NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Egészen meg vagyok döbbenve Lőcsei képviselő úr felszólalása után. Egyrészt egészen döbbenetes, ahogy a cigányságról beszél a képviselő úr, ahogy lenézően beszél honfitársainkról (Lőcsei Lajos: Az önkormányzati rendszerről! Ne forgasd ki a szavaimat!), ahogy lenézően beszél a Nemzetiségek Bizottságáról, az országos nemzetiségekről, az önkormányzatokról, valami Fidesz által menedzselt szervezeteknek hívja azokat a sok száz éves múltra visszatekintő őshonos nemzeti közösségeket, amelyek itt, Magyarországon számtalan dolgot tettek hozzá a magyar nemzet felemelkedéséhez, a magyar történelmünkhöz. (Taps a kormánypártok soraiban.) Képviselő úr, szégyen, amit csinál! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Az a helyzet, hogy ahelyett, hogy a kollégái ön elé rakták volna ezt a beszédet, egyszerűbb lett volna elolvasni a törvényjavaslatot, mert oda van írva, hogy a Nemzetiségek Bizottsága nyújtotta be ezt, tisztelt képviselő úr, nem a kormány. Nem tudom, hogy ezt észrevettee, amikor ilyenekkel vádaskodik. És azt sem tudom, képviselő úr, hogy azt észrevettee, hogy az ön választási plakátján annak a DK-nak a logója szerepel, amelynek az elnöke, Gyurcsány Ferenc ideje alatt voltak a romagyilkosságok, tisztelt képviselő úr, és nem tettek ellene semmit, (Hoppál Péter: Szégyen!) Észrevettee, hogy azokkal szövetkezik és azoknak szurkol és azoknak a politikai szekerét tolja, akik idején ez történt? (Lőcsei Lajos a Fidesz sorai felé mutatva: Nyomor vámszedő! Fáj az igazság! Fájjon is!  Az elnök csenget.) Mi is meghallgattuk önt, képviselő úr, nem volt egyszerű. Szégyen, hogy honfitársainkról így beszél, tisztelt képviselő úr.

Sokkal egyszerűbb lenne és sokkal méltóbb, ha az emberek lenézése, a nemzetiségi közösségek gyalázása helyett inkább a törvényjavaslattal foglalkozott volna, mert oda lehetett volna érdemi hozzászólást tenni. Ez a törvény az elmúlt évek tapasztalataiból, a nemzetiségi önkormányzatok működésének tapasztalataiból jött létre. Egyébként be lehet nyújtani hozzá módosító javaslatot, tisztelt képviselő úr. Egyébként el lehetett volna mondani a törvényről a véleményét. Az a helyzet, hogy az általános vitán a törvényről ön egy szót sem szólt. Ön itt elmondott egy megírt programbeszédet  értjük, lehet, joga van hozzá , csak éppen semmi köze nincsen a mostani törvényjavaslathoz, meg ahhoz, amit most tárgyalunk.

Mert itt van előttünk a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása, amit a nemzetiségi bizottság, képviselő úr és a szószóló asszonyok és urak hoztak ide elénk, hiszen ez egy olyan fontos kérdés, amiről érdemes szerintem beszélni. Képviselő úr, azért engedje meg azt  ön egy éve képviselő , hogy azért a nemzetiségek támogatásáról, a nemzetiségek segítéséről, a nemzetiségek véleményének a komolyan vételéről itt egység volt ebben a parlamentben. Itt általában ezek a törvények egyhangúlag mentek át, tisztelt képviselő úr. Vegye figyelembe ezt a hagyományt is, hogy itt fontos lenne ezekben a témákban közösen dolgozni, nem pedig olyan feszültségeket szítani és kelteni… (Lőcsei Lajos a szószólók sorai felé mutatva: Azért ül ott a roma szószóló? Ott, abban a sorban!  Az elnök csenget.) Igen, azért ülnek ott a szószólók, képviselő úr…