BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem önöknek azt a munkát, amit a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat elmúlt két és fél napos vitája során végeztek.
A tervezhetőséget szem előtt tartva az Országgyűlés idén is a nyári szüntet megelőzően tárgyalja a következő évi költségvetésitörvény-javaslatot. Az elmúlt két és fél napban önmagában ezt a tényt is komoly kritikák illették; elhangzottak vélemények, amelyek támogatták ezt az immár kilencéves kormányzati gyakorlatot, és voltak olyan vélemények, amelyek kritikát fogalmaztak meg.
Abban szerintem egyetértés lehet közöttünk, hogy a háború árnyékában, a háború mellett a kiszámíthatatlanság a gazdasági környezetet illetően nagyobb, mint egy stabil időszakban, most nagyobb a kiszámíthatatlanság, mint három-négy-öt évvel ezelőtt volt. Ugyanakkor épp a háború, az elhúzódó háború miatt azt is látnunk kell, hogy minden bizonnyal ez a háború egy-két héten, egy-két hónapon belül nem fog befejeződni. Ezért azt is látnunk kell, hogy ha a költségvetésitörvény-javaslat vitájára ősszel kerülne sor, elképzelhető, hogy akkor a háború okán ez a kiszámíthatatlanság nem lenne kisebb.
Ugyanakkor a korai költségvetési tárgyalásnak azért az az előnye, azt gondolom, kétségtelenül megvan, hogy a gazdasági szereplők, a családok a kormányzat gazdaságpolitikájának irányait jóval korábban megismerhetik, mint ahogy a költségvetési év elkezdődik.
(13.50)
Vonatkozik ez az adószabályok változására, vonatkozik ez arra, hogy milyen programokat kíván folytatni a kormányzat 2024-ben. Azt gondolom tehát, hogy vannak kockázatok, amely kockázatok valószínűleg néhány hónap múlva is velünk lesznek. Ezeket a kockázatokat részben a költségvetési tartalékokkal, részben aktív kormányzással lehet kezelni. A korai költségvetésnek vannak előnyei. Azt gondolom, hogy az előnyöket és a kockázatokat mérlegelve szükséges az Országgyűlésnek a döntést meghoznia a költségvetés elfogadásakor.
A 2024. évi költségvetés mint korai költségvetés, egyértelmű irányt szab a tekintetben, hogy milyen gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, és melyek azok a főbb értékek, szempontok, amelyek meghatározhatják a jövő év gazdasági folyamatait. Ez az egyértelmű irány a védelem. A 2024-es költségvetést tehát védelmi költségvetésnek hívjuk, hiszen háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.
Jövőre a legfőbb feladat a korábban elért eredmények megvédése, fenntartása, másrészt a pénzügyi stabilitás és a költségvetési fegyelem. Nehéz időket élünk. Sokszor említettem, hogy például Németországban az ottani kormánytól független elemzők az idei évben gazdasági visszaesést várnak. Látjuk azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek Európát jellemzik, legyen szó csekélyebb gazdasági teljesítményről, legyen szó magas inflációról. Egy ilyen időszakban kifejezett érték az, hogyha az elért gazdasági eredményeket meg tudjuk védeni, és mellette a háború árnyékában az ország fizikai biztonságát tudjuk erősíteni.
Ebből tehát az következik, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat szándéka, hogy biztosítsa az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat. Gazdasági vonalon pedig cél a rezsivédelmi rendszer fenntartása, a családtámogatási rendszer fenntartása, a gyermekvállalás anyagi segítése. Cél az elért, szinte teljes foglalkoztatottság megvédése, illetve a további munkahelyteremtés támogatása, és természetesen cél továbbra is a nyugdíjak vásárlóerejének megvédése, ebbe beleértendő a 13. havi nyugdíj biztosítása, és amennyiben a gazdasági teljesítmény lehetővé teszi, nyugdíjprémium fizetése.
Ezeken a célokon kívül a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a hosszabb távú gazdasági növekedést is támogatja, hiszen alapvetően a magánszféra beruházásainak költségvetési támogatásával, az innováció finanszírozásával, a felsőoktatás megemelkedő finanszírozásával a hosszabb távú gazdasági növekedésnek is alapot kívánunk adni. Lényeges, hogy a költségvetés az említett célokon túl érdemben nagyobb forrásokat tartalmaz 2024-ben 2023-hoz képest a sokszor említett oktatási, egészségügyi területen, de számos területen a közszféra dolgozói is béremeléssel számolhatnak.
