IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslatot.
A szabályozás célja egyrészt a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született, azonban hosszú távra tervezett adószabályok törvényi szintre emelése annak érdekében, hogy az adóalanyok jogkövetését megkönnyítse, másrészt az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosítások jogrendbe iktatása. Ezen túlmenően a törvényjavaslat az adótörvények alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok alapján szükséges rendelkezéseket is tartalmaz. Cél az egységes jogértelmezést segítő és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások elfogadása.
Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy az extraprofitadókról rendelkező kormányrendelet légitársaságok hozzájárulásáról szóló rendelkezései hosszú távon hatályban maradhassanak, e szabályok a jogforrási hierarchiának, valamint a jogbiztonság elvének megfelelően változatlan tartalommal épülnek be a jelen törvényjavaslatba.
Mint ismeretes, a személyi jövedelemadózást érintően a kormány az elmúlt év végén és az idei év elején több olyan intézkedést is elfogadott, amelyek a családok jólétének növelését, illetve a munkavállalók helyzetének megkönnyítését szolgálják. Az intézkedések veszélyhelyzeti kormányrendeletben jelentek meg annak érdekében, hogy azonnal alkalmazhatók legyenek. Mivel azonban a kormány döntése alapján a szóban forgó intézkedések hosszú távon a jogrendszer részét fogják képezni, ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslatban azok törvényi szintre történő emelését kezdeményezzük. A javaslat tehát a már ismert szabályokkal tartalmazza a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat megillető, emelt összegű családi kedvezmény szabályait.
Változatlan formában épül a személyijövedelemadó-törvénybe az a szabály is, amely értelmében kilométerenként legfeljebb 30 forint összegben térítheti adómentesen a munkáltató az alkalmazottak munkába járással kapcsolatos költségeit, ha más településről járnak be naponta dolgozni vagy időszakosan állandó lakóhelyükre utaznak haza.
A Széchenyi-pihenőkártya alszámláinak megszüntetéséből következően módosulnak az ezzel kapcsolatos szabályok is. A változások azonban a kedvezményes közteherviselés mellett adható juttatás fő keretszabályait nem érintik.
A mezőgazdasági őstermelőket érintő kedvező változás, hogy a tevékenységhez használt tárgyi eszköz értékesítése esetén a bevétellel szemben elszámolható a tárgyévben, illetve az azt követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb május 20-áig vásárolt eszköz beruházási költsége. A kedvezményes szabály visszamenőleg 2022. január 1-jétől alkalmazható.
Tisztelt Képviselők! Az előzőeken túl a személyi jövedelemadózást érintően a törvényjavaslat új szabályok törvénybe iktatását is kezdeményezi a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon adókötelezettségével kapcsolatban. Az új szabály egy eddig meglévő adózási kiskaput zár be. A törvényjavaslatban foglalt szabályozás lényege ugyanis, hogy értékesítésnek kell tekinteni, azaz adózási pont keletkezik akkor, ha a bizalmi vagyonkezelés jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító vagy a csatlakozó magánszemély a tulajdonában álló vagyoni értéket felértékeléssel vagyonkezelésbe adja, illetve a magánalapítvány részére tulajdonba adja. Hangsúlyozandó azonban, hogy nem cél a bizalmi vagyonkezelés ellehetetlenítése, hiszen azt továbbra is egy jó eszköznek gondoljuk a generációváltás megvalósítására. Továbbra is lehetőség lesz a vagyont szerzési értéken bevinni a vagyonkezelésbe, ebben az esetben a vagyonrendeléskor továbbra sem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban benyújtott módosítások révén ugyancsak törvényi szintre kerülnek az egyszerűsített foglalkoztatást érintően már az elmúlt év második felében alkalmazott szabályok, amelyek a mindenkori minimálbér függvényében határozzák meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizethető napidíjak mértékét, illetve az azon alapuló ellátások alapját. Törvényi szintre emeléssel véglegessé válik az a szabály is, amely már tavaly szeptember 1-je óta alkalmazható, és amely alapján a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az ekhotörvény szabályainak megfelelően foglalkoztatott magánszemélyeknek kifizetett díjazás után. Az ilyen foglalkoztatást tehát továbbra is csak a magánszemélytől levont 15 százalék mértékű ekho terheli.
