NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harmadik napja tart a 2024-es költségvetés vitája itt az Országgyűlés előtt, és le tudok vonni egy-két következtetést ebből a három napból, tisztelt képviselőtársaim. Ez a következtetés a következő: nincs alternatívája annak, amit a Pénzügyminisztérium benyújtott az Országgyűlés elé. Az önök néha hazugságai, néha félrevezető információi, néha vádaskodásai és az az elképesztő pénzszórás, amit önök itt csak szavakban elkövettek, azt gondolom, hogy megborítaná az államháztartást, eladósodáshoz vezetne, növelné a deficitet. Hiszen önök itt az elmúlt napokban olyan verbális pénzszórást hajtottak végre, röpködtek a milliárdok erre, arra, amarra, az önök által fontosnak tartott célokra akartak elkölteni sok száz, sok ezer milliárd forintot, ami egyenes út lenne ahhoz, amit 2010 előtt láttunk, az ország eladósodásához. Márpedig az ország eladósodása nem cél, bárki is állította ezt. A baloldalról többször elhangzott az az állítás, hogy jövőre csak növeljük az adósságokat.

Hát, pont az van benne a költségvetésben az Alaptörvénnyel összhangban, hogy csökkenteni fogjuk a GDP-arányos államadósságot a következő évben. Válságos időszakban is csökkentjük az államadósságot, ami azért fontos, hogy a veszélyek korában, válságos időszakban is egy stabil és normális költségvetést tudjon elfogadni az Országgyűlés. Nincs alternatíva! Az önök által előterjesztett ötletek, az önök által idehozott felszólalások mind-mind azt mutatják, hogy Magyarország rendkívül nehéz, rendkívül kiszolgáltatott és rendkívül veszélyes helyzetbe kerülne akkor, ha önök terveznék meg a költségvetést, tisztelt képviselőtársaim. Láttunk már erre példát. Amikor önök tervezték a költségvetést, akkor mindenre kevesebb jutott, megszorítás volt, adóemelés volt, államadósság-növekedés volt. Ebből mindenki azt gondolná, hogy több pénz marad a költségvetésben, de hát, a költségvetési hiányok is óriásiak voltak az önök idejében. Mindenki azt gondolná, hogy ebből a politikából maradt pénz fejlesztésre, miközben csak a munkanélküliség nőtt, de a fejlesztések sajnos elmaradtak a 2010 előtti időszakban.

Ezzel szemben most van stabil költségvetése az országnak, van stabil gazdaságpolitikája az országnak. Én azt gondolom, hogy nehéz nem elismerően szólni arról a tényről, hogy egy ilyen válságokkal terhelt időszakban az egyébként önök által is fontosnak tartott területekre több pénz jut, mint az idei évben. Több pénz jut az oktatásra, a felsőoktatásra, az egészségügyre, több pénz jut a honvédelem fejlesztésére. Egészen furcsának találom, hogy önök ezeket a területeket egyébként szavakban fontosnak tartják, még Gyurcsány Ferenc is az oktatás és az egészségügy fontosságáról beszélt, miközben pont ezek azok a területek, amelyekre 2023-hoz képest is több pénz fog jutni 2024-ben. Ne is beszéljünk arról, hogy mennyivel több pénz, több ezer milliárd forinttal több pénz jut ezekre a területekre, ha összehasonlítjuk az utolsó, önök által beterjesztett 2010-es költségvetéssel.

Apáti képviselő úr azt mondta, hogy a hitelminősítőket mi úgy használjuk, ahogy éppen az érdekeink kívánják. Hát, én böngésztem a Mi Hazánk Facebook-oldalát, és én a közvélemény-kutatókkal látom önökkel ugyanezt a helyzetet. Amikor önöket jobban mérik a közvélemény-kutatók, akkor hirtelen fontosak, amikor kevésbé mérik jól, akkor meg azt mondják, hogy ez csak egy szám, ezzel nem kell foglalkozni, nem biztos, hogy igazak ezek a számok. Azt gondolom, ha komolyan veszünk valamit és egyszer hivatkozunk rá, akkor hivatkozzunk rá máskor is.

Egyébként a költségvetés a leginkább matematikai vita itt az Országgyűlésben, hiszen itt tényszámok állnak szemben tényszámokkal. Itt nem érzésekről, nem az önök általi valóságérzékelésről kell beszélni, hanem konkrét leírt számok vannak a költségvetésben. Össze lehet hasonlítani, hogy ezek a számok hogy viszonyulnak az idei évi költségvetéshez, és össze lehet hasonlítani, hogy hogy viszonyulnak ezek a számok a 2006-os gyurcsányi, a 2007-es gyurcsányi, a 2008-as gyurcsányi vagy a 2009-es gyurcsányi költségvetéshez. Olyan irgalmatlan különbségeket fognak találni, tisztelt képviselőtársaim, ami, azt gondolom, hogy egészen különös. Látjuk azt, hogy amikor Varju Lászlóék voltak felelősek a gazdaságpolitikáért, akkor hogyan ment csődbe az ország, hogyan lett nagy a munkanélküliség és hogyan emelték folyamatosan az adókat.

Gréczy képviselő úrra is szerettem volna egypár mondatban reagálni. A költségvetéshez nem sok köze volt annak, amit mondott, ugyanakkor ő művészek neveit idehozva minősítette őket fideszesnek, nem fideszesnek, meg úgy gondolta, hogy listázásra való az országgyűlési felszólalása Gréczy képviselő úrnak. Megteheti, ehhez nyilván joga van, de szerintem nem ízléses, hogy elismert művészeket elkezd ilyen szempontból listázgatni. A DK háza táján nem nagyon látunk ilyeneket, lehet, hogy ezért is van ez a kényszer a képviselő úrban, hogy így szólaljon föl.

Apáti képviselő úr idehozta az EU-s forrásokat is. Többen is beszéltek az európai uniós források ideérkezéséről vagy ide nem érkezéséről. Szerintem nagyon egyszerű a képlet. Ha visszaemlékeznek az elmúlt egyéves parlamenti ülésezésünkre, akkor azt fogják tapasztalni, hogy több mint 17, most már 19 törvényt módosítottunk az európai uniós megállapodások értelmében. Egyébként minden egyes szavazásnál tetten érhető az, hogy ki az, aki érdekelt volt a megállapodásban és ki az, aki nem. Például Gréczy és Varju képviselő urak nem voltak érdekeltek abban, hogy az Unió megállapodjon Magyarországgal. Gyurcsány Ferenc rádióinterjúja óta tudjuk, hogy ők szándékosan a magyar haza ellen dolgoznak. Molnár Csaba nyilatkozata óta tudjuk, hogy ők szándékosan hazafias kötelezettségüknek tekintik azt, hogy ezek a pénzek ne érkezzenek Magyarországra. (Varju László: Mondja ezt Nacsa Lőrinc, aki folyamatosan hazudik!)