Engedjék meg, hogy ezen célokon belül a rezsicsökkentésről szóljak néhány szót! Az infláció az egyik legnagyobb kihívás nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt Európában. Az infláció letörése érdekében a családok kiadásai között jelentős súlyt képező rezsikiadások alacsonyan tartása végett jövőre is számolunk a Rezsivédelmi Alappal. Ennek az összege az 1300 milliárd forintot meghaladja. Aligha lehet a vitában elhangzott jelzők szerint családnyúzó vagy megszorító költségvetésnek minősíteni azt, amely ekkora összeg kifizetésétől mentesíti a családokat, az állami, civil, önkormányzati és egyházi szervezeteket.
A honvédelmi kiadások érdemi emelkedését senki sem vitatta, legfeljebb annak értékelésében volt nézeteltérés. A 2024. évi költségvetési javaslatban valóban megerősödik a Honvédelmi Alap, melynek kerete 2024-ban 1310 milliárd forint körüli lehet, és a Honvédelmi Minisztériumban szereplő kiadásokkal együtt az összes honvédelmi kiadás a GDP 2 százalékát meghaladhatja. Ezt minden bizonnyal teljes mértékben indokolja, illetve elsőrangú fontosságúvá teszi a szomszédunkban zajló említett háború.
A legtöbb megszólaló között egyetértés volt abban, hogy stratégiai cél a családok támogatásának növelése annak érdekében, hogy a születések száma tovább nőhessen. Az ellenzéki padsorokból hozzászólók egy része is jobbító szándékkal fogalmazott meg észrevételeket, javaslatokat.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Európában már most is a legkiterjedtebb családtámogatási rendszert tartjuk fenn. E rendszer egyes elemei, belső arányai jövőre változnak, így az otthonfelújítási program 2021 végével megszűnt, más területekre viszont több forrás áll rendelkezésre, így például az óvodai vagy bölcsődei finanszírozás összege növekszik, csakúgy, mint a babaváró hitellel kapcsolatos kiadások, ahol részben a növekvő hitelállományra fizetendő kamattámogatás, részben a vállalt gyermekek megszületésével összefüggésben a hitelelengedés miatt nőnek a kiadások. Tehát vannak olyan családpolitikai intézkedések, ahol a konstrukció változatlansága esetén is nőhet jövőre a költségvetési támogatás. Családpolitikai programokra összességében több mint 3300 milliárd forintot fordítunk, ahogy a vitában többek részéről elhangzott, ismétlem, ez európai szinten kimagasló, a GDP 4 százaléka körüli összeg.
Az európai szinten látott gazdasági növekedés lassulása ellenére 2023-ban a foglalkoztatásban nem látunk negatív tendenciákat. Reményeink és külső elemzők szerint is a gazdasági növekedés beindulásával és a költségvetési tervezetben foglalt gazdaságpolitika révén 2024-ben megvédhetjük ezt az eredményt. A költségvetési tervezet 4 százalékos növekedéssel számol, amit többen is megalapozatlannak minősítettek a felszólalók közül, és ebben a Költségvetési Tanácsra is hivatkoztak.
A kormányzati prognózis valóban az elemző intézetek által várt növekedési várakozások felső sávján helyezkedik el, de nem példa nélküli, tehát nem lehet azt mondani, hogy a költségvetési tervezet makrogazdasági alapja a valóságtól elrugaszkodott. Ezzel kapcsolatban le kell szögezni azt, hogy a Költségvetési Tanács azt állapította meg bizonyos kockázatok, így például a növekedési várakozás megvalósíthatatlansága mellett , hogy a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak, és megfelel annak a célnak, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen. A takarékosság mellett a gazdasági növekedési potenciált emelő beruházások, fejlesztések magas szintje fennmarad 2024-ban, ami a foglalkoztatás középtávon magas szintjének egyik biztosítéka.
Ezen kiadások az elmúlt években európai összevetésben kiemelkedően magas értéket értek el. A felsőoktatásra szánt források jelentős emelése hosszabb távon jelenthet támaszt a növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés növelésére. Több képviselő részéről erős kritika fogalmazódott meg a legújabb technikát meghonosító külföldi vállalatoknak juttatandó támogatások és a felsőoktatás modellváltása kapcsán is.
(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Aradszki András váltja fel.)
Álláspontunk szerint viszont az ezen a téren látott erős nemzetközi versenyben szükséges a költségvetési szerepvállalás, épp az említett magas foglalkoztatotti szint megőrzése és a gazdasági növekedésünk magas szinten való fenntartása érdekében. Az ellenzéki oldalon fontosnak tartott olyan témákban is, mint klímaváltozás, megújulóenergia-termelés és hálózatfejlesztés, közösségi közlekedés, agrárium, víziközművek jelentős fejlesztési forrásokat tervezünk, részben európai uniós forrásból.
Az ilyen fejlesztések érdekében tehát nyilvánvalóan számítunk az európai uniós támogatásokra, amelyek az erre vonatkozó jogszabályok alapján egyértelműen megilletik hazánkat, és amelyek megszerzése érdekében a kormány mindent megtesz.