A szociális hozzájárulási adóban fontos intézkedés, hogy kibővül egy már meglévő kedvezmény, a megváltozott munkaképességű személyek után járó kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a jövőben a szociális hozzájárulási adóból részkedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató is, amely olyan súlyos fogyatékossággal élő magán-munkavállalókat foglalkoztat, akik nem a megváltozott munkaképességűek ellátásában, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek, és nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel.
Tisztelt Országgyűlés! A társaságiadó-törvényre vonatkozó javaslatok közül kiemelném, hogy a „Nemzeti összefogás” számlaszám javára juttatott adomány összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordítás lesz az adományozások ösztönzése és az adminisztrációs teher csökkentése érdekében. A javaslat eltörli a vállalkozások 2014-es adóévük végéig keletkezett veszteségeinek felhasználására vonatkozó időkorlátot, amely céljaink szerint segítséget nyújt a vállalkozások számára az elmúlt időszak gazdasági nehézségeiből történő kilábalás során.
(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat az innovációs járulék szabályozásában fontos egyszerűsítést javasol a kisvállalati adóalanyok számára. Ennek értelmében a vállalkozások a jövőben járulékfizetési kötelezettségüket az egyszerűsített módon meghatározott helyiiparűzésiadó-alapjuk alapján is meghatározhatják majd.
(16.00)
Az energiaellátók jövedelemadója, a pénzügyi szervezetek különadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozásában a javaslat célja a veszélyhelyzeti rendelet szintjén szabályozott, de hosszú távon fenntartandó rendelkezések törvényi szintre emelése.
Tisztelt Országgyűlés! A regisztrációs adóval kapcsolatos módosítások, a regisztrációsadó-eljárásokban való elektronikus ügyintézési lehetőségek észszerűsítésére, valamint bővítésére irányulnak, valamint mára már szükségtelen, elavult rendelkezéseket helyeznek hatályon kívül.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezések közül szintén két elemre hívnám fel a figyelmet. Az egyik a jövő évtől induló egyutas betétdíjas göngyölegek kötelező visszaváltási rendszerének működéséhez igazodó módosítás, melynek értelmében az áfa megfizetése szemben a jelenlegi befizetési és visszaigénylési gyakorlattal utólagossá válik. Így az csupán az adott naptári évben vissza nem váltott, betétdíjas göngyölegek után fog majd megkeletkezni. A másik módosítás pedig az elektronikus nyugta általános bevezetéséhez szükséges első lépéseket tartalmazza.
A jövedékiadó-törvényt illetően az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében 2024. január 1-jétől emelni szükséges az üzemanyagok jövedéki adójának mértékét. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj adómértékét is hozzá kell igazítani az uniós adóminimumhoz, a mezőgazdasági gázolaj adó-visszatérítését pedig növelni kell a változatlan adóteher biztosítása érdekében. A jogbiztonság elvének megfelelően az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított további jövedékiadó-mértékek változatlan tartalommal épülnek be a mostani jövedékiadó-törvénybe.
Emellett tovább egyszerűsödik, észszerűbbé válik a jövedéki szabályozás is. Így lehetővé válik a kereskedelemben lévő jövedéki termékek visszaszállítása újbóli, későbbi forgalmazási céllal adóraktárba, valamint egyszerűsödik a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járműveinek kiszolgálása.
Bővül a kisüzemi bortermelői és az egyszerűsített adóraktári tevékenység. Jövőre a saját szőlőt át lehet majd adni megfelelő engedély birtokában palackos erjesztésű pezsgő bérgyártásban való előállítására, és az így készített pezsgőt vissza lehet majd szállítani a borászati üzembe. Észszerűsödik a hivatalos zár alkalmazási köre a 60 litert meg nem haladó kiszereléseken a hivatalos zár alkalmazásának megszüntetésével, továbbá rugalmasabbá válnak az alkoholok zárjegyezési szabályai.
Tisztelt Képviselők! A népegészségügyi termékadó, közkeletű néven a neta szabályozása nem változik a hatályos szabályokhoz képest. Ez azért lehetséges, mert a törvényjavaslat mindösszesen a hatályos veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezéseket emeli be változatlan tartalommal és változatlan szövegezéssel a törvénybe, a jogállamisági kritériumoknak megfelelően, kérve a tisztelt Ház jóváhagyását.
