DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslatnak az az alapvető célja, hogy megtiltsa azt, hogy az önkormányzatok kivethessenek a földre adót. Az előttem szólók elmondták, Gréczy képviselőtársam is elmondta, hogy itt nyilvánvalóan egy olyan gyakorlat volt, amit a kényszer szült, hiszen a kis önkormányzatoknak nem volt más lehetőségük, nem tudtak iparűzési adót kivetni, hiszen nem volt erőteljes iparuk, és innen próbáltak bevételeket szerezni. Eléggé nyilvánvaló az, hogy ha a kormány úgy dönt, hogy ezt a lehetőséget nem adja meg, akkor valamilyen normatív módon adjon egy másik lehetőséget, de úgy, hogy azt minden önkormányzat valamilyen módon el tudja érni, és így tudja majd kompenzálni a kieső bevételeit.

De alapvetően nem ez ennek a törvényjavaslatnak és törvénymódosításnak a lényegi eleme, hanem sokkal inkább az, hogy ez tulajdonképpen egy önleleplező törvényjavaslat, mert rávilágít a NER-rendszer lényegére. Ugyanis a NER-rendszer egy feudális hűbéri rendszer, amelyben a fő hűbérúr a miniszterelnök urunk, Orbán Viktor, ő adja a földeket a hűbéreseinek, akik ezért alárendelik magukat, hálával és szolgálattal tartoznak neki. Egy ilyen rendszerben nyilvánvalóan nem lehet az, hogy valaki más, például az önkormányzatok jogot formáljanak a földre, horribile dictu, adót vessenek ki rá, hiszen egész Magyarország kizárólagosan a hűbérúr birtoka, tehát csak ő rendelkezhet róla.

John Locke, XVII. századi gondolkodó  Nacsa képviselő úr megítélése szerint valószínűleg baloldali liberális gondolkodó volt  vetette föl elsőként azt, hogy szükség van a földadóra, mint egyetlen adóra, majd később, a XIX. század végén és a XX. század elején Henry George elindította a single tax mozgalmat, amely szintén azt tűzte ki célul, hogy egyetlen adót kellene kivetni, és ennek az egyetlen adónak a földadónak kellene lenni.

Miért mondták ezt ezek a gondolkodók? Egyébként Henry George mozgalmának nagyon sok képviselője volt Magyarországon, Antall József köréből is sokan ezt vallották. Azért, mert a földtulajdon egy olyan dolog, a föld egy olyan dolog, amelyik nem szabadon szaporítható, vagyis az egy természeti monopólium, és ha természeti monopólium, akkor egy természeti monopólium járadékjellegű jövedelmet generál, és ezt a járadékjellegű jövedelmet vagy a közösségnek kell élveznie, vagy ha ez nem így van, hanem egyének, akkor legalábbis meg kell adóztatni. Ez az az általános alapelv, amelyet azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne észben tartani mindannyiunknak, amikor erről a kérdésről beszélünk. Így nálunk is nyilvánvalóan általánossá kéne tenni a földadót, és célszerű lenne azt az önkormányzatok kezébe adni, pontosan azért, mert ők állnak legközelebb a földekhez, nekik van nyilvántartásuk, és nem mellesleg ezzel a lépéssel tulajdonképpen az önkormányzatok finanszírozását is egyenesbe lehetne hozni.

De természetesen értem én a kormánypárti képviselők ellenérveit. Ők három dolgot mondtak ezzel kapcsolatban: a földadó egyrészt megdrágítja a mezőgazdasági termékeket, így végső soron a föld nélküli emberek fogják azt megfizetni a magasabb árakban. Kettő: rontaná a nemzetközi versenyképességünket az agrártermékek vonatkozásában. Három: nehéz helyzetbe hozná a kistermelőket, akiknek el kellene adni a földjüket, és így még nagyobb lenne a földtulajdon-koncentráció.

De egyik érv sem helytálló. Ugyanis ha földadót vezetnének be, akkor ez arra ösztönözné a mezőgazdasági termelőket, hogy ne alacsony hozzáadott értékű gabonát, kukoricát termeljenek, hanem magasabb hozzáadottérték-tartalmú termékeket, például zöldséget, gyümölcsöt és ehhez hasonló dolgokat. A nemzetközi versenyképességünk agrárfronton most is igen rossz és igen alacsony azért, mert extenzív módon termelünk, és feldolgozatlan termékeket viszünk a világpiacra. Ha ez megváltozna és sokkal inkább az élelmiszer-gazdaság felé mennénk el, akkor Ángyán József számításai szerint például a föld eltartóképessége jóval magasabb lenne, mert az ő számításai szerint egy közepes gazdaság 9,5 hektáronként foglalkoztat egy embert, míg a nagyoknál, az extenzíven termelő nagyoknál pedig 40 hektárra esik egy foglalkoztatott.

A földadó kivetésének szigorúan progresszívnek kellene lennie. Ez egy nagyon fontos elem. Szeretném, ha ezt a kormánypárti képviselők is megjegyeznék. Vagyis lenne egy adómentes határ, például 50 hektár, vagyis 50 hektáros birtok alatt nem kellene földadót fizetni. Ezzel nyilvánvalóan a kis- és közepes termelőket tudnánk támogatni és tudnánk helyzetben tartani, afölött pedig egy erőteljesen progresszív adórendszer lenne. Tehát minél nagyobb valakinek a földbirtoka, arányosan annál magasabb földadót kellene fizetnie. Ugyanis azt is látnunk kell  statisztikai adatok vannak e vonatkozásban , hogy Magyarországon a világon az egyik legerőteljesebb és legnagyobb a földtulajdon koncentrációja. Ma sokkal koncentráltabb a földtulajdon Magyarországon, mint a két világháború között volt.

