megy keresztül.
(11.20)
Ezek a területek a következők. Az országos nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi média támogatása, az országos nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott intézményeik támogatása.
Mielőtt azonban a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló T/4181. számú törvényjavaslat tekintetében részletesen kifejteném véleményünket és bizottságunk álláspontját, engedjék meg, hogy említést tegyek az idén 30 éves, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényről.
A hazánkban 1993-ban megszületett, napjainkra már a 13 magyarországi nemzetiségi közösség települési, területi és országos érdekeit egyaránt reprezentálni képes nemzetiségi önkormányzati rendszer egyedülálló eszköz és lehetőség a nemzetiségi kulturális autonómia kereteinek megteremtésére. Pozitív jogi, illetve dogmatikai értelemben is olyan megbízható alappal rendelkezik, amely biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok léte, valamint működése a magyar állami és társadalmi berendezkedés része maradjon. A kulturális önazonosság megőrzésének, képviseletének és továbbadásának kulcsa egy jól működő érdekképviselet és oktatási-kulturális intézményrendszer kialakítása.
Az eltelt időszak bebizonyította, hogy jó döntés született akkor, amikor a magyar Országgyűlés elfogadta ezt a törvényt, mely idén 30 éves. A történelem azt is bizonyította, hogy az Alaptörvényben és a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényben biztosított széles körű jogosultságok igénybevételéhez folyamatosan szükség van az egyes közösségek speciális igényein túlmutató közös önkormányzati érdekek megfogalmazására és érvényre juttatására minden olyan ügyben, amelyek az önkormányzatok jogállását, szerepét és lehetőségeit érintik.
A parlamenti szószólók, a nemzetiségi képviselő, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága munkájának az eredményeként az első három évben a nemzetiségi támogatások mintegy négyszeresére emelésével lettek biztosítva a nemzetiségi önkormányzataink és nemzetiségi egyesületeink alapvető működésének a feltételei, az utóbbi négy évben pedig a nemzetiségipedagógus-program kidolgozásával és elindításával megalapoztuk gyermekeink és unokáink nemzetiségi jövőjét.
A holnapi rendkívüli országgyűlési ülésnapon a bizottságunk által beterjesztett egy újabb törvény módosításának tárgyalására kerül sor, ami a nemzetiségeket érintő választásokat szabályozza, és egyben megvédi a mai összetartó nemzetiségi közösségeket, annak szellemiségét és elért eredményeit.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 126. § (2) bekezdése szerint az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához, a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatásához, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez, valamint az államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
A törvény 128. §-a értelmében a központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel. Ahogyan az idézett rendelkezésből kiderül, a nemzetiségek jogait szabályozó sarkalatos törvény nem tesz említést működési támogatásról az országos nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában. Vagyis e jogszabályhely értelmezése alapján a nemzetiségi közfeladatok teljesítése alapozza meg az országos nemzetiségi önkormányzatok feladatellátáson nyugvó támogatását. Ugyanakkor a költségvetési törvény vonatkozó melléklete már az országos önkormányzatok és nemzetiségi média cím alatt nyújtott támogatást már egyértelműen a működési támogatás kategóriájába sorolja azzal, hogy a felhasználás határidejét a tárgyév december 31-ére teszi.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2018. január 1-jei módosítását követően az országos nemzetiségi önkormányzatok átvették az általuk fenntartott köznevelési és kulturális intézmények épület- és építményállományának a vagyonkezelői jogát, majd a 2020. szeptember 1-jei módosítást követően az országos nemzetiségi önkormányzatok az általuk fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények tulajdonjogát is átvették.
Az országos önkormányzatok által fenntartott intézményeknél fenntartási, beruházási, felújítási, illetve akár működési igények és költségek a korábbiakban az államnál jelentek meg, az önkormányzatoknál jelentek meg, a Klebelsbergnél jelentek meg, akik a korábbi fenntartók voltak, a tulajdonosok és a vagyonkezelők. Tehát ezek az igények máshol nem jelennek meg a továbbiakban.
