SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2024. évi költségvetés néhány olyan gondolatot vet fel bennem, ami miatt egy szakmai kérdéscsoporttal szeretném kezdeni a felszólalásomat; egyrészt a felelős gazdálkodás kötelezettsége, hiszen valljuk be, néha olyan felszólalásokat hallunk a parlamentben, amik a Magyarországon rendelkezésre álló és működő jogszabályi hátteret mintha nélkülöznék. Utalok itt a bruttó elszámolás elvére, az összemérés elvére, a kötelező könyvelés meglétére és egyéb ilyen dolgokra.

Mire gondolok konkrétan? Az előttem felszólaló képviselők közül például az MSZP képviselője, aki sajnos már nincs bent a teremben, konkrétan elmondta az árfolyammal kapcsolatos felvetését, hogy hogy van megtervezve az árfolyam. Nos, utalnék egy korábbi időszakra  2002. VI. 12. , amikor az előrejelzések alapján a magyarországi teljes devizaárfolyam-rendszer három hét alatt megborult, és pont az ő kormányzásuk alatt egy teljesen ellenkező hatást váltott ki. Nagyon sok kis- és közepes vállalkozás akkor megszűnt létezni, és bezárta a kapuit.

Utalok egy másik alapvető hibára, amit folyamatosan hallok, amikor azt hallom, hogy 6 százalékkal van valamely terület támogatása megnövelve, vagy mondjuk, 10 százalékkal több juttatás ér el valamilyen területet. Nos, nemcsak az árbevételt, nemcsak a bevételt, nemcsak a bevételnövekményt kell nézni, hanem a belső szakmai tartalmat is. Ez különösen igaz például az oktatásügyben, ahol is a belső tartalom mindig változhat, gyereklétszám, normatíva, egyéb ilyen kérdés, és amikor összehasonlítok két számot, akkor járok el helyesen, ha ezeket a szakmai tartalmakat ismerem.

A harmadik észrevétel, amit szeretnénk tenni: ahhoz, hogy egy ország költségvetését, a ’24. évi költségvetést összeállítsuk, nem kell megvárni azt, hogy 2022-t lezárjuk, hiszen amikor már lezárunk egy költségvetést, az státuszjellegű lesz, de valójában a könyvelés, a költségvetés egy folyamatos eljárásrend, és a 2022. évi adatok már jóval előbb rendelkezésre állnak. Én biztos vagyok benne, hogy a 2024. évi költségvetés egy felelősségteljes költségvetés. Amit azonban ne felejtsünk el: a felelős gazdálkodás azt is jelenti, hogy mindannyian tudjuk, hogy több pénz kellene erre a területre, erre a területre, erre a területre, erre a területre, de ha annak nincs megfelelő bevételi oldala, akkor a költségvetés megtervezésekor nagyon nagy hibát követek el.

Szeretnék utalni 2004-re, amikor ennek meglett az eredménye az ország költségvetésében. Úgy teszek felelős lépéseket, úgy rendezek béreket, emelek területeket, írok életpályamodellt, hogy tudom a fedezetét hosszú távon, és azt hiszem, ekkor gazdálkodom felelősen a költségvetéssel, ekkor tervezek jól.

És néhány számot, hogyha megengedik, hadd mondjak, ami számomra nagyon fontos, és a Magyarországon élő emberek számára is nagyon fontos. Az egyik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy miért nem segélyt adunk, miért nem támogatást adunk, miért szeretnénk munkát adni, miért szeretnénk a teljes foglalkoztatást. Nos, nagyon egyszerű: mi azt szeretnénk, ha hosszú távon a magyar családok biztonságban tudnák nevelni a gyerekeket, biztonságban tudnának élni és megélni; és azt szeretnénk, hogyha minél több munkahely keletkezne, és minél több munkahelyet tudnánk megőrizni és támogatni.

Szeretném elmondani: nincs az országnak olyan területe, ahol ne lenne betöltetlen álláshely, nem is kevés. Az álláshelykeresőket támogatjuk, 2024-ben mintegy 130 milliárd forintos kerettel, és ugyancsak a közfoglalkoztatásra, a Start-munkaprogramra, amit én nagyon fontosnak tartok  és az én körzetemben, Heves 3. választókörzetben rengeteg pozitív eredménye van , 125 milliárd forint áll rendelkezésre, tehát ezt a két kiemelt területet folytatni fogjuk.

Ugyancsak kiemelten szeretném megjegyezni, hogy 85 milliárd forinttal az EU-ból érkező elő- és társfinanszírozási programokat szeretnénk erősíteni, és ezenkívül még az átképzésre, a munkahely-, munkaerőváltásokra jutó pénzügyi források is rendelkezésre állnak.

Amit szeretnék elmondani, még az is elhangzott itt, hogy mert a kis- és közepes vállalkozásokat nem támogatjuk. Két kiemelt terület, az egyik az allokáció, a magyar allokáció. Amikor egy multinacionális cég letelepedését támogatjuk, akkor azzal együtt magyar cégeket is támogatunk; rengeteg magyar beszállító van, társcég, együttműködő cég. Erre konkrét példákat lehet mondani, tudok mondani  nem szeretnék cégnevet mondani  olyan területeket, ahol egy cég körül több mint száz kis-, közepes magyar vállalkozás működik és dolgozik.

