SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr, Szószóló Asszony, illetve Szószóló Urak! A kormány célja a velünk élő nemzetiségek kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széles körű biztosítása, valamint mindezek mellett a visszaélések számának csökkentése, ezzel is támogatva a hazai nemzetiségi közösségek megmaradását és értékteremtő munkáját.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény hatálybalépése óta számos alkalommal került sor módosításra.

(12.40)

Az első, a 2011 decemberében elfogadott jogszabály megszületése önmagában jelentőséggel bírt, hiszen egy új időszámítás vette ezzel kezdetét a magyar nemzetiségpolitikában: nem számszerűségében  kisebbség  közelített a jogalkotó nemzetiségeinkhez, hanem minőségében definiálta őket, önöket. Kibővítette a nemzetiséghez tartozó jogalanyok körét, erősítette és bővítette egyéni és közösségi jogaikat önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése, és ami legalább ilyen fontos, átörökítése céljából.

A vonatkozó joganyag 2013. évi módosításával a kormányzat régi adósságot törlesztett, amikor a nemzetiségeinknek biztosította a közvetlen részvételt az Országgyűlésben. Ennek eredményeképpen most már 2014 óta nemzetiségi szószóló képviselheti mind a 13 nemzetiséget az Országgyűlésben, de akár a kedvezményes országgyűlési mandátum megszerzésére is van lehetőség. A nemzetiségi szószólók valamennyi, a nemzetiségek életét érintő kérdésben kifejthetik véleményüket az ország házában. 2018-ban és 2022-ben a német közösség pedig, elnök úr személyében, saját országgyűlési képviselőt tudott a parlamentbe küldeni.

A harmadik nagy lépés a 2020-as módosítás volt. Ennek eredményeként lehetőség nyílt a nemzetiségi önkormányzatok számára, hogy az oktatási intézmény nemzetiségi önkormányzat általi átvétele esetén az önkormányzat tulajdonába kerüljenek az adott iskola működéséhez szükséges épületek az infrastruktúrával együtt. Ezenfelül a módosítás további lépéseket tett az etnobiznisz visszaszorítása érdekében. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy a mindenkori módosítások előkészítésére mindig a nemzetiségekkel együttmunkálkodva került sor. Ennek szimbolikus megnyilvánulása, hogy mind 2020-ban, mind pedig most, 2023-ban a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a törvényjavaslat előterjesztője. Kiemelkedő, szinte példaértékű és példa nélküli ez az együttműködés, ami itt is megjelenik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószólók! A törvény jelenlegi módosításáról szóló javaslat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a nemzetiségek képviselőinek jelzései alapján vált időszerűvé. A beérkezett jelzések alapján a Miniszterelnökség, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, a Nemzeti Választási Iroda, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a módosítással érintett szaktárcák közösen dolgozták ki a javaslatot. A közös munka eredményeként megalkotott javaslatot a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága június 5-én nyújtotta be.

A javaslat  a technikai pontosítások mellett  a törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény közötti összhang megteremtését szolgálja, ezzel is elősegítve a hazai nemzetiségek közösségei számára az Alaptörvény által biztosított önkormányzatisághoz és önrendelkezéshez fűződő jogaik legteljesebb körű gyakorlását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szereplő valamennyi módosítás szükséges, azonban vannak a nemzetiségi közösségeket érintően kiemelten fontos pontok. Az alábbi három témakört emelném ki.

A első: a nemzetiségi önkormányzati választást érintő módosítások. A koronavírus-járvány a Statisztikai Hivatal felmérését sajnos későbbre tolta, ennek következtében  pontosan a 2024-es választások miatt  szabályozásokat kell most bevezetnünk. A nemzetiségi önkormányzati választás kiírását, lebonyolítását, a jelöltállítás módját a törvény a választást megelőző népszámlálási adatokhoz köti.

A 2024. évben tartandó általános önkormányzati választásokra tekintettel szükséges módosítani a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a választás kitűzésére irányadó szabályokat. Így a módosítás értelmében a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását három esetben kell kitűzni.

Az első. Ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma  a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint  a 25 főt eléri. Ezzel biztosított, hogy minden településen, ahol mérhető a nemzetiségi jelenlét, létrejöhessen helyi nemzetiségi önkormányzat.

