NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Igen, képviselő úr, azért ülnek ott a szószólók, mert úgy gondoltuk, hogy az Alaptörvény módosításánál fontos, hogy szószólói képviseletet kapjon a 13 őshonos hazai nemzeti kisebbség, és fontos, hogy mivel államalkotó tényezők az Alaptörvényünk szerint, ezért fontosnak tartjuk, hogy itt, a parlamentben is elmondhassák a véleményüket, törvényjavaslatokat nyújtsanak be. Nem ez az első törvényjavaslat, amit a bizottság benyújtott, tisztelt képviselő úr. Ne nézze le azt a munkát, amit a nemzetiségi bizottságban végeznek, ne nézze le azt a munkát, amit a nemzetiségi önkormányzatokban végeznek, ne nézze le azt a munkát, amit a nemzetiségi intézményekben, kulturális intézményekben, oktatási intézményekben vagy éppen egyházi intézményekben végeznek! Ne nézze le ezt a munkát! Ez nagyon fontos, mert ez közös alap tud lenni ahhoz, hogy erről a törvényről közösen itt tárgyalni tudjunk.

A Fidesz-KDNP-kormánynak az a célja, hogy a velünk élő nemzetiségek kultúráját őrizzük meg, az anyanyelvüket ápoljuk, fejlesszük, egyéni és közösségi jogaiknak széles körű biztosítását tudjuk támogatni. Mi elismerjük és támogatjuk a hazai nemzetiségi közösségek megmaradását és értékteremtő munkáját, értéknek és erőforrásnak tartjuk őket, önnel ellentétben. „A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Ez szerepel az önök által utált Alaptörvényünkben, ebben a szellemben viszonyulunk mi a nemzetiségekhez. Kár, hogy önök nem így viszonyulnak.

Az Alaptörvény szintén kimondja, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját értéknek tekintjük, támogatjuk, ápoljuk és megóvjuk. Magyarország nemzetiségi politikája európai szinten is példaértékű. 2010 óta soha nem látott mértékben nőtt a hazánkban élő őshonos nemzetiségek támogatása. 2022-re a támogatás mértéke már a 2010. évi összeg hatszorosára nőtt. Bárcsak a szomszédos országok például úgy támogatnák az ott élő őshonos magyar nemzeti közösségeket, mint ahogy Magyarország bánik a nemzetiségi közösségekkel itt, Magyarországon. Fontos lenne, és ez irányban  bár sok helyen hál’ istennek javultak a kapcsolatok  további fejlődésre lenne szükség egyes európai országokban, különösen a szomszédos országokban.

A 2024-es költségvetés többek között továbbra is lehetőséget biztosít a nemzetiségi pályázatok meghirdetésére civil szervezetek, kulturális kezdeményezések, anyaországi táborok támogatása kategóriában, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények támogatására, valamint az országos és helyi nemzetiségi önkormányzati rendszer működésének finanszírozására, biztosítva ezzel a nemzetiségi érdekképviselet támogatását.

(13.20)

A magyarországi nemzetiségek a magyar politikai közösség tagjaiként a gyakorlatban is részt vesznek a törvényalkotási munkában. A Magyarországon elismert 13 nemzetiségnek joga van az országgyűlési választásokon nemzetiségi listára szavazni, ezzel akár kedvezményes nemzetiségi képviselőt választani, valamint amennyiben ez nem sikerül, egy-egy nemzetiségi szószólót választani.

Az elmúlt évek során a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága több módosítási kezdeményezéssel is élt a nemzetiségeket érintő szabályozások tekintetében. Azonban minden kétséget kizáróan a legjelentősebb változtatási igény a nemzetiségi törvény vonatkozásában állt fenn.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a nemzetiségek képviselőinek visszajelzései alapján vált időszerűvé. A benyújtott törvényjavaslat a Nemzetiségek Bizottsága, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, a Nemzeti Választási Iroda, valamint az érintett tárcák közös munkájának az eredménye.

A közelgő, 2024-es általános önkormányzati választásokra tekintettel szükséges módosítani a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a választás kitűzésére irányadó szabályokat. A 2019 őszi nemzetiségi önkormányzati választásokon az országos nemzetiségi szavazói névjegyzékbe vettek számba összesen 106 660 fő volt, a részvételi arány pedig mindegy 72 százalékos.

A mostani javaslat értelmében a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását három esetben kell kitűzni. Ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri. Második eset: ha a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően az adott nemzetiségi települési önkormányzat megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdésre nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adata szerint a 20 főt elérni, vagy ha a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működik.

A javaslat célja mindezek mellett a visszaélések számának is a csökkentése, a nemzetiségi önkormányzatok működésének átláthatóbbá tétele, ezzel is támogatva a hazai nemzetiségi közösségek megmaradását és értékteremtő munkáját. Mi nem lenézzük, hanem segítjük a nemzetiségi közösségeket. Mi ezért fogjuk a KDNP nevében támogatni a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)