BERKI SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Nagyszerű hallgatni ezeket a felszólalásokat, nagyon jók. (Hoppál Péter közbeszól.)

Az elhangzott, hogy ezt a törvényt, a törvénymódosítást a nemzetiségek bevonásával és tapasztalatok alapján készítették el. Van egy rossz hírem: az önök áldozatos munkájának köszönhetően ebben a parlamentben nincs roma nemzetiségi szószóló, és ez önöknek köszönhető. Ezen önök dolgoztak hosszú évtizedeket, hogy azt az intézményrendszert, amely valamikor a bástyája volt a romatársadalomnak, és igenis jó dolgokat szerveztek, programokat és tudásalapot építettek, ezeket önök az elmúlt 12 évben szétverték, kiüresítették a rendszert, és egy kiszolgáló személyzetet építettek föl. Ez az igazság!

Lehet azt mondani, hogy ezzel nem értenek egyet, lehet visszamutogatni, hogy mi volt a múltban, lehet mindenki mást hibáztatni, de most állunk úgy 12 év után, hogy ebben a parlamentben nincs nemzetiségi szószólója a legnagyobb magyar kisebbségnek. És ezt önöknek köszönhetjük, mert önök azt mondták, hogy ha nem az önöké, akkor megbuktatják inkább az egész rendszert.

Természetesen az is jól látható, hogy önök zsarolják is ezt a rendszert, kiüresítették, és fideszes családok uralják ezeket a nemzetiségi önkormányzatokat. Igen, így van! A Fidesz által felzárkóztatott családok és karbantartott családok uralják ezt a légkört. És azoknak a roma származású embereknek, azon cigány honfitársainknak, akik viszont szeretnének haladni, szeretnének a társadalom részei lenni, azoknak nem adnak ebben lehetőséget.

Itt van ebben a törvényben, hogy 20-ról 25 főre emelték, de önök is tudják azt, hogy ez önbevallásos alapon működik. Nagyon gyorsan lehet bárhol, az önök által elvárt helyeken is önkormányzatokat létesíteni, például roma önkorikat.

Miért mondom ezt így? Ezt azért mondom így, mert ezt a rendszert önök kiüresítették. Ha nem az önök emberei irányítják ezeket az önkormányzatokat, akkor bizony nincs ilyen támogatás. Ilyen egyszerű! Igen, ott a lehetőség benne, hogy lehet nemzetiségi politikát csinálni, a lehetőség az adott, csak nincs mögötte semmi. Üres tartalom az egész. Kiüresítették, ahogy már én is, és képviselőtársaim is elmondták.

Itt azért felhívnám arra is a figyelmet, hogy például milyen a partneri viszony. Nagyon jó ez a nemzetiségi törvény, de ha önök is utánanéztek, akkor láthatják, mondják már meg nekem, hogy hány önkormányzat, nagy önkormányzat tekint partnerként a roma önkormányzatokra! Hány helyen tagja például bármilyen formában a nemzetiségi önkormányzat a nagy önkormányzat munkájának? Nyugodtan meg lehet nézni! Én nagyon kevés ilyet tudok ma Magyarország területén. Tudok egy-egy jó példát, ahol működik az együttműködés, na ott nem fideszes nemzetiségi önkormányzat van, hanem önöktől és mondjuk úgy, még tőlünk is független, tehát az ellenzéktől is független ez az önkormányzat.

Számomra érthetetlen az, hogy milyen örömódákat zengenek önök arról, hogy önök milyen nagyszerű munkát végeznek a nemzetiségek életében, munkaalapú társadalomban hogyan sikerült a felzárkóztatás. Sikerült, az ország felét, Nyugat-Magyarországon. És mi van Északkelet-Magyarországgal? Mert Északkelet-Magyarországon nincs munkahelyteremtés! Nincs a romáknak felzárkóztatás! Nincs munka, nincs oktatás, nincsen semmi. Semmi se nincsen. Nincs. Északkelet-Magyarországon a romákat magukra hagyták, sőt, az egész országrészt is magára hagyták.

Tehát beszélnek itt elvándorlásról, biztos előfordul más kisebbségeknél vagy nemzetiségeknél, hogy kicsit nehezen jön össze ez a létszám, de azt tisztázzuk, hogy a roma nemzetiség Magyarország legnagyobb kisebbsége, elég nagy létszámban. És ideje lenne már helyén kezelni ezt a nemzetiséget, és nem pedig arra rámenni, hogy hogyan lehet még kiszolgáltatottabbá tenni. Mert itt erről van szó. Erről van szó, források elvonva, lehetőségek elvonva. Tudok konkrét példákat mondani, amikor a Covid-válságnál a nemzetiségi önkormányzatoknál jelentkeztek roma honfitársaink, várták a segítséget, és nekik erre nem volt jogosítványuk, hanem civilekkel összefogva kellett dolgozni azon, hogy hogyan jutnak el a támogatások a roma honfitársainkhoz. Mindezt úgy, hogy milyen fantasztikusan működik ez a rendszer. Nem működik! Még egyszer mondom.

