DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy a sokat kritizált és méltán vitatott státusztörvény még később van, de a muníciót már rendesen elkezdték lőni egymásra.
Ámbátor akkor én is pár dologra kitérnék, ha már a nemzetiségitörvény-javaslatnál tartunk. Én azt gondolom, hogy alapvetően Magyarországnak és a magyar nemzetnek a nemzetiségek erősségei, ámbátor ez csak akkor igaz, ha az elsődleges identitásuk magyar, hiszen láthattuk, hogy kicsivel több mint száz évvel ezelőtt hova vezetett a hibás nemzetiségi politika.
A nemzetiségi önkormányzatok támogatására fordított költségvetési összeg évről évre nő és emelkedik, a tavalyi évben már közel 4 milliárd forint jutott nekik. A legtöbb települési nemzetiségi önkormányzata a roma nemzetiségnek van, messze megelőzve a többi kisebbséget. A 3200 településünkből mintegy 1175 települési nemzetiségi önkormányzattal rendelkeznek.
Nacsa Lőrinc képviselőtársunk említette, hogy a nemzetiségekre mint erőforrásokra tekint a Fidesz-kormányzat. Én ezt még kiegészíteném talán akkor azzal, hogy Orbán Viktor pedig egészen pontosan rejtett erőforrásokként tekint a nemzetiségekre, ezen belül is a cigány nemzetiségre, hiszen láthatjuk, hogy azok a folyamatok, amelyek az elmúlt évtizedekben tetten érhetőek voltak, igazság szerint nem a cigány etnikum felemelkedését szolgálták, hanem a szinten tartását. Nincsen szükség arra, hogy ezeket a cigány honfitársainkat valóban integrálják, pusztán, ahogy eddig a baloldal is, úgy a Fidesz-kormányzat is sajnos továbbra is csak olcsón megvásárolható szavazógépeknek gondolja a cigány honfitársainkat, pedig én azt gondolom, hogy nem azok.
Én azt gondolom, hogy olyan pénzeket kéne rájuk és az ő integrálásukra fordítani, ami valóban oda is ér, aminek valóban hathatós eredményei lennének ahelyett, hogy a választások előtt beizzítják a gépezetet, és buszokkal hurcolják őket szavazni. Sokszor azt sem tudják, hogy kire kell húzni az ikszet, de kellő továbbképzés alkalmával azért ezt kitanítják nekik. Én azt gondolom, hogy egy nemzetiség kérdésénél talán máshogy kéne gondolkodni, és egy más gondolkodási forma kéne hogy megvalósuljon.
És említettem, hogy cigány honfitársaink; ha nemzetiségről van szó ebben az országban, miért nem soha a szlovén vagy a sváb nemzetiségekről beszélünk. Azért, mert egész egyszerűen róluk szinte azon kívül, hogy az értékeiket bemutatjuk, azt sem tudjuk, hogy vannak, azt sem tudjuk, hogy léteznek szinte, csak akkor, ha elmegyünk egy jó hangulatú falunapra, ahol megláthatjuk azt, hogy milyen szorgalmasak, hogy mi jellemző a kultúrájukra, és egész egyszerűen hogyan próbálják gazdagítani a magyar nemzetet, és annak szerves részeként hogyan működnek. A cigány nemzetiségnél azért jóval többről is lehet beszélni, és ha már itt említették az előttem szóló képviselőtársaim, hogy működési tapasztalatokat szeretnének megosztani, akkor én is összeírtam egypárat.
Hogyan működnek a gyakorlatban ezek a roma önkormányzatok, ha már említettük, hogy a települési önkormányzatok számához viszonyítva egyharmadban már van roma kisebbségi önkormányzat is.
Mintegy törvényesen működő politikai uzsorarendszer mondhatnánk , hiszen nemrég emeltek vádat az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke, Agócs János ellen, hivatali vesztegetés elfogadása miatt akár 6 év börtönt is kaphat. A korábbi vezetők közül bizonyára voltak sokkal tehetségesebbek, említsünk meg közülük is párat, hiszen ott volt Kolompár Orbán vagy Balogh János. Őket is elítélték már pénzügyi visszaélések és bűncselekmények miatt, az „Út a munka világába” sajnos nem a munka világába vezetett, ha rajtuk múlott, hanem szakadékba. Az, hogy jelen pillanatban a cigányság nagy része is dolgozik és építi Magyarországot és ezáltal a gazdaságot is hajtja, az annak köszönhető, hogy egész egyszerűen akkora munkaerőhiány volt már, hogy saját maguk is rájöttek arra, hogy nekik is a munka világában kell részt venni, és nekik is részt kell vállalni. Nem az integrációs pénzek, nem ezek a kisebbségi önkormányzatok voltak azok, amelyek a munka világába invitálták őket.