Jórészt szintén csak a veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályokat illeszti az illetéktörvénybe is a jelen javaslat. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a gépjárműadó alól mentes gépjárművek köre bővül. Egyrészt adómentessé válnak a köztestületek, közte az önkormányzati tűzoltóságok tulajdonában álló gépkocsik. Továbbá mentesség vonatkozik majd azon gépkocsikra is, amelyek tulajdonosa költségvetési szerv, egyesület vagy alapítvány, üzembentartója pedig egyesület vagy alapítvány. Az adómentesség feltétele, hogy az említett szervezeteknek az előző évben ne keletkezzen vállalkozási tevékenység utáni társaságiadó-fizetési kötelezettségük.
A helyiadó-törvény módosítása kapcsán két témakört emelnék ki, az egyik a munkaerő-kölcsönzők, a másik pedig a légi személyszállítók iparűzésiadó-kötelezettségét érinti. Az adóztatási tapasztalatok szerint egyes munkaerő-kölcsönzők olyan cég- és szerződéses struktúrát hoztak létre, amellyel jelentősen csökkenthető az iparűzési adó összege.
Annak érdekében, hogy ezen nem kívánt adóelkerülés megszűnjön, a törvényjavaslat azt fogalmazza meg, hogy esetükben számítson iparűzésiadó-kötelezettséget kiváltó telephelynek azon önkormányzat területe is, ahol a munkaerő-kölcsönző társaság munkavállalói ténylegesen munkát végeznek a kölcsönbe vevő társaságnál.
Annak érdekében, hogy viszonylag kis volumenű kölcsönbeadás ne váltson ki adókötelezettséget a településen, és ekként túlzott adminisztrációt se, a javaslat szerint a telephely akkor jön létre, ha a kölcsönzés eredményeként a településen végzett munkaórák száma az adóévben összesen meghaladja az 1440 munkaórát.
Ez egyben azzal az addicionális előnnyel is jár, hogy bevételhez juthat az a település, ahol a kölcsönbe adott munkavállalók munkavégzése negatív hatást okoz, mert például a megjelenő többletmunkaerő terheli a települési infrastruktúrát.
A helyiadó-törvény másik, kiemelésre érdemes változtatása a légi közlekedési személyszállítók iparűzésiadó-kötelezettségének újrakodifikálása. E társaságok, ha van képviseletük, irodájuk Magyarországon, jelenleg is adókötelesek. Mindez azonban kevéssé igazodik a tevékenységük jellegadó ismérvéhez: az utasok légi úton való szállításához.
Ezért a javaslat rögzíti egyfelől azt, hogy telephelynek, azaz iparűzésiadó-kötelezettséget kiváltó létesítménynek minősül azon repülőtér is, amelyről a légitársaság járatot indít. Másfelől a javaslat azt is előírja, hogy a nettó árbevételbe, így közvetve az iparűzésiadó-alapba fog tartozni nemcsak a szűken vett jegyárbevétel, hanem az egyéb, az utazáshoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatásból eredő árbevétel is, például a helybiztosítás díja vagy egyéb kényelmi szolgáltatások díja.
A légi személyszállítás sajátosságaira tekintettel a javaslat specifikus adóalap-megosztási szabályokat is megfogalmaz: ha a légi személyszállító több településen végez tevékenységet, azaz több településen van általa is használt repülőtér, vagy a repülőtér több önkormányzat illetékességi területén helyezkedik el.
Tisztelt Országgyűlés! A számviteli törvény javasolt módosítása elsősorban az egyszerűsítést szolgálja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel a javaslat a mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazásának bevételi értékhatárát 10 millió forintról 20 millió forintra emeli. Ezzel a legkisebbek közül mintegy 50 ezer vállalkozás mentesülhet a mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazása alól.
A digitalizációs célokkal összhangban a könyvvizsgálói törvény javasolt módosítása kiterjeszti a könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválási és megőrzési kötelezettségét valamennyi kamarai tag könyvvizsgálóra, illetve könyvvizsgáló cégre.