(A jegyzői székben dr. Vadai Ágnest Szabó Sándor váltja fel.)
A vitában elhangzottak olyan vélemények, melyek szerint a kormány nem így cselekszik. Az hangzott el, hogy a kormány az uniós pénzek távoltartása érdekében dolgozik. Ez természetesen nem a kormányzat érdeke. A józan észnek és a politikai logikának is ellentmond véleményem szerint az ilyen jellegű álláspont.
A költségvetés továbbra is biztosítja a nyugdíjasok felé tett vállalását, azaz biztosítja a juttatások reálértékének szinten tartását. A nyugellátásokra 465 milliárd forinttal több forrást biztosítunk. Az újra gyorsuló növekedés lehetőséget teremt reményeink szerint a nyugdíjprémium kifizetésére. Ehhez a forrást a költségvetési javaslat elkülönítette.
Természetesen a 13. havi nyugdíj kifizetésével is számolunk. Összességében tehát a 2010 óta látott nyugdíjak reálértékének 20 százalékos növekedése 2024-ben is megmaradhat, és ismétlem, a gazdasági teljesítmény tükrében remélhetőleg még efölött nyugdíjprémium kifizetésére is nyílik majd lehetőség.
(14.00)
Hangsúlyozni szeretném, hogy a kiemelt területeken kívül családtámogatások, foglalkoztatás magas szintje, rezsivédelem, nyugdíjasok más területeken is érdemi többletekkel számolhatunk. Említettem már az oktatást, ahol 629 milliárd forinttal, illetve az egészségügyet, ahol 424 milliárd forinttal tartalmaz többet az önök előtt lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, mint a 2023-as szám. Mindig, az összes hozzászólásomban elmondtam, és azt is gondolom, hogy számtalan feladatunk van az egészségügyben és az oktatásban is, azt a megjegyzést viszont nem tudom elfogadni, hogy az egészségügyi ágazatból vagy az oktatásból a kormány pénzt von ki. Az ellenzék részéről számtalanszor elhangzott ez az állítás, de ez tényszerűen nem igaz. 2023 és ’24 összevetésében, de 2010 és 2024 összevetésében is igaz, hogy nemcsak nominálisan, hanem az inflációval korrigálva reálértéken is nőnek ezen ágazatok támogatásai.
Voltak olyan hozzászólások, amelyek hiányolták vagy kevesellték a költségvetési szférában dolgozók bérének emelésére szánt forrásokat. Tényszerűen azt tudom a tisztelt Országgyűlésnek elmondani, hogy a jövő évi tervezet 830 milliárd forintos többletet tartalmaz a közszféra dolgozóinak béremelésére a 2023-as számhoz képest. Ebben benne van az oktatási ágazat béremelése, az egészségügyi béremelés, a rendvédelem, a honvédelem és a kormánytisztviselők egy részének a béremelése. Azon dolgozunk, hogy mindaz a gazdasági növekedés, amely jellemezte az előző évtizedben Magyarországot, 2024-től is jellemző legyen, és ha ez a gazdasági növekedés megvalósul, akkor további területeken nyílhat majd lehetőség a későbbiekben béremelésekre.
Az önkormányzati szektorról sok szó volt, nemcsak a mai nap, hanem a megelőző két napon is. Többször elhangzott „az önkormányzatok kivéreztetése” kifejezés. Azt gondolom, ha magunk elé vesszük a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot, akkor egyrészről a számokból azt láthatjuk, hogy a költségvetési direkt támogatások 80 milliárddal növekednek, másrészről a 4 százalék körüli gazdasági növekedés az önkormányzatok számára közel 190 milliárd forint többletbevételt eredményezhet. Összességében tehát az önkormányzatok anyagi helyzete a jelenlegi számításaink szerint a jövő évben javulhat.
Ami pedig a mostani állapotot illeti, el kell mondanom, hogy a háborút és a Covidot megelőző utolsó békeévhez képest az önkormányzatok kereskedelmi banki számlán és állampapírban lévő összege a főváros kivételével 883 milliárd forint volt, ez a tavalyi év végére 999,5 milliárd forintra növekedett. Tehát a nehéz időszak ellenére az önkormányzatok megőrizték pénzügyi stabilitásukat, szabad forrásaik 2019-ről 2022 végére növekedtek. Abban bízunk, hogy az idei évben a magyar gazdaság teljesítménye pozitív tartományban lesz, és abban bízunk, hogy jövőre a gazdasági növekedés az említett 4 százalék körüli szinten lehet. Ez pedig az adatok szerint stabil pénzügyi helyzetben lévő önkormányzati rendszer számára előrelépést jelenthet a jövő évben.
