BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az imént fejeződött be a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat általános vitája, mely törvényjavaslat ismét említem hazánk biztonságának megőrzésére, a családok, nyugdíjak, munkahelyek, a rezsicsökkentés értékeinek megőrzésére fókuszál.
A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat is több ponton kapcsolódik ezen célokhoz, a honvédelem megerősítéséhez, a családok támogatásához és ahhoz, hogy ezen célokhoz a költségvetési források rendelkezésre álljanak.
Korábban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése, illetőleg a brüsszeli szankciópolitika is soha nem látott, rendkívüli gazdasági helyzetet eredményezett szerte Európában, így hazánkban is. E rendkívüli gazdasági helyzetben a nemzeti kormány célja továbbra is a szuverén, értékalapú, a magyar családok és Magyarország érdekeit is szolgáló gazdaságpolitika követése.
Tisztelt Ház! A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja ezzel párhuzamos. Meg kell teremteni azokat a jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek Magyarország 2024. évi központi költségvetési törvényének végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat 55 törvény módosítását tartalmazza, amelyek közül a céljaink eléréséhez az államháztartási jogi, valamint a társadalombiztosítási tárgyú és több honvédelmi tárgyú törvény módosítását emelem ki.
Mindenekelőtt azonban kérem, engedjék meg, hogy a főbb módosítási javaslatok ismertetése előtt jelezzem önöknek, hogy fontos számunkra az ország működésének stabilitása és a gazdálkodás tervezhetősége, ezért a kilenc éve bevezetett gyakorlat szerint a törvényjavaslat támogatása esetén a módosítások egy része közel fél évvel a hatálybalépésük előtt kihirdetésre kerülhet. A kormány ezáltal biztosítja a kellő felkészülési időt a pénzügyi, gazdasági és szabályozási környezetben bekövetkezendő változások megismerésére. Mindez a gazdaság valamennyi szereplője számára a tervezhetőséget és kiszámíthatóságot jelenti.
Mindezek mellett a magyar kormány számára továbbra is alapvetés a kiegyensúlyozott, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás, és továbbra is cél az egyszerűbb, rugalmasabb államháztartási rendszer működtetése.
Annak érdekében, hogy a gazdasági kihívásokra a magyar gazdaság továbbra is megfelelő időben és hatékonyan reagálhasson, a törvényjavaslat több ponton is érinti az államháztartásról szóló törvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit.
Tisztelt Képviselők! Az államháztartásról szóló törvény módosításainak célja egyértelmű üzenetet hordoz. Az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint a hazai költségvetési forrásokból nyújtott támogatások kezeléséért felelős szervezetek a Kincstárban lesznek kötelesek a számláikat vezetni és az állami forrásokat onnan kifizetni. Ez az állami források átláthatóságát, a költségvetés védelmét is szolgálja, tovább erősíti.
Az államháztartási szabályrendszer további módosításával megerősítjük azt is, hogy akár a hazai forrásból nyújtott támogatások, akár az úgynevezett csekély összegű támogatások csak akkor kerülhessenek szabályszerűen kifizetésre, ha a már működő, úgynevezett Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerben is nyilvántartásba vételre kerültek. Ezen módosítás egyszerre szolgálja az államháztartás hatékonyabb belső kontrollját, és segíti a támogatások hasznosulásának mérését. Az említett rendszer a Magyar Államkincstár által működtetett informatikai rendszer, ami nyilvántartja a különböző forrásokból, de azonos célt szolgáló támogatások kifizetését, ezáltal jobban kontrollálhatóvá válik, hogy egy-egy célt mikor, milyen forrásból, milyen ütemezésben támogatunk közforrásokból.
Szintén az államháztartás működését szolgáló joganyag részeként szükséges külön kiemelni azon változtatásokat is, amelyek alapján szélesedik a kormány irányítása alá tartozó fejezetek irányító szerveinek mozgástere. Az új, átcsoportosításokra vonatkozó szabályok végrehajtására az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kerülhet sor. A kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülése érdekében, ezen forrásmozgásokkal szemben a pénzügyminiszter a kormányülésen kifogással élhet majd a jövőben, ha a központi költségvetés védelme ezt indokolja. A módosítás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a családtámogatásokra, az egyes ellátásokra vagy akár az uniós forrásból nyújtandó támogatásokra szolgáló források csökkenthetők lennének. A módosítás lényege az tehát, hogy a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, például egy minisztériumnál, ha megtakarítás keletkezik valamely előirányzaton, akkor az adott költségvetési forrásért felelős miniszter azt más célra átcsoportosíthassa. A pénzügyminiszter pedig, ha ezzel nem ért egyet, akkor a kormányülésen kifogást jelenthet be. Ez az átcsoportosítás nem vonatkozhat az említett családtámogatásokra vagy az említett európai uniós forrásokat tartalmazó előirányzatokra.