Ezért is tartjuk fontosnak, hogy továbbra is az elért eddigi költségvetési támogatások megtartása mellett szükség van az intézményeink működési költségeinek felülvizsgálatára és az átalakult gazdasági helyzetben további kiegészítő és kompenzációs támogatásra.
A 2023. január 1-jétől megvalósuló bérfejlesztésekhez a kormány a nem állami, nem önkormányzati köznevelésiintézmény-fenntartók számára a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény „B” mellékletében foglalt támogatási jogcímek fajlagos összegein felül kiegészítő támogatás biztosításával járult hozzá, amit köszönünk szépen.
Az energia-veszélyhelyzet következtében a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket érintő energiaár-növekedésből eredő többletköltségekről szóló 1563/2022. kormányhatározat alapján a 2022. évben összesen 405,64 millió forint lett biztosítva a nemzetiségi önkormányzatok részére.
Üdvözlendő a nemzetiségek részéről, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, a 2023. évi energiaár-kompenzációról, az intézmények villamosenergia-beszerzésével kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról szóló 41/2023. kormányrendelet hatálya kiterjed az országos, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatra és az általa fenntartott intézményekre.
Ezek a meghozott felelős lépések azt bizonyítják, hogy Magyarország Kormánya partnerként tekint a 13 nemzetiségre, és megteszi azokat a lépéseket, hogy az eddig felépített és működtetett értékein, intézményi rendszereken továbbra is működhessenek ebben a kihívásokkal teli világban.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok és a média támogatásánál a 2015. évi, a 2017. évi és a 2019. évi emelések a legégetőbb kérdések normális rendezésére elegendők voltak. Éppen ezért a további támogatásemeléseknél minden esetben gondos előkészítés, országos önkormányzatonkénti tételes elemzések és összevetések alapján nyújtottuk be az igényeinket.
A 2019. évi központi költségvetési törvényben volt az országos nemzetiségi önkormányzatoknak érdemi támogatásemelés. A 12 nemzetiség módosítási 2021. évi költségvetési igénye meghatározóan egy súlyponti területen merült fel, ez pedig az országos nemzetiségi önkormányzatok működése és a média, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása volt, mely igény így átcsúszott a 2022. évre.
A 2022. évben hosszas tárgyalásokkal és egyeztetésekkel sikerült újabb emelést elérnünk az országos nemzetiségi önkormányzatoknál, amely összeg majdnem elérte a 13 nemzetiségnél összesen a 800 millió forintot.
(11.30)
Ez azért volt fontos a számunkra, mert az országos nemzetiségi önkormányzatnál az államháztartási jogszabályok változásával a különböző törvényi előírásokkal folyamatosan emelkedtek a gazdasági, pénzügyi, adminisztrációs költségek a támogatások emelése nélkül. Azóta egy sor olyan törvényi és gazdasági változás történt, amely a támogatásemelést objektíven indokolta.