Mindezen területek, amelyeket említettem, kiemelt területei a költségvetésitörvény-javaslatnak. Láthatjuk, hogy a kormány szándékai szerint mely ágazatban milyen többletforrásokkal, illetve az eddigi eredmények megvédése érdekében milyen kiadásokkal számolunk, ugyanakkor a sokszor említett pénzügyi fegyelmet, stabilitást nem felejthetjük el. Ez alapvető érdekünk, hiszen a magas infláció magasabb államadósság-finanszírozást jelent, és jogi kötelezettségünk is, hiszen ha a gazdaság teljesítménye pozitív tartományban lesz, akkor az Alaptörvény szerint az adósságrátát csökkenteni kell. Épp ezen megfontolások alapján a jövő évre tervezett hiányt a GDP 3 százaléka alá célszerű vinni a kormány javaslata szerint.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Láthatjuk, hogy az említett módon hogyan nőtt az infláció, ezzel összefüggésben az adósság finanszírozásának költsége. Ismétlem: épp ezért lényeges, hogy a költségvetési fegyelmet fenntartsuk, és épp ezért nem javaslom, hogy az Országgyűlés támogassa azokat a vitában elhangzott javaslatokat, melyek felborítanák a költségvetés stabilitását. Példaként említhetem, hogy elhangzott bizonyos ágazatok GDP-arányos kiadásának radikális növelése, az energiahordozók áfakulcsának csökkentése, más áfacsökkentések, személyijövedelemadó-csökkentés vagy az említett, mutatói alapján stabil önkormányzati szektor további pluszfinanszírozása, melyek mögé a fedezetet az elhangzott javaslatok nem tartalmazták.
Mindezek a vitában elhangzott tételek több ezer milliárd forintos rést ütnének a költségvetésben, egekbe lökve a kamatkiadásokat és veszélyeztetve az adósságráta csökkentését. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a háború és a szankciók okozta nehéz körülmények között mennyire lényeges, hogy a költségvetési stabilitást úgy biztosítsuk, hogy mellette az anyagi biztonságot megőrizzük a családok széles rétegei számára. Éppen ezért a kormány által javasolt intézkedéseket nem lehet véleményem szerint megszorításokkal vagy családnyúzással aposztrofálni, ahogy azt a vitában néhány ellenzéki hozzászóló tette.
A pénzügyi fegyelem kapcsán az adósságráta csökkentését már említettem. Azért beszélünk annyit erről a kérdésről és beszélek én is ennyit erről a kérdésről, mert, ismétlem, az Országgyűlésnek a későbbiekben kell majd döntenie azokról a módosító indítványokról, amelyeket a tisztelt képviselők az általános vita folyamán benyújtottak. Ezek a módosító indítványok, ahogyan láttuk, sok esetben felborítanák a költségvetés stabilitását, és lehetetlenné tennék azt az adósságcsökkentést, amit a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat tartalmaz. Ezért tehát meg kell őrizni az adósságráta csökkentését, de meg kell őrizni azt az eredményt is, amit az adósságfinanszírozásban elértünk, nevezetesen: a magyar lakosság finanszírozási arányát az államadósság egészén belül, ez jelenleg 20 százalék körüli, és azt gondolom, hogy üdvözölni kell azokat az intézkedéseket, amelyek a lakosságot, a magyar családokat tájékoztatják arról, hogy milyen, akár inflációvédett állampapír-befektetési lehetőségek vannak.
Több ellenzéki hozzászólással szemben én azt látom, hogy a befektetők és a magyar lakosság is bízik a magyar gazdaságpolitikában. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt 12 hónapban közel ezermilliárd forint állampapír lejegyzését tették a magyar családok, tehát folyamatos a bizalom a magyar állampapír iránt.
Tisztelt Ház! A költségvetésitörvény-javaslat benyújtása előtt a kormányzat megküldte véleményezésre a Költségvetési Tanács részére a törvényjavaslatot. A tanács véleményében megfogalmazta és Kovács Árpád elnök úr a vita elején elmondta, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben előírtaknak, azzal összhangban az említett államadósság-mutató csökkentése elérhető. Az Állami Számvevőszék is elvégezte ellenőrzését, Windisch László elnök úr szintén kifejtette véleményét, elnök úr szintén úgy látta, hogy a költségvetésitörvény-javaslat megalapozott, az a kitűzött célok elérését reálissá teszi.
Mindezek alapján és a vitában elhangzottak alapján én azt kérem a tisztelt képviselőktől, hogy felelősen vitassák meg a benyújtott módosító javaslatokat, kerüljön sor ezeknek az indítványoknak és az esetleges későbbi bizottsági indítványoknak a tartalmi vitájára, de úgy, hogy a költségvetés alapkarakterét, a védelem költségvetését ne kockáztassuk, hiszen ez mindnyájunk alapvető érdeke. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)