A földárverések azt a célt akarták volna szolgálni  a „Földet a gazdáknak” mozgalom , hogy minél több gazda számára jusson föld. Harmincezer földműves helyett mindössze 3758-an jutottak birtokhoz az előző évtized közepén lezajlott programban. Az elmúlt tíz évben erősödött a birtokkoncentráció, amelynek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agrárgazdaság működik. Összességében az látható, hogy az elárverezett állami földeknek is csak a 20 százaléka került kis családi gazdálkodókhoz.

(12.00)

Tehát azt gondolom, hogy eléggé egyértelmű az, hogy itt egy olyan rendszer bevezetésére lenne szükség, amely a kis és közepes mezőgazdasági üzemeket hozná helyzetbe, őket segítené, és a nagyüzemeket, illetve  és ez a legfontosabb eleme a dolognak  azokat a földtulajdonosokat, akik csak földtulajdonosok, de egyáltalán nem termelnek, nos, azokat kellene igen erőteljesen megadóztatni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nemzetközi példák azt mutatják egyébként, hogy igenis a kis- és közepes birtokok nemzetközileg is versenyképesek tudnak lenni. Erre vonatkozóan példákat lehet mondani Franciaországból, vagy Hollandia, Dánia, ahol egyébként az átlagos birtokméret valahol 50-100 hektár között van, és köszönik szépen, nagyon jól tudnak ebből megélni, és Hollandiában biztos, hogy sokkal magasabb az egy főre jutó mezőgazdasági export, mint Magyarország vonatkozásában. Tehát nem igaz az, hogy csak ezek a nagy óriáscégek tudnak valóban versenyképesek lenni, mint a Csányi-féle Bonafarm vagy a másik ilyen nagy tulajdonos, Nyerges Zsolt Mezort Zrt.-je. Magyarországon a 3 ezer hektáros birtokok sem ritkák, miközben egyébként Franciaországban 270 hektáros birtokok már igen nagynak számítanak.

Tehát az a fő mondanivalóm, amit szeretnék önöknek itt közölni, hogy nem arról szól a történet, félreértés ne essék, hogy a mezőgazdaságból élő kis- és közepes termelőket akarom megsarcolni, vagy azokra szeretnék többletadót kivetni, erről szó sincs. Sokkal inkább arról van szó, hogy azokat kellene egy adóval sújtani, akik az elmúlt évtizedben bevásárolták magukat, és földtulajdonokat szereztek hatalmas mennyiségben, a műkörmösöktől kezdve az autókereskedőkön át a sikeres ügyvédekig, akik egyébként jelen pillanatban egy járadékszerű jövedelmet realizálnak, és még ehhez hozzájön egyébként az európai uniós földalapú támogatás is, tehát munka nélkül szereznek jövedelmet. És önök most azt mondják nekem, nekünk, hogy nemcsak hogy rendben van ez, hogy ők munka nélkül szereznek járadékszerű jövedelmet, hanem ezt még ne is adóztassuk meg egyáltalán.

Én nem tudom, hogy ez mennyire egyeztethető össze a keresztény erkölcsökkel, de azt gondolom, hogy egyáltalán nem. Nacsa képviselő úr borzasztóan ki van kelve ez ellen, de ha ő valóban keresztény ember (Dr. Hoppál Péter: Keresztény!), akkor bizonyosan neki is el kell és el kellene fogadni azt, hogy az nincs rendjén, hogy valaki munka nélkül szerez jövedelmet, és még csak adót sem fizet utána. Soroljam egyébként, hogy itt a parlamentben mely képviselőknek hány hektáros birtokuk van? (Nacsa Lőrinc: Gyurcsány Ferenc, timföldgyár!) Mert el tudnám sorolni, hogy kinek van 200 fölötti és kinek van 100 hektár fölötti. (Nacsa Lőrinc: Nekem nincs!) Ez rendjénvaló dolog, hogy nekik akkor nem kell közterhet viselni? Én azt gondolom, hogy nem. Tehát itt van egy erkölcsi probléma, amit meg kellene oldani. Ne próbáljanak elbújni a kistermelők védelme mögött, mert nem a kistermelőket akarják védeni, hanem a járadékos ingyenélőket!

De ráadásul ez nemcsak egy erkölcsi kérdés, hanem egy közgazdasági kérdés is, mert egy normális, hangsúlyozom, egy progresszív földadórendszer, amelynek van egy alsó kedvezményes része, vagyis hogy nem kell adót fizetni, közgazdaságilag is sokkal előrébb vivő lenne, és sokkal inkább szolgálná a magyar agrárium versenyképességét.

Ezért arra kérem az előterjesztőket, hogy vonják vissza ezt az előterjesztést, és próbáljanak meg egy tisztességes földadótörvényt beadni, amely biztosítani tudná azt, hogy az agrárgazdaság újuljon meg, és ne ez a hagyományos extenzív fejlődés valósuljon meg. Köszönöm szépen a figyelmet.