Fontosnak tartom megemlíteni azonban, hogy az utóbbi két évben történt törvényi változásoknak köszönhetően az országos önkormányzatok hivatalánál alkalmazásban lévő, szakmai feladatot ellátó munkatársak részére szükségessé vált egy kisebb mértékű béremelés, továbbá intézményi működési támogatás, amely a bérnövekedés járulékait és a működéshez, napi fenntartáshoz szükséges kiadásokat hivatott fedezni. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az országos önkormányzatok hivatala részére ez irányú javaslatát elő fogja készíteni, és a felelős gazdálkodás és működés figyelembevételével teszi majd meg.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Senki sem gondolta, hogy a pandémia után az országos önkormányzataink és az általunk fenntartott intézmények számára egy még nehezebb időszak jön, egy, a szomszédunkban zajló háború. Beláttuk azonnal, hogy ha nem reagálunk, és nem gondoljuk át a költségvetési kiadásainkat, akkor elveszhetnek az eddig elért eredményeink. Ahogy az országnak is reagálnia volt szükséges, mi is beláttuk, hogy erre reagálni kell a költségvetésünkben. Bár mindenki érzi a megnövekedett kiadásokat a bőrén, ahhoz, hogy intézményeinket és a benne lévő szellemi és kulturális értékeinket megőrizzük és megmaradjanak, egy felelősségteljes költségvetési gazdálkodásra van szükség. Mit sem érnek az eddig létrehozott nemzetiségi értékek, ha azokat nem tudjuk tovább működtetni. Továbbra is számítunk a kormány támogatására mind működési, mind beruházási területen. Magyarországon a 13 nemzetiség célja elérésében, és amióta képviselője van az Országgyűlésben, mindig összetartóan, közös vélemény kialakítására törekedtünk és törekszünk ezután is.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 2014. évtől, amióta a nemzetiségek képviselettel rendelkeznek a magyar Országgyűlésben, Magyarország Kormányának köszönhetően a nemzetiségi költségvetési támogatások a hatszorosára emelkedtek, amiért köszönettel tartozunk. Ezért kérjük, a 2024. évi költségvetés kialakítása során törekedjen arra, és biztosítsa a nemzetiségek megmaradását érintő működési, folyamatban lévő beruházási kiadáshoz szükséges költségvetési támogatásokat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Végezetül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mind a kormánynak, mind pedig a parlamentnek a magyarországi nemzetiségek nemzeti önazonosságának megőrzéséhez nyújtott példaértékű támogatásért, ami az elmúlt években mind a költségvetési támogatások folyamatos növekedésében, mind pedig a nemzetiségi oktatás és kultúra többszintű segítése révén nyilvánult meg. A nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik kiegyensúlyozott, stabil működéséhez szükséges források biztosítása hozzájárul a nemzetiségek megmaradásához Magyarországon.
Az elért eredményeket, támogatásemeléseket a konkrét számokon túl a magyarországi nemzetiségek helyzetének teljes körű áttekintésével a helyükön kell kezelni és értékelni. Egyrészt, aki az elmúlt évek nagyon pozitív nemzetiségi változásait, pusztán a számokat és a százalékokat nézi, és csak ezeket ismeri, látja, az teljes joggal vetheti fel, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek az elmúlt években kiemelt támogatásemelést kaptak a költségvetés általános növekedéséhez képest, és ebből a szempontból vitathatatlanul igazuk is van. Másrészt viszont, aki átfogóan látja, történelmi mélységben ismeri a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek helyzetét, a teljes folyamatot, a számok mögött lévő tartalmat, hogy milyen mélyről indultunk, hogy anyanyelvünk, identitásunk, hagyományaink megőrzése, gyerekeink részére történő át- vagy ma már sokkal inkább visszaadása terén milyen nagyságrendű feladataink vannak, mennyire az utolsó órában vagyunk, milyen durva asszimiláció zajlott hat-hét évtizeden át, azt is tudja, hogy az elmúlt hét év még csak arra volt elég, hogy megkapaszkodjunk, újra hitet kapjunk, és új lendülettel elinduljunk azon az úton, elindítsuk azokat a hosszú távú programokat, amelyek reményeink szerint a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek túlélését, nemzetiségi létünk fennmaradását biztosíthatják.
Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a szomszédban dúló háború és az annak nyomán kialakult gazdasági recesszió a gazdasági élet minden alrendszerére kihat, és nagymértékben befolyásolja a költségvetési mozgásteret. A magyarországi nemzetiségek szükségesnek érzik kifejezésre juttatni a nehéz gazdasági helyzetben szolidaritásukat, és minden téren igyekeznek takarékoskodni, hogy a költségvetési támogatás alacsonyabb mértéke ellenére is működőképesek tudjanak maradni.
Szeretném megköszönni az államtitkár úr segítségét, közreműködését és együttműködését a nemzetiségi források tekintetében. Köszönöm a figyelmüket. Благодаря за вашето внимание! (Taps a kormánypártok soraiban.)