A másik, ami nekem vesszőparipám, az az, hogy mindig elismeréssel szoktam beszélni Magyarország határon túli nemzetiségi politikájáról. Erről mindig elismeréssel tudok beszélni, mert ezt önök tényleg jól csinálják. Kérem! Mi lenne, ha a határainkon belül is ugyanezt csinálnák?! Ott a jó példa! Semmit nem kell csinálni, ugyanazt kell megvalósítani határainkon belül, mint határainkon kívül, és akkor rendben is leszünk. Mert érdekes módon határainkon túl a cigány is magyar, a cigány is ember! Ott, egy kalap alatt, egy támogatással mindenki szépen le van rendezve. Magyarország határon túli politikájában mindenki egyenlő. De határon belül folyamatos az elnyomás, folyamatosa a kiszakítás, tehát egyszerűen nehéz bármit mondani arról a sikersztoriról, amit önöktől hallok.

És nagyon nagy szerencsénk van abban, hogy az ellenzék részéről roma származású politikusok is vannak ebben a parlamentben. Természetesen mielőtt bárki megkérdőjelezné, én itt a parlament falai között is el tudom mondani azt, hogy tisztelem Sztojka Attilát, és remélem, jobban támogatják őt abban a munkában, és Attila is pártállástól függetlenül tud dolgozni a roma nemzetiségért, de azért ő is egyedül van az önök padsoraiban, mindenhova ő sem tud elmenni.

De én itt is azt szeretném elmondani, hogy viszont vagyunk négyen ebben a parlamentben, és idejét szeretném már látni, hogy négyen leülnénk  és ez volt a mondanivalóm lényege , hogy itt lenne az ideje, hogy ha annyira komolyan veszi ezt a nemzetiségi vagy romapolitikát ez a kormány, akkor legyen arra lehetőség, hogy mi négyen üljünk le, és négyen tudjunk erre javaslatot tenni, hogy mit tudunk tenni azért, hogy a magyarországi roma társadalom nagyobb figyelmet és valódi támogatást kapjon Magyarország Kormányától.

Engem szerintem ismertek annyira, hogy a legegyüttműködőbb politikus vagyok, és azt mondom, hogy ha valami jó, akkor működjünk együtt. De az eddigi tapasztalataim alapján  és ez az utolsó próbálkozásom itt nyilvánosan felszólalva , egyszerűen önök nem vevők az együttműködésre. Beszéltek itt arról, hogy vigyünk be javaslatokat bizottságok elé, meg adjunk be módosítókat. Minek? Annyit nem ér meg a papírunk, önök rá sem néznek, föl sem néznek, nyomnak egy nemet, és kész vagyunk! Nem adnak lehetőséget arra, hogy valódi együttműködést építsünk ki bizonyos ügyek területén. Lehet minket azzal vádolni, hogy nem adtuk le, meg lehet azt mondani, hogy képviselőtársam, például Lőcsei Lajos hogyan beszél, és akkor szerinte miért kell sóval beszántani? A tehetetlenség miatt. Azért! A tehetetlenség miatt beszélt erről!

Én természetesen nem mondom ezt, hogy be kell szántani, mert én ilyet nem mondok, mert azt mondom, hogy a szerzett jogot meg kell tartani! De a szerzett jogot tiszteletre méltóan is kell kezelni. És végre figyelembe kell venni azt, hogy mi egy nemzetiség érdeke  például a roma nemzetiség érdeke , és nem szabad, hogy állandóan az akkor éppen regnáló kormány teljes mértékben befolyásolja, és uralkodjon egy ilyen nagy létszámú kisebbségen.

Hogy miért beszélünk arról, miért mondom, hogy vámszedők? Azért, mert tudják, nekem is azzal kell egyetérteni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a két választás között nem igazán működnek. De nem azért, mert nem szeretnének, hanem azért, mert a nemzetiségi önkormányzatoknál nincs javadalmazás. Míg önöknek, nekem is nagyon sok helyen van javadalmazásunk, ezeknek a képviselőknek nincs. Ezek a képviselők ingyen végzik a munkájukat, és a szabadidejükben, mert emellett dolgoznak. Persze, ha ennyire komolyan vennénk, akkor ezzel is lehetne dolgozni, hogy tényleg valódi képviselet legyen, legalább egy roma kisebbséghez tartozó ember azért bent tudjon lenni a nagy önkormányzatban is, és ténylegesen helyben tudja képviselni a romák érdekeit.

(13.40)

De hát ezekre én nem látok javaslatokat, meg nem is hallok. Most én szóvá tettem, tettem javaslatot, lehet rajta dolgozni, közösen. Tehát ezek azért nagyon fontos dolgok, hogy önök mindig az elméletről beszélnek; sokszor érzem úgy itt a parlamentben, bármiről beszélünk, mintha önök egy országban élnének, én meg egy másikban. Nem tehetek róla, de úgy látszik, hogy Északkelet-Magyarország valahogy nem része a nagy tervnek, a nagy sikernek, és egyszerűen nem tudom, hogy hogyan jöhetett ez így össze.