Az államháztartási szabályrendszer módosításával szélesedik a honvédelem mozgástere is, amennyiben a hazánk védelmére szolgáló szerződések megkötéséről, a haditechnikai eszközök beszerzéséről van szó. Ezért számos, a hon védelmét szabályozó törvény módosításával további egyszerűsítési javaslatot is teszünk. E módosítások mindegyike a költségvetésnek és végrehajtásának védelmét szolgálja, egyben pedig a védelmi szolgálatot ellátó személyi állomány részére is egyszerűsítéseket tartalmaz. Könnyebb lesz tehát a hosszabb távú honvédelmi célú szerződések megkötése, természetesen költségvetési kereteken belül.
Tisztelt Ház! Ahogyan az önök előtt is ismert, hazánk európai uniós forrásból finanszírozandó, úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének része a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálata is. Nem pénzről van szó, hanem arról, hogy az Európai Bizottság azt kérte cserébe az európai uniós felhasználásokért, hogy vizsgáljuk át a magyar nyugdíjrendszer működését. A Bizottság szabta tehát feltételül ezt a követelményt annak érdekében, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz. Emiatt az önök előtt lévő törvényjavaslat több módosítása az Európai Bíróság gyakorlatának átültetését, az adminisztrációs terhek csökkentését, egyértelműbbé tételét is szolgálja.
Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszert érintő első úgynevezett mérföldkő 2023 végén lezárul azzal, hogy egy független nemzetközi szakértő nyilvánosságra hozza a magyar nyugdíjrendszerről szóló jelentését, aminek előkészítése jelenleg folyamatban van. E szakértői jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján kezdődhet meg a társadalmi és gazdasági partnerekkel folytatandó konzultáció arról, hogy milyen változtatásokat szükséges, célszerű megtenni a magyar nyugdíjrendszerben. A tartalmi kérdések felülvizsgálatára legyen az a nyugdíjemelések módszere vagy a kiszámítás részei csak komplex módon, az egyes elemek kölcsönhatását is mérlegelve, az említett felülvizsgálat keretében, rendszerszemléletben kerülhet sor, és természetesen ebben a fontos, súlyos kérdésben az Országgyűlésnek kell bármilyen jellegű kérdésben döntést hozni.
Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslatban a nyugdíjak védelme mellett az egészségügy hatékonyabbá tételét érintő módosításokat is előterjesztünk. A magyar emberek magasabb színvonalú egészségügyi ellátása érdekében a fejlesztések folytatására, valamint az egészségügyi ellátórendszer eredményesebb működésének részeként az állami fenntartású kórházak üzemeltetésének hatékonyabbá tételét javító, rendszerszintű beavatkozások megvalósítására is sor kerül.
Ahogyan azt a költségvetési vitában már említettem, az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság fogja ellátni 2023. július 1-jétől, első ütemben az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott fővárosi egészségügyi intézmények, második ütemben, 2024. január 1-jétől a vidéki egészségügyi intézmények körében. Az egészségügyi kormányzat felelőssége tehát a szakpolitikai kérdésekre fog kiterjedni, az épületek, kórházak üzemeltetésével, őrzésével, védelmével, fenntartásával kapcsolatos feladatok pedig egy ezzel most is foglalkozó szervhez, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kerülnek. Ezzel reményeink szerint javulni fog a működtetési-üzemeltetési feladatok ellátása, ennek a hatékonysága, színvonala.
A baleseti sebészeti gyors és szakszerű ellátások érdekében 2023. november 1-jétől a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének Merényi Gusztáv telephelyét integráljuk a nemzetközi színvonalú Semmelweis Egyetem Klinikai Központjába. Az átszervezéssel egy minden elvárást kielégítő, multidiszciplináris környezet biztosítható a traumatológiai ellátás részére, nagy traumatológiai betegellátási tapasztalattal rendelkező szakemberek működnek majd együtt az egyetem e szakterületén tudományos minősítéssel is rendelkező munkatársakkal.