Emellett a módosítás a jövőre vonatkozóan minden könyvvizsgáló számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását is. Az új szabályok alkalmazására megfelelő, több mint kétéves felkészülési idő áll majd rendelkezésre a könyvvizsgálók számára, úgyhogy azt gondolom, lesz idő ezeket a szabályokat alkalmazni és rájuk felkészülni.
A javaslat a mérlegképes könyvelői szakma mint szabályozott szakma megalapozására hatósági képzés létrehozását kezdeményezi, hasonlóan más szabályozott szakmákhoz. A szakma gyakorlásának feltétele a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzése.
A képzések és a képzéseket lezáró vizsgák minőségének a megőrzése, országosan egységes követelményrendszerének megtartása indokolja a hatósági képzés bevezetését. A hatósági képzés lebonyolítása továbbra is a piaci szereplők közreműködésével valósul meg, ugyanakkor a képzés és a vizsgáztatás feltételeit a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabály fogja majd előírni. A hatósági képzési rendszert a javaslat kiterjeszti a mérlegképes könyvelők mellett az adótanácsadókra és az adószakértőkre is.
Tisztelt Ház! Az adóadminisztráció csökkentése, az egyszerűsítés, a dereguláció és a gazdaság fehérítése áll a most benyújtott adóeljárási szabályok fókuszában. Több mint 3,5 millió magánszemélyt, vállalkozást és céget érinti az a könnyítés, ami szerint évi két alkalom helyett csak egyszer kell majd gépjárműadót fizetni.
Aki nem tudja egy összegben megfizetni az adót, öthavi részletben teheti majd meg. Jelentősen kibővülhet a köztartozásmentes adózók köre; abba ugyanis már nem csak nullaforintos tartozással lehet bekerülni; ugyanis amennyiben a javaslatot az Országgyűlés megszavazza, köztartozásmentesnek minősül majd az is, akinek nincs 30 ezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5 ezer forintot meghaladó adótartozása.
Jelentős könnyítéssel számolhat több mint félmillió jogi személy, hiszen a javaslat elfogadása esetén évente egyszer élhetnek az automatikus részletfizetéssel. Az új lehetőség, vagyis az, hogy az egymillió forint alatti tartozást hat hónapon keresztül pótlékmentesen és részletekben fizethetik meg az érintettek, a cégek likviditását segítheti, és hosszú távon a versenyképességüket is növelheti.
A gazdaság fehérítésében Magyarország az élen jár, az elmúlt 13 évben negyedére csökkent az adóelkerülés mertéke. Hogy ezt számokkal is igazoljam: míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfarés, addig mára 5,1 százalékra csökkent. Ezzel pedig Magyarország érte el az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben, és mindezt az Európai Bizottság riportja is megerősíti.
A törvényjavaslat elfogadása révén további fehérítéssel is számolhatunk. A fiktív, csalárd adózók kiszűrése a célja ugyanis annak az új szabálynak, amely két súlyos mulasztással kiszélesíti az adószám törlésének a tényállását. Egyrészt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, ha nem rendelkeznek elektronikus tárhellyel, másrészt azok a bevallásmulasztó gazdálkodók, amelyek 180 napon belül, a felszólítás ellenére sem küldik el a hiányzó bevallásukat, számolhatnak az adószám törlésével.
A székhelyszolgáltatási szabályokat visszaélésszerűen kihasználókkal szemben lehet hatékony eszköz az adóhatóság nyilatkozattételre történő felhívása. Félmillió forintos bírságot kockáztat az a székhelyszolgáltató, amely nem nyilatkozik arról, hogy a nála bejelentett cégnek vane lefoglalható vagyontárgya.
(16.10)
Az adóhatóságok ügyfélcentrikusságát bővíti az a szabály, amely a bejelentés elmulasztását nem azonnali bírsággal szankcionálja, hanem törvényben garantált módon lehetőséget biztosít a mulasztás, például a bejelentés vagy változásbejelentés pótlására. Az adósoknak hozhat ugyanakkor jelentős könnyítést az, hogy a kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosa is kérheti majd a végrehajtás felfüggesztését.
Tisztelt Ház! Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat segíti megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, és illeszkedik a kormány egyszerűsítő adópolitikájához. Ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni és elfogadni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)