A második eset. Ha az előző nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását követően települési nemzetiségi önkormányzat alakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma  a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint  a 20 főt eléri, figyelemmel az országon belüli migrációs folyamatokra is, az egyes népszámlálások közötti időszakban történhetnek ugyanis olyan mozgások, amelyek eredményeként adott településen valamely nemzetiség létszáma 25 fő alá csökkent. Ilyen esetben, ha a településen az adott helyi nemzetiségi önkormányzat a megelőző választás eredményeként megalakult, indokolt lehet adni még egy esélyt, egyfajta mentőövet az egyébként aktív nemzetiségi közösség számára arra, hogy folytassa működését, megerősítse jelenlétét a településen.

És a harmadik eset a következő: ha a településen nemzetiségi köznevelési, nemzetiségi szakképző, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működik, ez az eset  alsó létszámkorlát nélkül  arra nyújt megoldást, ha egy településen a nemzetiségi aktivitás objektíven igazolható, de korábban nem alakult helyi nemzetiségi önkormányzat.

A 2. pont, ami mindenképpen fontos és kiemelendő a törvény alapján: a nemzetiségi oktatást és kultúrát érintő javaslatok, amelyekről beszélt elnök úr is. A törvény 2. § 5. pontja kiegészítésre került egy új d) ponttal. Ez a nemzetiségi közművelődési intézményekre vonatkozik, és valóban rendezi azt a kérdést, ami nemcsak az oktatási-köznevelési intézményekre, hanem más területekre is lehetőséget biztosít a nemzetiségek számára.

A másik. A nemzetiségek képviselőinek visszajelzése alapján módosításra kerül a 24. § (1) bekezdése. A módosítás célja, hogy  hasonlóan a köznevelési intézmény fenntartói jogának átvételéhez  új nemzetiségi köznevelési intézményt csak az országos nemzetiségi önkormányzat beleegyezésével alapíthasson a területi és a helyi nemzetiségi önkormányzat; ezzel a felelős intézményfenntartás alapjai erősödnek.

A 25. § alapján az állami, önkormányzati feladatot ellátó oktatási intézményt az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásába kell adni, amennyiben az oktatásban részt vevők 75 százaléka részesül nemzetiségi oktatásban.

A 25. § (4) bekezdése alapján különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat átveheti a nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű köznevelési intézmény fenntartását, azonban a nemzetiségi nyelvoktató intézményekét nem. A 25. § (4) bekezdésének módosítása ezen problémát is orvosolja.

Tisztelt Országgyűlés! A harmadik nagy terület, ami érinti a törvény módosítását, a nemzetiségi önkormányzatok működését érintő változtatások. A nemzetiségi önkormányzatok átlátható működésének garantálása érdekében módosításra kerül a 77. § (3) és (4) bekezdése. Az országos nemzetiségi önkormányzat a törvény szerinti kötelező közfeladatai ellátásának felügyeletére tanácsnokot választhat. A tanácsnok részére a közgyűlés tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg.

Ezen jogosítvánnyal történő visszaélések elkerülése érdekében szükséges a szabályozás  elnökhelyettesi pozíciók létszámához hasonló  szigorítása.

(12.50)

A módosítás maximalizálja az országos nemzetiségi önkormányzatok által, a kötelező közfeladat-ellátás felügyeletére választható tanácsnokok számát, valamint megállapíthatja az illetményük mértékét: 2 fő, ha a közgyűlés létszáma 15-23 fő között van; 3 fő, ha a 31 főt éri el; 4 fő, ha a közgyűlés létszáma 39 fős; 5 fő, ha a közgyűlés létszáma 47 fő. Nem fordulhat elő a jövőben az, hogy van olyan önkormányzat, ahol 40 tanácsnok működik.

Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében kerül sor a 102. § (2) bekezdésének módosítására. A törvény 102. § (1) bekezdése szabályozza a nemzetiségi önkormányzati képviselők megbízatása megszűnésének eseteit is. A 102. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület, illetve a közgyűlés határozatban köteles megállapítani az (1) bekezdés a)-f), illetve j) pontjai szerinti esetekben a képviselő megbízatásának megszűnését. A 102. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a képviselő megbízatása megszűnik a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján; jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján; a 102. § (1) bekezdés b) pontja értelmében pedig az időközi választás napján. E két esetben a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása valójában a törvény erejénél fogva szűnik meg, ezért erről nem szükséges a képviselő-testületnek döntenie, illetve a közgyűlésnek határozatot hoznia.

Tekintettel arra, hogy a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok jellegükből kifolyólag nem rendelkeznek a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, indokolt a 103. § (3) bekezdésének újragondolása. A módosítás a jegyző feladataként írja elő a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetén a képviselői vagyonnyilatkozatok begyűjtését és őrzését. Ez a jegyzők számára nem eredményez aránytalan többletfeladatot, azonban a módosítás továbbszűkíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel való visszaélések körét. A vagyonnyilatkozat tartalmi ellenőrzése a továbbiakban is a nemzetiségi önkormányzat erre kijelölt bizottságának vagy két képviselőjének a feladata.