Én szeretnék, higgyék el  tudják, mit mondok önöknek? , szeretnék abban az országban élni, amit önök látnak, amiről önök beszélnek. Szeretnék ennek az országnak a tagja lenni! Szeretnék ennek az országnak a része lenni! És szeretném, ha akik velem együtt élnek Északkelet-Magyarországon, származásuktól függetlenül is ugyanabban az országban tudnának élni, amiről önök beszélnek nekem nap mint nap! Én nagyon boldog ember lennék, ha ebben az országban tudnék élni, és akkor talán én is ilyen jó kedélyű, vállveregető hozzászólásokat tudnék tenni itt a parlamentben, és tényleg őszintén boldog ember lennék. Én erre törekszem.

S még egyszer visszatérnék rá  mert ennek a felszólalásnak a legfontosabb része -: adjuk meg ezt a lehetőséget, és arra kérem a négy roma származású országgyűlési képviselőt, esősorban a kormánypártit, hogy üljünk le, szervezzük ezt meg, és álljunk ki közösen a romaügy és a romaérdek érdekében. Nincs szószólója a legnagyobb magyarországi kisebbségnek, ők nem tudnak kiállni, mi viszont ki tudunk együtt határozottabban és erősebben. Mert azért azzal is tisztában kell lenni, hogy ez az egy nemzetiség egyedül nagyobb létszámot képvisel, mint az összes többi együtt. Szeretném, ha a roma nemzetiség egyenrangúként lenne kezelve ebben a magyar társadalomban, egyenlő jogokkal és egyenlő lehetőségekkel.

S még egyszer visszatérve egy kicsit a nemzetiségi önkormányzatokra, hogy feladatáthárítás folyik. Vidéken ez nagyon jellemző; hallottam a képviselő úrnál is, amikor volt egy bekiabálás, hogy legalább lement vidékre. Szeretném jelezni, vidéken él, velem együtt, mi születésünk óta vidéken élünk, nekünk nem kell lemenni, és nem kell nekünk arról mesélni, hogy mi van vidéken, mert mi ott élünk, és nem jöttünk el a nagy Budapestre, és nem hagytuk ott azt a részt, ahová mi születtünk és amit mi képviselünk.

S visszatérve arra, hogy feladatáthárítások vannak. Amikor az fordul elő vidéken, a vidéki önkormányzatokban, hogy ha bemegy a roma származású ember, akkor az önkormányzat átküldi a roma önkormányzathoz, hogy menj oda, majd ott fognak neked segíteni, miközben a roma önkormányzatnak erre semmilyen lehetősége nincs, sőt, jogköre sincs, hiszen nem egy politikai szervezetről beszélünk, hanem elsősorban kultúra- és hagyományőrzésről, és lássuk be, hogy azért azt nagyon-nagyon jól csinálják. Mert azt is el kell mondanunk, hogy azért a magyarországi cigányság méltó tagja és képviselője ennek a magyar társadalomnak, és nagyban színesíti ezt a kultúrát. Ezt az országot nagyon sokszor építettük újjá, és építjük jelenleg is, és nem önök teremtették meg azt a társadalmat, ahol a cigány dolgozik, mert mindig is dolgoztunk, minden építkezésen, mindig mindenhol ott voltunk, és kivettük a részünket ennek az országnak az építéséből, bármilyen kormány volt. Mindig itt voltunk, mindig dolgoztunk és mindig tettünk. Az, hogy az utóbbi 12 évben önök gyerekszinten kezelnek minket, az egy másik történet, mert, ugye, ez önöknek nagyon jó, mert lehet irányítani.

S ha már ennél a felszólalásnál tartunk, akkor azt a vádat is szeretném nagyrészt visszautasítani, amik el szoktak hangozni  bár nem biztos, hogy ez a jogtalan -: minket vádolnak meg azzal, hogy a mi szavazataink alapján tudnak önök mindig hatalomra kerülni. Önök szerint miért van a magyar társadalomban ez a vád? Azért, mert látják, hogy önök hogyan irányítják és hogyan befolyásolják ezt a társadalmat. Szerencsére ez nem mindig sikerül, és dolgozni is fogunk rajta, hogy a továbbiakban se sikerüljön.

Én most ennyire tudtam együttműködő lenni, egy utolsó esélyt adni annak, hogy most vagy tényleg elkezdünk dolgozni, vagy éppen közlik velem azt, hogy önök szerint ez nem jó volt, majd kioktatnak, majd elmagyarázzák, és természetesen elmondják azt is, hogy adjak be módosító javaslatot, de kíváncsi vagyok arra, hogy elindule a valódi együttműködés ebben is és másban is. Köszönöm szépen a figyelmüket. Én is figyelni fogok önökre. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a DK, a Momentum és a Párbeszéd soraiban.)