És nézzük meg azt is, hogy mi lehet az a helyzet, az az élethelyzet, amikor én egyet tudok érteni egy momentumos képviselőtársammal is. Én is azt gondolom, hogy valóban be kell szántani a cigány kisebbségi önkormányzati rendszert, hiszen számtalan visszaélésre adott lehetőséget, mint ahogy látjuk is. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)
Sajnos ott tartunk én is meghallgatom képviselőtársaimat, legyenek szívesek, önök is tegyék ezt , sajnos ott tartunk, hogy nem jó példaként áll előttünk, hanem számos rossz példát tudunk csak felsorolni, és a valódi értékeket nem igazán látjuk. De hát hogyan lehetséges ez, miért tarthatunk itt? Azért, mert a cigányság számára nem ezt az ügyeskedő gondolkodást, hanem inkább a magyar identitást kellene megerősíteni, hiszen voltak már olyan hangok cigány politikusok részéről, akik önálló cigány tartomány létrejöttét próbálták volna erőltetni, ezzel egy második Trianont előidézve, és négy megyét szerettek volna kiszakítani az egyébként is megcsonkított országunk területéből.
Erre én azt tudom mondani, hogy erről soha semmilyen körülmények között nem lehet szó, viszont sajnálatos módon Lőcsei képviselőtársamnak volt pont az a politikai platform a jelenlegi tábora, akik azt mondták annak idején a választások előtt, hogy ha szükséges, akkor ők leülnek bizony tárgyalni az Opre Roma Párt nevű gittegylettel annak érdekében, hogy ez a cigány tartomány létrejöhessen.
Azt gondolom, hogy soha nem jöhet létre, viszont ha a tendenciát megnézzük, ha a valóságot megnézzük, akkor nem is a cigány önkormányzatok száma kétségbeejtő ebben az országban, hanem az, hogy Észak-Magyarországon már vannak olyan önkormányzatok, ahol nem kell cigány kisebbségi önkormányzatnak működnie, hiszen már az önkormányzatot is csak ők alkotják. És ez csak azért baj, mert egész egyszerűen a magyarság kiveszett arról a területről, kiveszett abból a régióból.
De hogy ne csak a cigánysággal foglalkozzunk ennek a napirendnek a kapcsán, azt is szükséges elmondani, hogy nézzük meg akkor a nyugati példát és a Dunántúlnak mondjuk az északi részét, és láthatjuk, hogy amíg mi megpróbálunk a nemzetiségeinkkel, a kisebbségeinkkel normális hangnemet megütni, addig mit várhatunk mi tőlük.
Láthatjuk, hogy Felvidéken a felvidéki magyarokat gyakorlatilag még mindig a Beneš-dekrétumok hatálya alatt kollektív bűnösként titulálják, ahol lehet, ott próbálnak keresztbe tenni az ő célkitűzéseiknek, és láthatjuk, hogy Rajkán azon a Rajkán, amit 1947-ben a párizsi békediktátum következtében nem sikerült akkor Csehszlovákiához csatolni most az őshonos magyar nemzetiségűekre ráköltözött, odaköltözött egészen pontosan 8000 szlovák. És jövőre nagy valószínűség szerint ott sem kell majd szlovák kisebbségi önkormányzat, hiszen magát az önkormányzatiságot, a települési önkormányzatot fogják szlovákok vezetni.
Tehát ha nem figyelünk oda ezekre a veszélyekre és ezekre a problémákra, akkor azt gondolom, hogy nagyon könnyen úgy járhatunk, mint ahogy száz évvel ezelőtt is jártunk, hogy az elhibázott kisebbségpolitikánk könnyen egy újabb Trianont készíthet elő. Mi ezt természetesen semmilyen formában nem tudjuk elfogadni, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez soha ne következhessen be. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)
(13.30)