És a másik, csak egy dologra szeretnék utalni. Czerván György képviselőtársam a hozzászólásában elmondta, hogy közel 200 milliárd forinttal a vidéken működő kis-, közepes vállalkozásokat támogatjuk a vidékfejlesztési program keretein belül. Mindegyik a gazdaságban közvetlenül megjelenő és közvetlenül finanszírozott, de akár említhetném a hosszú ideje működő Széchenyi-kártya- és nagyon sok egyéb programot, például az energetikailag kitett cégek közvetlen támogatását, az energiaátalakítási programokat, ebben van rengeteg magyar forrás is és van európai uniós forrás is, ha már itt vagyunk.

Ma már többször beszéltünk a nyugdíjalap kérdéséről; szeretnék néhány számot a tisztázás érdekében elmondani. A nyugdíjalap, tudjuk, több mint 6000 milliárddal, egész pontosan 6019,9 milliárd forinttal van tervezve 2024-ben. Ennek jó része nyilvánvalóan a befizetett nyugdíjjárulékból származik, azonban a magyar kormány is mintegy 464,7 milliárd forinttal támogatja ezt az egész kört.

És ami nagyon fontos: benne van a magyar költségvetésben a hölgyek 40 éves jogosultsággal történő nyugdíjba vonulásának a lehetősége, ez egymaga 467,4 milliárd forint. De ugyanúgy benne van ebben a körben a 13. havi nyugdíjra a finanszírozás megtervezése 449 milliárd forinttal, és benne található 20,5 milliárd forinttal a nyugdíjprémium. Nem lehet elégszer elmondani, ezek tényszámok, amik megvannak, rendelkezésre állnak; ez is a nyugdíjasok napi megélhetését segíti és lehetővé teszi.

És az infláció mértékét követően természetesen megtalálhatók ezen a területen azok a kiegészítések, amik egyelőre a 6 százalékos inflációval vannak tervezve, de természetesen ez több lesz  a költségvetés módosításával az is fedezve lesz , és a nyugdíjasok megkapják ezt a többletértéket.

Elhangzott több módon és több oldalról az Egészségbiztosítási Alap kérdése; én néhány tényezőre szeretnék kitérni. Elhangzott, hogy: mert nem működik. Arányszámokat hadd mondjak: az egészségügyi befizetések, hozzájárulások, az úgynevezett szochóból az Egészségbiztosítási Alapot érintő pénzek 51 százalékban fedezik 2024-ben az Egészségbiztosítási Alapot. Ehhez a magyar kormány a központi költségvetésből 42,7 százalékot tesz hozzá, ez nem kevés érték.

És abban biztos vagyok, hogy akár a kórházi rendszer, a körzeti orvosi rendszer, akár az ügyeleti rendszer finanszírozása biztosítva lesz. Megtalálható a költségvetésben az új orvosi ügyeleti rendszer finanszírozása; megtalálható benne minden olyan elem, akár a nemzetközi gyermekmentő szolgálat, ami szükséges ahhoz, hogy a magyar egészségügyi rendszer működjön.

(13.00)

És megtalálható benne az egészségügyi dolgozók, a szakápolók béremelése és bérrendezése. Én úgy gondolom, hogy ez egy stabil jövőképet mutat a magyar egészségügy számára is.

Még egy területet szeretnék megemlíteni, ez a szociális ellátás területe; ez a kérdés mindig előjön. Ne felejtsük el, a szociális ellátás mindig három lábon áll. Egyrészről az állam: nyilvánvalóan ide lehet tenni az államot és a különböző kiegészítő szervezeteit; másrészről az önkormányzatok, akik szintén nagyon sokat tesznek, segítenek, hozzátesznek, ehhez kapcsolódnak akár az egyházi szervezetek, amelyek ezeket a rendszereket fenntartják; és harmadrészt maga a család. Ne felejtsük el: minden szociális ellátás mögött ott van a család; minden gyermekellátás mögött, minden idősellátás mögött ott kell lennie a családnak, mi ebben hiszünk. Ez a mi gondolkodásmódunk, és mi azt szeretnénk, hogyha ez egy stabil rendszerként működne. Nyilvánvaló, még egyszer mondom, nincs olyan költségvetési terület, ahol ne lehetne többletpénzt hozzátenni; mi ezt mind nagyon jól tudjuk, és ezért dolgozunk együtt.

Ezért az a kérésem tisztelt képviselőtársaimhoz itt a Házban, hogy fogadjuk el a 2024. évi költségvetés tervezetét; támogassuk ezt a költségvetést, és őrizzük meg azt a pénzügyi stabilitást, amit az elmúlt 12 évben fenn tudtunk tartani és meg tudtunk őrizni. Kérem szépen, hogy szavazzák meg ezt a jogszabályt, szavazzák meg ezt a törvényt, hogy tudjon működni Magyarország. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)