A 106. § (9) bekezdésének módosítása a jogértelmezés egyértelműsítését szolgálja. A módosítás világossá teszi ugyanis, hogy amennyiben a képviselő-testület vagy a közgyűlés  a törvény 102. § (2) bekezdése alapján  határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését, úgy a képviselők esetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok azonosak az elnökkel kapcsolatban előírtakkal. Ennek megfelelően a képviselő a határozat közlését követő 15 napon belül közigazgatási perben támadhatja meg azt; a bíróság tanácsban jár el, és az ítélet ellen nincs helye perújításnak.

Az elsődleges jogalkalmazók részéről jelentkezett igényként a 107. § (3) bekezdésében foglalt, a nemzetiségi önkormányzati képviselőkkel szemben fennálló, a települési képviselőkhöz képest indokolatlan többletkövetelmény újragondolása. Az észrevételeknek megfelelően a módosítás a 107. § (3) bekezdése és a Magyarország önkormányzatairól szóló törvény 38. § (4) bekezdése közötti összhangot teremti meg azzal, hogy a képviselő köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezésének elmulasztásához fűződő, a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti többletszankciót  a kötelezettsége nem teljesítéséig nem gyakorolhatja a jogait a nemzetiségi önkormányzati képviselő  megszünteti, tehát az önkormányzati törvényhez igazítja.

Az önkormányzati törvényhez igazodik a 76. § is, amely szerint a települési önkormányzat alpolgármesteri tisztsége megszűnésének eseteinél a 76. § d) pontja lehetőséget biztosít a képviselő-testület számára, hogy a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel az alpolgármester megbízását visszavonja. A nemzetiségi törvény nem biztosít ehhez hasonló lehetőséget a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei számára az elnökhelyettes megbízatásának visszavonására. Ezen hiányosság gyakorta vezet a kis létszámú nemzetiségi önkormányzatok működésképtelenségéhez.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény 108. § (9) és (10) bekezdésének módosítása  az önkormányzati törvényhez hasonlóan  a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületek, illetve közgyűlések számára biztosít lehetőséget az elnökhelyettesek visszahívására.

A visszaélések elleni küzdelem érdekében került sor a 109. § (9) bekezdésének módosítására és egy új, (10) bekezdés bevezetésére. A módosítás célja, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzati képviselők természetbeni juttatása  a tiszteletdíjhoz hasonlóan  a nemzetiségi önkormányzat elnöke természetbeni juttatásának viszonylatában kerüljön megállapításra.

Továbbá az új, (10) bekezdés lehetőséget biztosít a kötelezettségeit megszegő nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának legfeljebb 12 havi csökkentésére vagy megvonására a képviselő-testület, illetve a közgyűlés döntése alapján. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény nem írja elő, hogy az önkormányzatoknak kötelezően féléves beszámolót kell készíteniük, de a nemzetiségeknek eddig volt; a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvény 19. §-a alapján ez módosításra került, így 2021. július 2. napja óta már nem tartalmazza a féléves beszámoló véleményezésével kapcsolatos feladatot.

Az törvény 135. §-ának módosítása összhangot hivatott teremteni az önkormányzati törvénnyel. A hatályos nemzetiségek jogairól szóló törvény nem tartalmaz rendelkezést a munkakör új elnöknek történő átadására, amennyiben azt a fővárosi vagy a vármegyei kormányhivatal vette át a régi elnöktől. Ezen okból szükséges a törvény 141. § (1) bekezdésének módosítása akként, hogy a kormányhivatalok számára előírásra kerül, hogy az átvett dokumentumokról, illetve az önkormányzat helyzetéről az új elnököt tájékoztassa a beiktatást követően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Szószóló Asszony és Szószóló Urak! A nemzetiségek jogait szabályozó törvény tartalmának mindenkor figyelemmel kell lennie a hazánkban élő 13 őshonos nemzetiség mindegyikének érdekeire; össze kell hangolnia a nemzetiségek eltérő helyzetéből fakadó, adott esetben egymással részben szembemenő igényeit.

Éppen ezért a tervezet kidolgozása során, amint már említettem, számos egyeztetésre került sor; én ezt köszönöm mindenkinek, azoknak, akik részt vettek ezekben az egyeztetésekben. Éppen ezért a kormány részéről teljesen egyértelmű, hogy támogatjuk a bizottság előterjesztését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a szószólók padsoraiból.)