BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Természetesen a zárszó keretében több mindenre kitérek, de nem akartam terhelni a zárszót azokkal a gondolatokkal, amelyeket Varju László képviselő úr hozzászólása után érzek, úgyhogy most el kell mondjam.
Amiben egyetértünk, képviselő úr: az európai értékek képviselete fontos. És képviselő úr úgy fogalmazott, hogy önök az európai értékeket képviselik. Ha ez alatt az európaiérték-képviselet alatt azt értjük például, hogy milyen módon vitatkozunk egy-egy kérdésről, akkor talán abban is egyetérthetünk, hogy nem célszerű egy szakmai vitában az Országgyűlés falai között fasizálódott rendszerről, árulásról, Taigetoszról szólni, mint ami jelzők, szavak elhangzottak a költségvetés kapcsán. Tehát kérem, hogy európai módon, ami jelen esetben azt jelenti, hogy kulturált módon, vitatkozzunk ezekről a kérdésekről, ha szabad ilyen kérést megfogalmaznom.
Ami a tartalmi dolgokat illeti, egyrészt a jegybankveszteség térítése. A képviselő úr másodszor említette a mai nap folyamán, hogy erről szóljunk. Varga Mihály miniszter úr az expozéban egyértelműen elmondta, hogy ez egy olyan kérdés, amellyel az országgyűlési tárgyalás alatt foglalkozni kell. Az Országgyűlés tárgyalása első helyen a plenáris ülésen valósul meg, második körben a bizottsági üléseken, és majd az eredeti tervek szerint július 7-én kerül sor a végszavazásra.
Miért fogalmaztunk így, és miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni? Egyrészről a Covid alatt minden európai uniós ország az Európai Bizottság kifejezett ösztönzésére az államháztartási hiányt és az államadósságot növelte annak érdekében, hogy az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika keretében megvédje a gazdaságot, megvédje a munkahelyeket. Tehát amikor piaci visszaesés van, akkor az államnak kell belépni keresletgenerálással tette ezt a magyar kormányzat is , adócsökkentésekkel, plusz beruházási programok elindításával. Azt gondolom, ennek meg is lett az eredménye, hiszen a rendkívül magas foglalkoztatotti szintet meg tudtuk őrizni, viszont ezt követően a legtöbb európai ország elkezdte az adósságának a csökkentését, Magyarország is így tett: 2021-ről 2022-re is érdemben csökkent az adósságráta, és reményeink szerint az idei év végére ez 70 százalékos GDP-arányos szint alá csökken.
Miért kezdem ezzel? Mert jelenleg kihívás mindenki számára, hogy csökkentse a hiány és az adósság szintjét. Igen ám, csakhogy a háború után az inflációs szint felszökött, ez szigorú monetáris politikai intézkedéseket tett szükségessé Európa számos országában, és ez mindenütt, nem csak Magyarországon, a jegybanki veszteségek megjelenését eredményezte. Két folyamattal találkozunk tehát: egyrészről a költségvetési stabilizációs igénnyel, azzal a stabilizációval, amit Magyarország is végrehajt, hiszen 2020 után 2021-re csökkentettük a hiány szintjét, 2021-ről 2022-re, a választási évben csökkentettük az államadósság-ráta és a hiány szintjét, ez a tervünk az idei évben is, és szeretnénk folytatni 2024-ben is; másrészről ebben a hiánycsökkentésben jelentkezik a jegybank veszteségtérítési igénye. Ismétlem: nem magyar specialitásról van szó, Európában számos helyen látjuk azt, hogy épp amikor a hiányt kell csökkenteni, amikor a kiadásokat kell visszafogni, jelentkezik a jegybankok veszteségtérítési igénye.
Azt látjuk, hogy Európában különböző szabályok vannak. Van olyan ország, ahol nincsen a központi költségvetés részéről térítési kötelezettség, és van olyan ország, ahol egy adott évi veszteséget a következőben gyakorlatilag teljesen meg kell téríteni, tehát itt azért széles választási lehetőség van. Természetesen a hatályos szabályok alapján kell eljárni, de ezt a szabályozást azért lehet módosítani az esetben, ha egy adott kormányzat, egy adott Országgyűlés ezt kezdeményezi, és természetesen amennyiben az európai uniós illetékes szervek ezzel egyetértenek.
Tehát ismétlem: egy olyan problémával nézünk szembe, ami nem magyar specialitás, Európában mindenütt jelentkezik, és a megoldások között látunk olyan példát is, ahol nincsen egyáltalán veszteségtérítési kötelezettség, és olyat is, hogy egy adott évi veszteséget szembe lehet állítani a jegybanknál a későbbiekben jelentkező nyereséggel. Tehát ez az a kérdés, amelyet európai aspektusban is, más európai országok gyakorlatát nézve is át kell tekinteni, és amelyet, ahogy említettem, Varga Mihály miniszter úr az expozéban is említett, és amely kérdéssel mi magunk is, a kormányzat és a jegybank is foglalkozik.
Ami a számokat illeti, ott Varju képviselő urat pontosítanom kell. A Költségvetési Tanács is szólt a jegybank veszteségtérítéséről, Windisch László elnök úr, az Állami Számvevőszék elnöke is szólt erről, illetve az Állami Számvevőszék dokumentuma is tartalmaz erre vonatkozóan információt. Ugye, a hatályos szabályok szerint a jegybank veszteségének a következményeként előálló negatív saját tőke értékét kell öt év alatt a költségvetésnek megtéríteni a hatályos szabályok alapján. Ez közel nem 2000 milliárd forint, amit képviselő úr említett, hanem az idei veszteségből fakadó, ismétlem, negatív saját tőkének az egyötöd része. Ezt a jelenlegi becslések alapján a Költségvetési Tanács a GDP 0,5 százalékára prognosztizálta, tehát ez nagyságrendileg 400 milliárd forint, de ismétlem, nem tudjuk, hogy az idei évben a jegybank vesztesége pontosan mekkora lesz, hiszen a jegybank alapvetően nem az eredményére fókuszál, nem erre kell fókuszálnia, hanem az infláció elleni küzdelemre.
Azt gondolom, hogy azért látszódnak a jegybanki lépéseknek is az eredményei, és a kormányzati lépéseknek is az eredményei. Az árfolyamot sokan említették; kifejezetten erős az árfolyam, kifejezetten erős a forint árfolyama, mondjuk, az elmúlt fél év, háromnegyed év tükrében. Tehát azt gondolom, arra kell fókuszálnunk, hogy az inflációt törjük le, és az infláció letörésének az egyik mellékhatásaként valóban jegybanki veszteség keletkezik, nemcsak Európában, hanem máshol is a világon.
Én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés ezzel együtt, ezzel a még nyitott kérdéssel együtt arra kell hogy fókuszáljon, hogy akármilyen mértékű is lesz a jegybankiveszteség-térítés, próbáljuk meg a GDP-arányos hiányt 3 százalék alá levinni, és az adósságrátát csökkenteni, hiszen ez mindnyájunk közös gazdasági érdeke, erről szól a jövő évi költségvetési tervezet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)