(14.20)
Azt gondolom, tehát ez is egy olyan szervezeti változtatás, ami az egészségügy minőségének a növelését célozza, és amely céllal, azt gondolom, hogy frakcióbeli hovatartozás nélkül mindannyian csak egyetérteni tudunk. Ez a legfrissebb nemzetközi betegellátási gyakorlat mihamarabbi hazai átültetését, a szakmai működés színvonalának emelkedését eredményezheti.
Tisztelt Országgyűlés! Említettem a kórházak üzemeltetésének hatékonyabbá tételét javító, rendszerszintű beavatkozást, éppen ezért ki kell emelnem a költséghatékony és egységes vagyongazdálkodás, a centralizált állami vagyonértékesítési stratégia biztosítása érdekében az állami vagyonról szóló törvény módosítását is. A kormány célja olyan feltételrendszer megteremtése, amely elősegíti a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek hatékony értékesítését.
Az értékesítési eljárás egyszerűsítését és gyorsítását is lehetővé tevő új rendelkezés lehetővé teszi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére, hogy a hatékony vagyongazdálkodás szempontjai mentén rendeletében értékesítésre kijelöljön egyes ingatlanokat. Ez alatt kizárólag azokat az állami tulajdonban és a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, központi költségvetési szerv vagyonkezelésében álló ingatlanokat értjük, amelyeknek az értékesítése a közfeladatok költséghatékony ellátásának figyelembevétele mellett indokolt. Tehát az állam által használt ingatlanok természetesen állami tulajdonban maradnak, de a nem használt ingatlanok hasznosítása, ideértve az értékesítést, a javaslat szerint egyszerűbbé válik.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormányának továbbra is kiemelt céljai között szerepel a helyi önkormányzatok adminisztratív terheinek csökkentése, a közpénzekkel való felelős gazdálkodásuk átláthatóságának biztosítása mellett. E kiemelt célok elérése érdekében az önök előtt lévő törvényjavaslat az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatását is érinti.
A javaslat figyelmet fordít arra, hogy jelenleg az önkormányzatok úgynevezett előzetes adatszolgáltatást követően nyújthatnak be hitelfelvétel engedélyezése iránti kérelmet. A javaslat ezt az előzetes adatszolgáltatási kötelezettséget szünteti meg azzal, hogy az adósságot keletkeztető ügyletek engedélyezése iránti kérelmek már az önkormányzati költségvetési rendelet elfogadását követően, az év elejétől benyújthatók lesznek. Így egyszerűbbé és gyorsabbá válik az eljárás.
A kérelmek elbírálásának egységes szempontrendszerét hivatott erősíteni továbbá az a módosítási javaslat, amely a gazdasági társaságok ügyleteinek értékelése során az önkormányzatokhoz hasonló értékelési szempontok figyelembevételi lehetőségét biztosítja.
Összességében tehát az önkormányzati rendszer pénzügyi stabilitását meg szeretnénk őrizni, az önkormányzatok működési területet illetően nem adósodhatnak el, fejlesztési, beruházási célra vehetnek fel hitelt, ha e tekintetben kormányzati engedéllyel bírnak. A javaslat ezt az eljárást egyszerűsíti, egyúttal azt a szempontrendszert, amit az önkormányzatok felé a jelenlegi hatályos jogszabályrendszer érvényesít, azt kiterjeszteni javasoljuk az önkormányzati tulajdonú cégek tekintetében is, azon cégek tekintetében, ahol a fejlesztési jellegű hitelekhez, kötvénykibocsátáshoz kormányzati engedélyre van szükség.
Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több ponton érinti az igazságszolgáltatást és a közigazgatást érintő szabályokat. E módosítások biztosítják többek között azt, hogy a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával összefüggésben bevezetett, az általános ügyintézési határidőknél rövidebb ügyintézési határidőket biztosító speciális eljárásrend 2023 végéig érvényesülhessen.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal közvetlenül vagy közvetve szoros egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtásának keretét kívánják érdemben erősíteni, az állami források felhasználásának szabályait szem előtt tartva. Kérem ezért a törvényjavaslatot megvitatni, majd a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)